Magyar Divatipar, 1936 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1936-01-31 / 1. szám
Magyar divatipar KÖVESI IMRE Váci utca 16. (udvarban) Telefon 8-24-34 Szövet, selyem különlegességek ----------------Eladás szalonoknak és nagyban kült kroki-írók mellett a különböző színházi és szépirodalmi lapok ambiciózius, de a szakmától távol álló divatrovatvezetői sokszor iparellenes közleményeikkel többet ártottak mint használtak. A Szövetség határozott és egyöntetű fellépése e téren is rendet teremtett,e ugyanakkor megszüntettük a szakmára káros hirdetések elburjánzását, gátat vetettünk a szédelgő földicsérésű hirdetések megjelenésének és gondoskodás történt arról, hogy a jövőben csak az igaz és a szakmára hasznos hirdetések jelenjenek meg. Nem szándékunk e cikk keretében a szövetség munkásságáról beszámolni, ez az évi jelentésre tartozik, csak még megemlítjük, hogy megrendeztük a szakmai bemutatókat iparfejlesztés és iparnemesítés céljából, olyan magas níven, hogy minden egyes esetben egy darab Párist varázsoltunk az iparosság elé. 1935-ben a szövetség intenzív munkásságának eredménye, hogy a nagy fogyasztó közönség és a hírlapok a női divatról beszélnek, általános érdeklődés és meleg elismerés kíséri a nagy társaságban a szövetség munkáját, csak az ország hallatlanul elfásult női szabói és a fűzőkészítők társadalma nem tudtak felmelegedni. Mindennek dacára a szakmának nagy és lelkes szeretete képesítette a szakma vezetőit arra, hogy e közömbösségnek ilyen foka dacára is tovább folytatták munkájukat. Szövetségünk anyagi helyzete nagyon szomorú képet tár elénk. A tagsági díjhátralék fokozódott ebben az évben és ennek következtében nagyobb akciót nem tudtunk lebonyolítani. Remélni szeretnénk, hogy jobb gazdasági viszonyok mellett tagjaink áldozatkészsége emelkedni fog, mert ha mindenki megteszi kötelességét és néhány fillérrel hozzájárul a közös munka terheinek elviseléséhez, olyan eredményes munka lesz kifejthető, amelynek áldásai sokszorozottan megtérítik az egyesek közös munkára fordított költségeit és remélni szeretnénk, hogy tagtársaink a szakma szolgálatában összefognak és mindenki elfoglalja a szakmának egyetlen gazdasági érdekképviseletében, a NOSz.-ban az őket megillető munkahelyet, meggyőződésünk és hogy így az 1936. év jobb és eredményesebb lesz. Ezen szent cél érdekében dolgozzunk és munkálkodjunk. Vadász József: Divat és művészet. GIRARDI TIBOR m. Mr. kormány főtanácsos, a NOSz. elnökének előadása (kivonat) az Orsz. Magyar Iparművészeti Társulatban 1936. január 24-én. A divat és Művészet úgyszólván a világ fennállása óta közeli és békés rokonságban élnek egymással. A divatban megtalálhatjuk a művészetet, amint a művészetben is vannak divatok, ,j ha végig nézünk egy elsőrangú ruhabemutatót, szakértő szemünk nem egy ruháról állapítja meg, hogy az valóban művészi alkotás. Nem egy ruháról állapíthatjuk meg, hogy az egy antik képen vagy szobron szereplő ruha művészi modernizálása. A párisi divatkreátorok gyakran látogatnak művészi képtárakat, hogy eszmét, ideát szerezzenek készülő kollekciójuk részére. A művészetben viszont a ruha igen sokszor igen fontos részlet, amelynek sikeres megoldása a művészi hatás jelentős tényezője. Winckelmann szerint a ruha a művészetben a „Test Visszhangja“, amivel azt akarta kifejezni, hogy éreztetni kell a test formáit és mozdulatait, ami a legnehezebb feladatok egyike és sikere a testet eltakaró kelme helyes elrendezésétől, redőzésétől függ. Ezt a szobrász vagy festő csak eleven mintán végezheti el, hogy milyen helyzetben juttatja a ruha az alak formáit és mozdulatait a legjobban érvényre. A görög és római szobrászat mesterei nem egyszer nedves lepelbe burkolták eleven mintájukat, hogy a drapériát a legjobban talált rendezésben megörökítsék. A ruhák redőzése a művészetnek, korok szerint is igen jellemző sajátossága. A legrégibb görög szobrokon a ruha párhuzamos és vékony redőzetű, s alján csipkézet vonalat mutat. Ilyen például a Münchenben látható Athene alakja az eginai oromfal szobrai között. A görög szobrászat virágkorában a ruha elrendezése a tökély legnagyobb fokát éri el. A római képmásszobrok is kiválóak e nemben. A bizánci művészet a ruhában az antik hagyományok után indul, de a ráncok hoszszú csőszerű csigás alakításával csakhamar modorossá lett. Itáliában Giotto szakít először ezzel, a nagyszerű, de természetes redőzet ismét Michelangelo, Lionardo és Rafael alakjain válik tökéletessé. De határozzuk meg, mondjuk el, hogy mit is jelent az a szó, hogy „Divat“? A divat a ruházkodásban s egyéb társas életjelenségekben az az időnként felbukkanó újítás, amely a hagyományos keretekben belül maradva, néha annak korlátait is áttörve, egy ideig egy-egy társadalmi réteg számára kötelező erejűvé lesz. Gyönyörű csipkevolánok, gallércsipkék, gombok, csattok, klipszek, övék, stb. ruhadiszek rövidáruk dús választékban !^HIgOS TctISSI IV., Deák Ferenc ucca 19. Telefon: 81-4-192