Magyar Czipész-Ujság, 1907 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1907-01-01 / 1. szám

e si hitelkérdésről. Pályakérdés. — Beérkezett válaszok. — VI. A hitelkérdés megoldása a maga egészében úgyszólván lehetetlennek látszik. Azonban ha tervszerű és fokozott szabályokat alkalmazunk, akkor mindenesetre elérhetjük azt, hogy a rossz adósoktól és a nem fizető rendelőktől megszabadulunk, ami — ha sikerül — máris óriási eredményt jelent a hitelezés terén. Ezért a kitűzött pályázatra vonatkozólag a következő sikeresen alkalmazható módszert ajánlhatom: Tudvalevő dolog, hogy szaktársaink, ha a rendelő nem fizet és a hitelezett összeget perelni akarják, a bagatel-bíróságnál kereshetik csupán a maguk igazát. Ez azért van így, miután a 40 koronán aluli követelések törvényes úton való behajtása a bagatel-bíróság elé tartozik és czipészeinknek a legritkább esetben vannak ez összeget meghaladó követeléseik rendelőikön. A bagatelbíróságnál való perlés pedig az alperesre nézve nemcsak, hogy igen kis, úgyszólván semmi költséggel nem jár, de a felperesnek az adós ígéretével is meg kell elégednie. A bagatel bíróság által foganatosítandó árveréseket pedig némi ügyességgel és csellel ki lehet játszani. Egészen másként állna a dolog, ha az apró követelések behajtása a járásbíróság hatásköré tartoznék, ahol csupán nyolcz napi halasztást adnak árverés terhe alatt az adósoknak, és eltekintve e szigorú szabályoktól, sokkal nagyobb költséggel jár a járásbíróságnál való perlés az alperesre nézve. Miként lehetne tehát 40 koronán aluli követeléseket is ily után behajtani ? Ha erre a kérdésre megtaláltuk a választ, úgy a rossz adósok megrendszabályozásának kérdése is meg van oldva. Részemről kerestem a módot ennek alkalmazhatására és úgy hiszem, sikerült azt megtalálnom. Könnyebb megérthetőség kedvéért példával szolgálok szaktársaimnak : N. N. czipészmesternek X. Y. rendelő 25 koronával tartozik. Minthogy pedig a bagatel bíróság előtt tett ígéretét nevezett adós be nem váltja, az árverést különböző indokokkal elhalaszttatja, egyszóval fizetni nem hajlandó : lehetővé kell tennie N. N. czipészmesternek a járásbíróság előtt való perlést, amit csupán úgy érhet el, ha a rossz fizető adósságát, annak többi hitelezőivel együtt perli, ami már a járásbíróság hatáskörébe tartozik. A rossz fizető többi hitelezőinek czimét pedig csak úgy tudhatja meg, ha a nyilvánosság előtt adja elő ama szándékát, hogy X. Y. nevű, X városban lakó adósának .. . korona összegű adósságát eladni hajlandó. Miután a czipészekről van szó, a leghathatósabb orgánum e czélra a „Magyar czipész-újság.“ N. N. czipészmester tehát ilynemű felhívást tesz közzé szaklapunkban: „Hajlandó vagyok Kormos Gábor szőllősi hivatalnok velem szemben való 25 korona összegű adósságát eladni.“ Ha akad vevő, ez mindenesetre igen előnyös. Mert ez a vevő csak szinleg veszi meg a követelést, hogy saját követelésének behajtására módot találhasson és a behajtott teljes összegből kifizeti az eladónak járó 25 koronát is. Ha nem akad vevő, szintén előnyös a czipészmesterekre nézve, mert — ha rejtett után is, — értesülnek a részfizetőkről és nem dolgoznak nekik hitelbe. A törvény pedig csupán azt tiltja, hogy az adósokról nyilvános listát vezessünk, de nem tilthatja senkinek azt, hogy követelését nyíltan áruba bocsáthassa. Két czélt érhetünk el e módszer alkalmazása által: az ország cipészmesterei megismerik a kétesen fizető rendelőket, és követeléseiket a járásbíróságnál perelhetik. A „Magyar czipész-újság“ pedig minden valószínűség szerint szívesen közreműködik szaktársaink egy igen fontos ügyének sikeres megoldásában. Ez az én szerény véleményem a hitelkérdés pályázatára vonatkozólag. Budapest, 1906. deczember 25-én Hölczel Gyula, czipészmester. VI., Andrássy ut 31.* Az 1906. október tizenötödiki lapban megjelent pályakérdést e helyütt megismételjük és kérjük szaktársaink minél tömegesebb részvételét e kérdés sikeres megoldhatása érdekében: „Mily módon lehetne a hitelezést a legegyszerűbb eszközökkel rövidesen és általánosan beszüntetni, és miként lehetne ennek az eszmének sikeres propagandát teremteni az összes magyarországi czipészkisiparosok között ?“ Pályadíj: 120 korona, mely összeget a legplauzibilisebb és legelfogadhatóbb hozzászólás beküldőjének adjuk ki. A bíráló bizottságban a szerkesztőség tagjain kívül lapunk összes előfizetői szerepelnek, akik a beküldött válaszok teljes számú közlése után, szavazás útján bírálatot fognak mondani. A legtöbb szavazatot nyert czikk pályanyertes. Szerk MAGYAR CZIPÉSZ-UJSAG, 1907 él. Minden osztály közösen megvitatja a maga társadalmi és gazdasági elnyomatását és közösen törekezik a bajok ellen radikális gyógymódot keresni. Vívjuk hát mi is ki jogainkat és törekvéseinket közös erővel, mert csupán így érhetünk biztosan ezért. „Szervezkedés városonként és országosan!“ — ez legyen irányító jelszavunk és eddigi mulasztásainkat nem fogjuk tovább is megsinteni. Öntudatos küzdelem minden ellen, a mi létérdekünket veszélyezteti, egyetértő harcz egy jobb jövő kiküzdése czéljából, a szervezettség megteremtése törekvéseink diadala nevében és főleg modern gondolkozás és taktika legyenek vezérlő elveink az új esztendőben és a győzelem el nem maradhat, a siker nem késhetik soká. Ha szaktársaink őszinte szívvel megfogadják tanácsainkat, úgy nem marad hiú önáltatás az újévben való reménykedésünk, hanem végleges impulzus lesz, mely a czéltudatos szervezkedésre serkent és általánosan megteremti a régen óhajtott békés megelégedettséget. (...) Ilílintamelékletünk magyarázata. Mai mintamellékletünk ígéretünk szerint színesen van nyomva és oldalvarrott magyar diszcsizmát, természetes nagyságban, egy kicsinyített, a száron oldalfoltos attasé lovaglócsizmát és ugyancsak kicsinyített női oldalgombos czipőmintát tartalmaz. Tervezte és rajzolta mindhármat Draskóczy Bertalan munkatársunk.