Magyar Czipész-Ujság, 1896 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1896-01-01 / 1. szám

V. évfolyam. Budapest, 1896. január 1.­1. szám. MAGYAR CZIPÉSZ-UjSAG. A MAGYAR LÁBBELI- ÉS BŐRIPAR KÖZLÖNYE. BUDAPEST SZÉKES­FŐVÁROS CZIPÉSZ-IPARESTÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Előfizetési díj: Negyedévre 1 írt, félévre 2 írt, egész évre 1 írt. Egyes szám 20 kr. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Felelős szerkesztő : Ar­tíJJES IZIDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VIII. ker., József­ körút 9. szám. Kéziratok nem küldetnek vissza. Uj esztendő. Mire e lapok szaktársaink kezeihez jutnak, ismét egy év tűnt el a semmiségbe. Mennyi remény száll sírba vele s mennyi csalódást hagy örökségül sok ember fiának, a­kik tőle vártak menekvést a szerencsétlenségük, kétségbeesésük közepett. És felváltja a régi esztendőt egy uj, a melyhez uj remények, uj várakozások fűződ­nek: várjon sikerdúsabb, áldásosabb lesz-e reánk az idők végtelenségébe merült elődénél ? E kér­désre választ csak a mindenttudó Ég adhatna, a­ki előtt a jövő titkai leplezetlenül állnak és a sors könyvét akarata szerint vezeti. Nem tudjuk, mit hoz a beköszöntő új év, de teljes tudatában van minden magyar ember annak, hogy az 1896-ik esztendő ama nevezetes esztendők közzé tartozik, a milyenekről a tör­ténelem csak a legritkábban emlékezhetik meg. Ezer éve múlt, hogy őseink e földet vérükkel megpecsételve utódaiknak megszerezték. Ezer évet töltöttünk öröm s bánat között e földön s most 1896-tal egy uj évezred köszönt be. S milyen kevés hasonlatosság az új és az elmúlt évezred között. Századokon át tartott háborúskodások, nyers erő, ököljog jellemezték az elmúlt időket. Tudomány, munka, művészet és ipar a beköszöntő évezrednek a jelszavai Ott, a­hol csak alig egy félszázad előtt mocsaras lápok között a vízi madarak rakták fészkeiket, ma virágzó szántóföldek vannak, a melyeket keresz­tül kasul vasutak szelik. Virágzó városok, falvak, a melyeknek határain a füstölgő kémények, a nálunk is mindikább fejlődő iparnak tanujelei. Várjon nem arra vallanak-e mindezen körülmé­nyek, hogy a jövő évezred boldogabb, dicső­ségesebb lesz az elmúltnál. Tudjuk, hogy szaktársaink fejüket csóválják e kérdésnél s azt mondják önmagukban: Oh, oh, ezek a füstölgő kémények, hisz ezek azok, a­melyek elszedik szánktól falatjainkat s minél jobban füstölnek, annál közelebb jutunk mi a koldusbothoz, a kétségbeeséshez. Ez aggodalom teljesen indokolva van. A nagy ipar, a gyárak óriási pusztításokat visznek véghez a czipészek soraiban s mintha a sors is egyetértene a gyári molochc­al, segít neki az emberfalás mestersé­gében. Évek óta szokatlanul száraz őszök, a­miben az idei valósággal kitüntette magát. A Kis Jézuska meghozta ugyan a havat a hideg sárral együtt, de ennek is a kész raktárak ve­szik hasznát, mert azok, a­kik a nyári lábbeli­ben gondolták átgázolni a telet, a hirtelen be­állott időváltozás miatt rá nem érvén többé várni, mig a czipész az esetleges rendelt munkát el­készíti, a boltból látták el magukat s valószínűvég családjukat is lábbelivel, minek még a nagy köl­t­ségeket viselő vásári czipész sem látta hasznát, mert két-három nappal karácsony előtt nem igen van vásár. Szóval még a természet is ellenünk­­ esküdött. S még­sem szabad kétségbe esnünk, nem szabad reményt vesztenünk. Az új évezred új évének küszöbén, miután a mindenható urunknak, a magyarok nagy Istenének megköszöntük, hogy szerényen, szegényen bár, részt vehetünk nemzetünk, hazánk lélekemelő, a népek bámu­latát, bizonyára irigységét is felkeltő ünnepében, eszközök után kell kutatnunk, a­melyek lehe­tővé teszik nekünk, hogy a nemzeti élet máso­dik évezredében is hasznosan, tevékenyen részt vehessünk. Újabb időben mérvadó körökben egészen megváltoztak a nézetek a­ kisiparosok haszna­­vehetőségéről az államban. Szűnni kezdenek a jelszavak, a­melyek csak a nagyipar megterem­téséről zengedeztek. Be kezdik látni, hogy az éremnek két oldala van, hogy igaz, miként a nagyipar pénzt, hatalmat szerez egy országnak, de véghetetlen romlást idéz elő a kisemberek között s teremt államokat, a­hol egyenlő jogú polgárok helyett urak s rabszolgák vannak. Bár­mily fényes is az érem egyik oldala, a sötét oldalra még egy fénysugárt sem képes Boldog új évet kívánunk­­ előfizetőink s barátainknak.

Next