Magyar Asztalosmesterek Lapja, 1914 (7. évfolyam, 1-31. szám)

1914-01-04 / 1. szám

, 1914 január 4. MAGYAR ASZTALOSMESTEREK LAPJA A külföldi és gyáripar versenye ellen. Irta: Győrbiró Tivadar asztalosmester. Bácsfalu, 1913 december 15. Sok bajaink között talán nem is az utolsó helyre sorozhatjuk azokat, melyeket a külföldi verseny és a gyáripar versenye részéről kell elszenvednünk. Ezt a versenyt pedig különösen a bútoriparban érezzük. Az építőipar lokális voltánál fogva úgyszólván alig szenved valamit a külföldi verseny részéről. Tény az, hogy a külföldi verseny sikere áruinak olcsóságában leli magyarázatát. A külföldi ipari viszonyok olyanok, hogy feltétlen olcsóbban képesek a külföldi iparosok bizonyos munkák előállítására. A faanyag olcsóbb, a munkásság kisebb bérért többet dolgozik, mint a mienk nagy bérért. Mindezekhez még Ausztria iparának meg van az a joga, hogy hozzánk vám­mentesen szállíthat s így nem csodálható, hogy tér­foglalása mind nagyobb és nagyobb körre terjed ki, míg mi egy helyben vagyunk, hacsak nem fejlődünk visszafelé. A külföldi verseny erejét azonban már azért sem tudjuk megtörni, mert szegények vagyunk, tőkénk nincs, hitelünk még kevésbbé van. Nagyobb tömegekben — mivel pedig olcsóbbodik az előállítás — gyártani nem tudunk, raktárra sem dolgozhatunk, mert erre módja alig van egy gyárunknak. Ilyen körülmények között tehát, midőn oly sok akadállyal állunk szemben és annyink hiányzik, vajmi nehéz találni oly utat, melyen a külföldi verseny erejét gyöngíthetnénk. Mindenekelőttinek és mindenekfelettinek hiteléletünk rendezését tartom. Gondoskodni kellene arról, hogy tőkeszegény, de becsületes iparunk, fontosságához mért tekintélyes és olcsó kölcsönökhöz juthasson hozzá. Ez irányban pedig az állam gondoskodására vagyunk kény­telenek támaszkodni, illetőleg tőle kérni az iparoskölcsönök problémájának megoldását. Másik fontos eszköznek tartom a külföldi verseny erejének gyöngítésére az áru­­csarnokok létesítését. Ezek minden olyan helyen fel­­állítandók lennének, ahol az iparosság nagyobb szám­ban összpontosul s ahol nagyobb vevőkörre is lehet számítani. Minden ily árucsarnok a helyi viszonyokhoz mért áruit raktározná el. Az ily árucsarnokok, különösen vidéken, nagyobb bizalmat gerjesztenének a közönségben és sok helyütt feleslegesekké tennék a mi egyik leg­nagyobb ellenségünket, az idegen árukat tartó bútor­kereskedelmet. Az iparosok több munkához jutnának így, jobban és könnyebben adhatnának túl munkáikon , mint szövetkezet úgy a magánosok, mint hatóságok részéről hathatósabb támogatásra számíthatna. A raktárra dolgozással olcsóbb lenne az előállítás is s igy ered­ményesebben vehetnénk fel a versenyt a külföld iparával. . Gyáriparunk kisszerűsége és kicsinyessége szintén csak a mi ártalmunkra van. Más, rendezett viszonyok között élő ipari államokban a gyáripar nem a helyi piac szükségleteinek ellátásában találja feladatát, hanem kivitelre törekszik. Oly tömegcikkek gyártására fektet fősúlyt, melyet külföldön helyezhet el. Nálunk a gyár­ipar jórészt csak a hazai szükségletek előállítására veti magát s versenyre kél még holmi apró-cseprő munkák­ért is a kisiparral. Természetesen ő rendelkezik nagyobb szusszal s igy bizony mi csak lézengünk, mint az egér az­­üres magtárban. A gyáriparral is tehát — sajnos — versenyeznünk kell. Ehhez pedig ugyanazok a kellékek szükségesek, melyeket a külföldi verseny gyöngítésének eszközei gyanánt fentebb felhoztam. Versenyeznünk pedig kell, ha élni akarunk s ha nem akarjuk, hogy a sok munkáskéz és tudás , ami felér a gépekkel, tétlenül heverjen, aminek pedig csak az ipar és vele együtt hazánk vallná kárát. Boldog új évet kíván az asztalosmestereknek PICK EDE UTÓDAI cég görredénygyár VI., Lehel-u. 8/a. BUDAPEST. Szerzői jogvédelem az iparban. II. Aki mintabitorlás kihágását szándékosan követi el, — a közönséges büntetőtörvények szerint, netán ki­szabandó más büntetésen felül — 600 koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel, visszaesés, azaz a cselekménynek ugyanazon jogosított sérelmére történt ismétlése eseté­ben 300 koronától 600 koronáig terjedhető pénzbüntetés­sel büntetendő. Azonban ismételt visszaesés esetén a terheltet a pénzbüntetésen kívül még két hónapig terjedhető elzárással sújtják. Ha a bitorlást valaki a munkaadójával szemben követi el, úgy ezt súlyosbító körülménynek számítják be. Ha a kiszabott pénzbüntetés behajtása az elítéltet vagy hozzátartozóit vagyonukban vagy megélhetésükben érzékenyen sújtaná, vagy ha az meggátolná abban, hogy a büntetendő cselekvény elkövetéséből folyó kártérítés­nek megfelelhessen, akkor a pénzbüntetést elzárásra változtatják, húsz koronát számítva egy napra. Ezen­kívül, ha a sértett megkívánja, az ítélet két hírlapban is közzéteendő, a bitorló költségén. Hogy melyik legyen az a két hírlap, azt a sértett határozza meg. Ha vitás volna a minta tulajdonjoga, vagy a kár­térítés módozata, az alperes lakóhelye szerint illetékes kereskedelmi ügyekben eljáró bíróság illetékes a döntésre. A mintaletétel érvénytelenítése, úgyszintén az oltalom megszüntetése iránt indított perekben eljárásra és ítélet­hozatalra a kereskedelemügyi miniszter illetékes, aki ezen perekben a védj­egy­törlési perek mintájára jár el. Ha az iparhatóság valakit vétkesnek mond ki jog- Mindennemű táblaüveg és tükrök Árjegyzéket díjtalanul küldünk! legnagyobb és legelőnyösebb beszerzési forrása Forgó és Társa Budapest, VII., Dohány­ utca 16—18. sz.

Next