Magyar Czipész-Ujság, 1904 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1904-01-01 / 1. szám

8 MAGYAR CZIPÉSZ-UJSÁG. 1903. vásárhelyen, Kolozsváron, Szent-Ágotán és Marosvásár-­­­helyen (másodízben), Makón, Hódmező-Vásárhelyen,­­ Békéscsabán, Zomborban, Aradon, Debreczenben, Ujvi­déken, Erzsébetfalván, Balassa-Gyarmaton, Nagyváradon, Mármarosszigeten és Zsolnán.­­ A tanfolyamokon résztvett szám szerint 274 önálló­­ czipészmester, 99 czipészsegéd, 42 csizmadiamester, 4­­ csizmadiasegéd, vagyis összesen 419 en. Figyelemreméltó körülmény, hogy a 20 tanfolyam­­ közül 6 végződött kitűnő eredménynyel, 4 kiváló jó eredménynyel és 10 jó eredménynyel. Ezek az eredmények a magasabb szaktudásban­­ nyilvánulnak meg. Megváltoztak, mondhatni átalakultak a czipészek mindannyian, a­kik a tanfolyamon részt­­vettek. Ne higgye azonban senki, hogy mielőtt ezek a czi­pészek a tanfolyamon részt vettek, nem lettek volna jó iparosok. Igenis voltak közöttük nemcsak jók, de kiváló jók is. Mert azok, a­kik gyengék, a­kiket csak épen, hogy czipészeknek neveznek, de valójában inkább kon­tárok a czipészek közt azok nem igen siettek, nem tódultak a szaktanfolyamra. Inkább kerülték még az alkalmat is, hogy valaki őket arra véletlenül kényszerít­­hesse. Azok, a­kik részt vettek,­­ jobbára a szorgalmasak, a törekvők, a tanulni vágyók közül kerültek ki. És ez így van jól és helyesen. Mert a fejlődésre erőszakolni azt, a­ki részben úgyis a saját hanyagságának köszön­heti elmaradottságának, úgy sem lehet, sőt kár is volna ilyenekre a pénz és idő pazarlása. Ellenben azokból, kik lelkesedéssel tanultak, a jóból jobb, a kiválóból még ki­válóbb iparosok lettek. Ez az év ezen a téren a kezdet éve volt ugyan, de a kezdet határozottan sikeresnek mondható. A czipész iparosság nagy részében meg­van a szakirányba való fejlődésképesség és akarat. Ezt az akaratot és fejlődésképességet mindenki tapasztalhatja, a­ki megfigyeli őket. Még az egyszerű falukban is nyo­mára akadunk ennek. És ez a tapasztalat a czipészek jövőjére biztató jelenség. Ezt a jelenséget ismeri kormányunk is jól. Azt is tudja, hogy azok az eszközök, a­melyek ily tevékeny­ség kifejtéséhez szükségesek, nem állanak bőven ren­delkezésére igen szerények azok a keretek, a­melyek­ben ez ideig munkálkodott. Az idő és körülmények ennél a dolognál is kényszerítőleg lépnek fel és követelik a szerény keretből való kilépést. Az a pénzáldozat, a­mit az iparfejlesztés terén ho­zunk, semmi esetre sem vész kárba. Ezt talán felesleges is ma hangoztatni. E tekintetben példák is állanak előt­tünk, mely példákra nem igen szeretünk rámutatni. De akár szeretünk, akár nem, az igazság mégis igazság marad. A nálunk sokkal fejlettebb osztrák ipar talán ke­­vésbbé szorul fejlesztésre vagy támogatásra. Ezt is tudja mindenki. És mégis mit látunk? Látjuk azt, hogy az osztrák ipar fejlesztésére, támogatására az osztrák ke­reskedelemügyi miniszternek milliók állanak rendelkezé­sére. Míg ellenben a mi kormányunknak nincs mihez nyúlni, erre a czélra még százezrei is alig vannak. Pe­dig már itt az ideje, hogy kormányunknak ezen a téren szűkölködni ne kelljen, nehogy az osztrák még jobban elibénk kerüljön. Még a legfejlettebb iparú Németország is