Magyar Czipész-Ujság, 1904 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1904-01-01 / 1. szám
8 MAGYAR CZIPÉSZ-UJSÁG. 1903. vásárhelyen, Kolozsváron, Szent-Ágotán és Marosvásár-helyen (másodízben), Makón, Hódmező-Vásárhelyen, Békéscsabán, Zomborban, Aradon, Debreczenben, Ujvidéken, Erzsébetfalván, Balassa-Gyarmaton, Nagyváradon, Mármarosszigeten és Zsolnán. A tanfolyamokon résztvett szám szerint 274 önálló czipészmester, 99 czipészsegéd, 42 csizmadiamester, 4 csizmadiasegéd, vagyis összesen 419 en. Figyelemreméltó körülmény, hogy a 20 tanfolyam közül 6 végződött kitűnő eredménynyel, 4 kiváló jó eredménynyel és 10 jó eredménynyel. Ezek az eredmények a magasabb szaktudásban nyilvánulnak meg. Megváltoztak, mondhatni átalakultak a czipészek mindannyian, akik a tanfolyamon résztvettek. Ne higgye azonban senki, hogy mielőtt ezek a czipészek a tanfolyamon részt vettek, nem lettek volna jó iparosok. Igenis voltak közöttük nemcsak jók, de kiváló jók is. Mert azok, akik gyengék, akiket csak épen, hogy czipészeknek neveznek, de valójában inkább kontárok a czipészek közt azok nem igen siettek, nem tódultak a szaktanfolyamra. Inkább kerülték még az alkalmat is, hogy valaki őket arra véletlenül kényszeríthesse. Azok, akik részt vettek, jobbára a szorgalmasak, a törekvők, a tanulni vágyók közül kerültek ki. És ez így van jól és helyesen. Mert a fejlődésre erőszakolni azt, aki részben úgyis a saját hanyagságának köszönheti elmaradottságának, úgy sem lehet, sőt kár is volna ilyenekre a pénz és idő pazarlása. Ellenben azokból, kik lelkesedéssel tanultak, a jóból jobb, a kiválóból még kiválóbb iparosok lettek. Ez az év ezen a téren a kezdet éve volt ugyan, de a kezdet határozottan sikeresnek mondható. A czipész iparosság nagy részében megvan a szakirányba való fejlődésképesség és akarat. Ezt az akaratot és fejlődésképességet mindenki tapasztalhatja, aki megfigyeli őket. Még az egyszerű falukban is nyomára akadunk ennek. És ez a tapasztalat a czipészek jövőjére biztató jelenség. Ezt a jelenséget ismeri kormányunk is jól. Azt is tudja, hogy azok az eszközök, amelyek ily tevékenység kifejtéséhez szükségesek, nem állanak bőven rendelkezésére igen szerények azok a keretek, amelyekben ez ideig munkálkodott. Az idő és körülmények ennél a dolognál is kényszerítőleg lépnek fel és követelik a szerény keretből való kilépést. Az a pénzáldozat, amit az iparfejlesztés terén hozunk, semmi esetre sem vész kárba. Ezt talán felesleges is ma hangoztatni. E tekintetben példák is állanak előttünk, mely példákra nem igen szeretünk rámutatni. De akár szeretünk, akár nem, az igazság mégis igazság marad. A nálunk sokkal fejlettebb osztrák ipar talán kevésbbé szorul fejlesztésre vagy támogatásra. Ezt is tudja mindenki. És mégis mit látunk? Látjuk azt, hogy az osztrák ipar fejlesztésére, támogatására az osztrák kereskedelemügyi miniszternek milliók állanak rendelkezésére. Míg ellenben a mi kormányunknak nincs mihez nyúlni, erre a czélra még százezrei is alig vannak. Pedig már itt az ideje, hogy kormányunknak ezen a téren szűkölködni ne kelljen, nehogy az osztrák még jobban elibénk kerüljön. Még a legfejlettebb iparú Németország is tízszeresen túl tesz rajtunk ebben a tekintetben. Igaz, hogy a német czipészipar nem áll magasabb fokon, mint a mienk, de amint ott ez idő szerint előre iparkodnak, hamar megeshetik, hogy azok is elibénk kerülnek. Ahogyan ma az ország czipésziparosainak törekvéseit én ismerem, a jövő évben még tömegesebben jelentkeznek továbbképzésre. Meg kell tehát az időt és alkalmat ragadni, hogy ezeket a törekvéseket előmozdítsuk, hogy a visszaesés vagy ellankadás be ne következhessék. Krazsói János vezette alapját, a mai Singer varrógép gyárnak, amely gyártmányaival ellátja az ismert földterületeket úgy a jeges-tenger vidékét, mint Ethiopia izzó zónáinak lakóit, a keletet úgy, mint a nyugatot, amelynek ipari felvirágzásában évtizedek óta nagyjelentőségű szerepet játszik. — S. M. Singer, az általa megszerkesztett varrógépre 1851-ben nyerte első szabadalmát. A gyár, amely a varrógépek előállítására föl lett építve, folytonosan fejlődött, folytonos njítások által első rangot vívott ki magának és a mai nap már évenként több mint egy millió drb varrógépet gyárt és majdnem minden iparág számára, majdnem minden ipari varrási munkához szállít különleges varrógépeket. Ez a varrógép fejlődésének rövid története. Folytatásban rátérünk mindazon varrógépek szakismertetésére, amelyek eddig is már forgalomban vannak. A legtökéletesebb varrógépek az úgynevezett „Singer Co.“ varrógép részv.-társ. által állíttatnak elő. Az említett társaságnak egyik legfőbb czélja az, hogy minden tekintetben megkönnyítse és elősegítse az iparost munkájában. A „Singer Co.“ varrógép részv.-társ. az, a mely a legtökéletesebb és a legmesszebb menő újításokat végzi a varrógépek terén. A czipészet terén is már meghaladja a harminczat azon gépek száma, a melyek s fürge gyorsasággal végzik tökéletes, szép és pontos munkájukat, áldására az iparosnak s áldására a mun- skásnak, kézmozgását utánozva lett volna hivatva egy tűt vezetni, tehát varrni. Természetes, hogy a találmány, melylyel valamelyes eredmény elérhető nem volt, csakhamar feledésbe ment, de a varrógép eszméje vele és benne testet öltve, megszületett. Ugyancsak 1804. évben sikerült egy másik angolnak a „tambouris“ öltést géppel előállítani. Ezen kezdet folytatásakép jelentkezik a tiroli születésű, bécsi szabómesternek, Madersperger Józsefnek kísérletei egy varrógép megszerkesztése körül. 32 évi fáradozásának sem volt gyakorlati eredménye ugyan, de a varrógép ügyét nagyon előbbre vitte, amennyiben a föltaláló elméket a tárgyra irányította és sok nehézség legyőzésére kitanította. A legelső varrógép, amely tényleg helyes volt és több példányban készült, a Barthelemy Thimomsiers szabadalma szerint készült varrógép volt. 1848-ban lett gépe gyártva és a lánctöltésű gépek atyjának tekinthető. Időközben és ezek után még számtalan kísérlet létetett a varrógép előállítására, azonban megemlítésre méltó eredményt csak Howe Elias ért el, aki 1845 ben 1840-ban szabadalmaztatta az első, hajócskával ellátott és a későbbi, sőt mai varrógéprendszerek alapját képező tökéletes varrógép- szerkezetet. Ezen szerkezetet átalakította és megjavította Naac Meritt Singer, aki felépítvén első varrógépét, azzal meg (Folyt, köv.)