Magyar Divatipar, 1934 (16. évfolyam, 1-13. szám)
1934-01-26 / 1. szám
MAGYAR DIVATIPAR papiron Rumbar nélkül a rendeletinek nem lehet gyakorlati jelentősége, mert arra az iparosra, aki hátralékait egyszerre megfizetni nem képes, teljesen közömbös, hogy milyen elnevezésű adóhátraléka miatt végrehajtják, transferálják és árverezik el ingóságait. A komoly segítséget tehát az iparosság ,a részletfizetési kedvezménynek az összes adónemekre való legsürgősebb kiterjesztésében is igényli. Jogos az iparosságnak az egyenlő elbánás elvére alapított követelése is. Az iparos époly hasznos tényezője az államinak, mint a kisgazda, megilleti tehát az iparosságot is a részletfizetésnek a megadott 60 hónap helyett 120 hónlapra kért és várt lehetősége. Mai adórendszerünk valóságos útvesztő, amelyben eligazodni nagyon nehéz. A sok együttesen, meg külön kezelt adónemeik helyett az adóalany teherbíró képességének megfelelő egyetlenegy adótétel , lett volna előbb megállapítandó minden iparosra nézve, hogy pontosan tudhassa, mennyi az adótartozása és ahhoz képest oszthassa be fizetéseit. Mindenkinek adóját fizetési képességének megfelelőleg revideálni kellett volna és az így arányosított és leszállított, tartozásra nézve kellett volna a részletfizetési kedvezményt nyújtani. Az OTI. és MABI. hátralékokra vonatkozó rendelelmeik különösen nagy hibája és hiánya, hogy nem terjeszti ki a kedvezményt az 1931. dec 27-én fennállott tartozásokból még fennmaradt azon hátralékokra, melyek megfizetésére igen sokan a 4800/1932. M. E. sz. rendelet alapján 18—24 havi részletfizetési kedvezményt kaptak olykép, hogy a részletek pontos betartása esetén késedelmi pótlékaik töröltetni fognak. Azok a munkaadók, akik ebben a kedvezményben részesültek és még néhány részlettel ez amnestia alá esett tartozásuk kisebb hányadáranézve az új rendelet kibocsátásakor hátralékban voltak, ha az 1932-ben nyertrészletfizetési kedvezményt fenntartani nem kisen,iák,de nem is kívánhatták, mert kétféle részletet törleszteni nem képesek) elveszítik a késedelmi pótlékok törlésére vonatkozólag előbb nyert előnyüket, ami kimondhatatlan súlyos kárt és sérelmet jelent rájuk nézve. Ha pld. a késedelmi pótlékok törlésre kilátásba helyezett összege az egész tartozás utáni 600 P.-t leli ki, de már csak 4 havi részlet volna általla teljesítendő, aminek azonban eleget az itt vázolt okból tenni nem tud, úgy csak a még tényleg fennálló részlethátralék után kiszámítandó és ehhez viszonyított arányos pótlékrész követelése lennie az igazságosság és méltányosságnak megfelelően előírható. Nem jogos azonban, hogy attól az iparostól, aki 24 hónapra nyert kedvezménye alapján már 20 hónapon át teljesített, ha a 60 havi kedvezménnyel minden hátralékára vonatkozólag élni, kivan, az összes pótlékok igényeltessenek. Itt figyelembe kellett volna venni azt a pszichológiai hatást, amelyet a megadandó új kedvezmény azokra az iparosokra gyakorol, akik fizetési kötelezettségüknek pontosan eleget tettek. Ezek joggal mondhatják, hogy mi, akik minden erőnkkel fizettünk és izzadtunk, nem jutunk semmi újabb kedvezményhez, azok ellenben, akik éveken át nem fizettek semit sem, velünk szemben sokkal nagyobb előnyhöz jutottak. A korábbi amnesztásoktól tehát a részükre törlésre kilátásba helyezett pótlék újbóli felélesztése és követelése igen nagy sérelmet jelent és ezért az OTI., MABI. rendelet megfelelő méltányos intézkedéssel kiegészítendő. Ezek szerint a szakmai közvélemény nincs és nem is lehet megelégedve a kapott fél-segítséggel. A NOSz. tehát minden rendelkezésre álló eszközzltovább fog harcolni azért, hogy komoly segítséget nyerjen az iparosság, mely eleget akar tenni fizetési kötelezettségének. Zöldi Nándor: Mindenkin segítünk, csak magunkon nem? Az utóbbi időben mind gyakrabban, merülnek fel panaszok a kisiparosság körében a betegbiztosítási kérdés mai megoldatlan, állapota miatt. Ugyanakkor, amikor minden kisiparos az alkalmazottai részére havonta befizeti járandóságát az OTI. és MABI. részére és így törvényes kötelezettségeinek eleget téve gondoskodik alkalmazottai betegellátásáról, maguk a kisiparosok betegség esetén semmiféle védelemben sem részesülnek. A betegség nem tesz különbséget munkaadó és munkavevő között és amint helyes, hogy az alkalmazottak betegség esetén ellátásban részesüljenek, ép úgy jogot formálhat és igényt tarthat a munkaadó is a mai nehéz gazdasági viszonyok között arra, hogy saját, vagy valamely családtagja betegsége esetén ne súlyosabbodjé, a gondja azáltal,, hogy nea tudja, hommann szerezze miéig a gyógykezelésre szükséges anyagi eszközöket. A törvény — sajnos — nem gondoskodik a munkakiadó betegvédelméről. A kisiparosoknak kell tehát kezükbe venniük ezt a kérdést és olyan megoldást találniuk, hogy betegség esetén legalább olyan ellátásban részesüljenek, mint alkalmazottaik. Tudjuk jól, hogy külföldön ezt a kérdést már évekkel ezelőtt megoldották, mert hiszen pld. Németországban a magán-betegbiztosító társaságok és a kerületi betegsegélyzők úgynevezett pótbiztosító intézményeinek tagjai közé felvették az iparosság zömét. Ezek a magán betegbiztosító társaságok a szabad orvosválasztás alapján állanak, megtérítik 100%-ban. az orvos, specialista, tanár, gyógyszer, operáció és klinika költségeit és mindezek ellenőr weit. Mit szárazon 11* 1 vegyileg ЩIlii11 ft VIE. KAZINCZY-U ТС A 42 ! Telefon: 35-4-59 2