Magyar Czipész-Ujság, 1892 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1892-10-01 / 1. szám

MAGYAR CZIPÉ­SZ-ÚJSÁG A hitelnyújtás a kisiparban. Ezt a kérdést tűzi ki lapunk, mint pályakérdést , olvasóink elé. Feleljenek meg rá önök­­, szaktársak, akik az ipar gyakorlása közben tudják, hogy milyen előnyei és hátrányai lehetnek annak, ha a kisiparos, az úgynevezett »hitelezés «-re ennek minden módját, te­hát a »részletfizetést« is értvén alatta, — dolgozik. Ta­pasztalataink vannak nekünk is e téren s tudjuk, hogy hány derék, szorgalmas törekvő iparosnak került ke­nyerébe és egész exisztencziájába a könnyelmű hitel­nyújtás. Viszont vannak adataink arra is, hogy egyik másik szaktársunk prosperál mellette. Ez indított ben­nünket arra, hogy három 10 frankos aranyat tűzzünk ki pályadíj gyanánt a következő kérdés megoldására. Fejtessenek ki azok az alapelvek, a­melyek alapján a kisiparos a hitelnyújtás révén nem károsodik ? Mik az óvszerei annak, hogy az üzleti hitelnyújtás ne vál­jék a kisiparos kárára ? Mik volnának azok az eszközök, amelyekkel esetleg or­szágos szövetkezés útján, e bajon segíteni lehetne ? A pályázat benyújtási határnapja dec­ember 15-e. A czikk legföljebb 2 laphasábra terjedhet. A pálya­műveket a szerkesztőségbe (Aggteleki­ utcza 10.) kell küldeni, ahol egy kiváló szakiparosoból álló bizottság fogja azokat megbírálni s az eredményt, valamint a pályanyertes, czikket lapunk 1893 január hó 1-én megjelenő száma a szerző teljes nevének aláírásával fogja közölni. Feltétel azonban, hogy a pályadíjat csakis gyakorlatilag működő czipésziparosok nyerhetik el. »A szerkesztőség.« Látogatás a világ legnagyobb czipő­­gyárában. Lapunk egy barátja, egy a fővárosban is ismert szaktárs Angliában járván, meglátogatta Leicesterben a világ legnagyobb czipőgyárát s a következőt, szak­társainkat bizonyára érdeklő leirást adja róla: Folyó év április 14-én egy meglehetős hideg reggelen három szaktársammal, Londonban a nyu­gati pályaudvaron a Leicesterbe induló vonatra ül­tünk. Három órai kellemes utazás után kiszálltunk a czipők városában, Leicesterben, a melynek 180,000 lakosa és 225 czipőgyára van. Miután vidám csevegés közt megebédeltünk egyik bajtársam, ki meglehetősen ismerte a várost, kocsiba ültetett bennünket s folyton beszélgetve a lábbeli ipar e rengeteg kiterjedéséről, a világ legna­gyobb czipőgyára elé vittettük magunkat. Megérkezvén az óriási négyzetet képező épület elé, melynek arányai felülmúlnak mindazt mit eddig láttunk és képzeltünk, barátaim s én a bámulattól alig tudtunk magunkhoz térni. Akárhány város van Magyarországon, mely nem oly nagy mint e gyár. A városban ismeretes barátunk a gyárban is is­meretes lévén, egyenesen az igazgató, Butscher úr szobája felé vezetett bennünket, ki midőn megtudta jövetelünk czélját, a legnagyobb barátsággal fogadott, és egy pár percznyi társalgás után keresztül vezetett bennünket az igazán tüneményszerű épület csarnokai és folyosóin. De mielőtt egyébbről beszélnék, engedjék meg­­. olvasóim, hogy egy gyönge képét adhassam a gyár tulajdonképeni kinézésének. A majdnem négyzetet képező gyár csupa vörös téglából épült s egy földalatti, egy földszinti részből s két emeletből áll, szélessége 00 méter és hossza 100 méter. A világosságot este 1500 villamos láng szolgáltatja, melyhez még számtalan más világító eszköz járul. Fűtve pedig amerikai Sturtewant szer­kezetű gőzcsövek által lesz. 25 óriási mosdó­szek­rény és 45 öltöző szoba szolgál a közegészség épen­­tartására. A földszinten, mely conikus üveggel van fedve, következő helyiségek vannak. 1-szer A szabászati műhely. Ide belépve, va­lóban tündéri látvány tárul szemünk elé. Képzeljenek olvasóink egy kiállítást szabászati asztalokból, több sorban rendezve 300 szabászszal . Mintamellékletünk magyarázata: Az I szám egy felhúzó csizma (Pappenheimer,) mely nyelvben van vágva, hátul varrással. E csizma 3 részből áll úgymint: a fejből, szár és kéregből, melyre m­egy a teljes szármagasságon végig futó szijj van erősítve. A fejbőr, kéreg és hátsószijj a szárra van tűzve. Ha a géppel tűzzük akkor két sor varrás szükséges, kézzel varrva azonban egy is elégséges. Az e fajtájú csizmák legtöbb esetben fekete húzott borjúbőrből vagy pedig fekete húzott tehén bőrből készülnek. A csizma az ikra fölött egy szijjal s csatokkal van ellátva, mely a szár lecsúszását megakadályozza. 2 ik szám egy elől fűzött nős topán ikrakapp­­nyival, mely a szárra van varrva­ A fűzőlébbentyűk mindkét végen a boriték és kappnyi alá jönnek. A boriték hátsó részén a hátsószijj, fennt egészen a kappnyi alá terjed. A topán szára könnyű posztó­ból van és igen alkalmas a mostani szép őszi időben való hordásra. 3­ szám egy ruganyos női topán gombokkal, azaz a rugany fölött mindkét oldalon 3 gomb van, melyeket a felhúzásnál ki kell gombolni. Minthogy a gombok, melyek a gomblebbent­yűn a bütyöktől a gummimagasságig terjednek, a szárhoz vannak varrva, e topán csak hamis gombolónak tekintendő. 4. Egy úri gombos czipő négy gombbal és egy csattal. E csatt, épúgy mint a gombok a külső ol­dalon van alkalmazva. A gomblebbentyű, addig mig a négy gomb által van gombolva egy közönséges lebbentyű alakját mutatja, onnan azonban szijjalak­­ban vezet a lábhajlás fölött a csatihoz, hol aztán e helyen e gomblebbentyű­t tetszés szerint a lábhoz csatoljuk. 5. Egy női ruganyos topán, mely egyúttal elől fűzve is van. E topán igen hasonlít mintánkon lát­ható 3-ik számú topánunkhoz, mely fent, a mindkét oldalon alkalmazott gombok által gombolásra van szánva, míg ez egész a lábhajlásig fűzésre van ké­szítve. Mindkettőnél azonban a további bőséget a rugany segíti elő.

Next