tízszere­sen túl tesz rajtunk ebben a tekintetben. Igaz, hogy a német czipészipar nem áll magasabb fokon, mint a mienk, de a­mint ott ez idő szerint előre iparkodnak, hamar megeshetik, hogy azok is elibénk kerülnek. Ahogyan ma az ország czipésziparosainak törekvé­seit én ismerem, a jövő évben még tömegesebben je­lentkeznek továbbképzésre. Meg kell tehát az időt és alkalmat ragadni, hogy ezeket a törekvéseket előmoz­dítsuk, hogy a visszaesés vagy ellankadás be ne követ­­kezhessék. Krazsói János­ vezette alapját, a mai Singer varrógép gyárnak, a­mely gyártmányaival ellátja az ismert földterületeket úgy a jeges-tenger vidékét, mint Ethiopia izzó zónáinak lakóit, a keletet úgy, mint a nyugatot, a­melynek ipari felvirág­zásában évtizedek óta nagyjelentőségű szerepet játszik. — S. M. Singer, az általa megszerkesztett varrógépre 1851-ben nyerte első szabadalmát. A gyár, a­mely a varrógépek előállítására föl lett építve, folytonosan fejlődött, folytonos njítások által első rangot vívott ki magának és a mai nap már évenként több mint egy millió drb varrógépet gyárt és majdnem minden iparág számára, majdnem minden ipari varrási munkához szállít különleges varrógépeket. Ez a varrógép fejlődésének rövid története. Folyta­tásban rátérünk mindazon varrógépek szakismertetésére, a­melyek eddig is már forgalomban vannak. A legtökéletesebb varrógépek az úgynevezett „Sin­ger Co.“ varrógép részv.-társ. által állíttatnak elő. Az említett társaságnak egyik legfőbb czélja az, hogy min­den tekintetben megkönnyítse és elősegítse az iparost munkájában. A „Singer Co.“ varrógép részv.-társ. az, a mely a legtökéletesebb és a legmesszebb menő újítá­sokat végzi a varrógépek terén. A czipészet terén is már meghaladja a harminczat azon gépek száma, a melyek s fürge gyorsasággal végzik tökéletes, szép és pontos munkájukat, áldására az iparosnak s áldására a mun- s­kásnak, kézmozgását utánozva lett volna hivatva egy tűt vezetni, tehát varrni.­­ Természetes, hogy a találmány, mely­­lyel valamelyes eredmény elérhető nem volt, csakhamar feledésbe ment, de a varrógép eszméje vele és benne testet öltve, megszületett. Ugyancsak 1804. évben sikerült egy másik angol­nak a „tambouris“ öltést géppel előállítani. Ezen kezdet folytatásakép jelentkezik a tiroli szü­letésű, bécsi szabómesternek, Madersperger Józsefnek kísérletei egy varrógép megszerkesztése körül. 32 évi fáradozásának sem volt gyakorlati eredménye ugyan, de a varrógép ügyét nagyon előbbre vitte, amennyiben a föltaláló elméket a tárgyra irányította és sok nehézség legyőzésére kitanította. A legelső varrógép, a­mely tényleg helyes volt és több példányban készült, a Barthelemy Thimomsier­s szabadalma szerint készült varrógép volt.­­ 1848-ban lett gépe gyártva és a lánctöltésű gépek atyjának te­kinthető. Időközben és ezek után még számtalan kísérlet lé­tetett a varrógép előállítására, azonban megemlítésre méltó eredményt csak Howe Elias ért el, a­ki 1845 ben 1840-ban szabadalmaztatta az első, hajócskával ellátott és a későbbi, sőt mai varrógéprendszerek alapját képező tökéletes varrógép- szerkezetet. Ezen szerkezetet átalakította és megjavította Naac Meritt Singer, aki felépítvén első varrógépét, azzal meg­ (Folyt, köv.)

Next