Magyar Czipész-Ujság, 1899 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1899-01-01 / 1. szám

. 'Vi .■'ч-'V^V 'V., 1899 MAGYAR CZIPÉSZ-UJSÁG Előbb lehet egészen a sarkig egy jó keretet (Rand) rá­szegezni, hogy a betét jó erős legyen és lehetőleg kétszer is szórakoztassék. A talp, a mely rá jön, az ágyéknál (Glenk) sem­mi esetre sem lehet gyönge, t. i. talán a hasrészből. A házból legyen és lehetőleg Anschlaggal, mert különben egy ilyen pár talp nagyon sokba jöhet. A keret, valamint a talp szegezése megfelelőleg történjék; az ár legyen gyöngébb a szegeknél, a szegek pedig jó szárazak. Ha aztán a szegek nem esnek túl­ságosan messze (túlságos sűrűnek, ha csak a szépség kedvéért nem, nem is kell lennie) akkor egy szemernyi víz sem fog a talpon keresztül menni. Ha a csizmát vagy C­ipőt duplatalppal akarjuk ellátni, akkor sem szabad az alsó talpaknak nagyon gyöngéknek lenni, s pedig az ágyék (Glenk) miatt. Ha mindezt lelkiismeretesen megcsináljuk, akkor nem lesz rendelő, aki panaszkodni fog s a mester hír- s nevének jó szolgálatot tesz. Egyet még végül fel kell említenünk. Legtöbb esetben szokás kaptafára húzás előtt a fejbőrt még jól bekenni, azt itt nem szabad tenni, mert zsir és gummi nagy ellenségei egymásnak, és a zsír a gummivásznat rövid idő alatt tönkre tenné. Ép úgy óvakodni kell a sok vaselin kenegetéstől is, mert ez is keresztül hatol­hat s szintén rész hatásai lehet. Azonban a szokásos zsírral való kenegetés nem ártalmas, sőt a bőrnek, mely folyton vízben van, nagyon jó szolgálatot tesz. K. Hatást keltő kir­akatdiszítés. Általánosan ismert dolog, mily nagy szerepet ját­szik egy szépen kiállított kirakat; lapunk tisztelt olva­sóit érdekelni fogja tehát, ha egy leleményes amerikai­nak eszméjét közöljük. Ámbár kissé banális, mégis ér­demes megismertetni, amennyiben oly eredeti tanul­mány, hogy óriási embertömeget fog a kirakathoz von­zani, mely tömegben bizonyára akad vevő is. Az eszme röviden szólva abból áll, hogy egy óriási cipőből egy emberi fej nyúlik ki. Ezen eredmény következőképen érhető el. A kirakat tetejéből egy 75 cm. nagyságú táb­lácska függ alá zsinóron vagy fém láncocskán, mely táblácskát plüssel vagy más szövettel kell bevonni. Ezen táblára egy saját készítmény, oly nagy csizmát áthitünk, melynek talpán készített nyílásán egy ember nyaka és válla kiférjen, ugyan ilyen nyílásnak kell a táblán is lenni. Ennek a célja a szemlélők figyelmét annak kitalálására ösztönözni, hogy hol van az illető sze­mély teste, mert egy tükör akként van alkalmazva, hogy mindent, a­mi a tábla alatt van, elfed. Egyedül a fej látható álló cipőből látszik ki. Minthogy a deszka a kirakat plafondjáról csüng le, a csalódás teljes lesz. Ezen eszme nagyobb költség nélkül is kivihető. Egyedül a tükör k­étséges, mivel azonban ez nem romlik, eladható, szükség esetén bérbe adható­ A kirakat alján a deszka alatt egy vékony mat­racnak kell lenni, hogy a személynek, ki a tükör mö­gött van elhelyezve, meglehetősen hajlott állásban, állapotát kényelmesebbé tegyük. A tükör hajlása 45 fokú. A tükör kettős czélt szolgál, ugyanis a deszkát és a személyt takarja el, és pántokkal erősíttetik meg. A látványosság vonzóbbá tétele végett a tükör szélét és a kirakat előrészének felületét virággirlanddal díszí­tik. Ezen díszítésnek az a következménye, hogy a tükör az ablak előrészének alját visszatükrözi oly formán, hogy a szemlélő, ki elölről néz bele, azt hiszi, hogy az ablak távoli hátteréig lát. Ha ez mind el van készítve, akkor felakasztják a táblát, rá­állítják a czipőt és az illető személy a kellő állásba helyezkedik. Ez az eljárás élénken emlékeztet a test nélküli hölgyre, a­kinek a fejét egy asztalon álló tányéron mutatja a vásáros mutatványbódék, a­hol szintén csak ügyesen alkalmazott tükrök idézik elő a csalódást. A mi viszonyaink mellett ez az igazi amerikai eszme nehezen volna kivihető, azonban az e célra fel­használt egyén semmi esetre sem irigylésre méltó. Párizsi divatjelentés. Minthogy a divatot rendesen a felső tízezer (a milliomosok) csinálják, mindenek előtt azt akarom elmon­dani, hogy ezek, hogyan öltözködnek, hogy sikkes, vagy, a­hogy most Párizsban mondják „Smart“ legyenek. Otthon a finom hölgy az úgynevezett „Douillette“ házic­ipőt viseli, tüzelt és vattírozott selyemből. Azt ép úgy, mint azelőtt fekete selyemből szeretik, a bélés azonban, nem úgy mint régen rózsa, vagy világos kék, hanem szalma sárga, vagy arany színű. Csak nagyon kevés hölgy tesz e tekintetben kivételt, akik aztán kék, fehér béléssel ellátott házi czipőt szeretnek jobban. Az elegáns férfiak pedig háziviseletre veau mart né (idétlen borjú) bőrből készített papucsot viselnek, vagy pedig most finom fehér posztóból, a­melyet aztán „confortable“-nak neveznek. Az utczán az elegáns férfi csak gombos topánt visel és különösen „smart“ az olyanok, a­melyeknek száruk számos bőrből van, fehér vagy sárga, körborítékkal fekete vagy sárga lagbőrből. Esős időben egyszerű ványolt czipő duplatalppal. A bál részére most egy pár lakczipő helyett a kivágott tánczipő jön divatba selyem harisnyával. A hölgyek atlasz czipőiben nagy csokor helyett kicsiny gyöngygarnitúrát viselnek brillánosokkal. Általánosságban nem igen nagy a változás. A­mi a férfi czipő orrát illeti, az többnyire félgömbölyű, a sarok erősebb czipőknél angol, ellenben finomabb áru­nál egy kissé magasabb. A nők többnyire 3 centiméter magas sarkot és keskeny orrt viselnek, utczai czipőknél azokat egy kissé megkerekítik. A városban az urak legtöbbnyire a derby szabást szerelik. Ezt a szabást sokféle módon lehet készíteni mind a változatosságok mellett azonban a fűtés a leg­keresettebb. Látogatási czélokra gombosczipőt serróból lagboritékkal viselnek. Ebben most egy kis változás ál­lott be. Előbb ennél az össze­állításnál csak mattsevrót vettek, most azonban a glaszé (fényes sevró) szokot­­tabb; különösen megemlítendőnek tartom, hogy ismét nagyon kezd divatba jönni a parafatalp, a­mit alkal­masint máshol is utánozni fognak, lévén a parafatalp télen kitűnő viselet. 3

Next