Magyar Divatipar, 1938 (20. évfolyam, 1-4. szám)
1938-01-01 / 1. szám
MAGYAR DIVATIPAR Binét és Barna szövet és selyemkülönlegességek áruháza ÍSnwíSUiSSilí ВШРИТ, V., DBiK HUIG-U. 18. - Telefon: 1-817-00. A laló csoportokat vagy egész személyzetét naponkint legfeljebb tíz órán át foglalkoztathatja, ha sürgős megrendelések teljesítése érdekében a napi munkaidő meghoszabbítása múlhatatlanul szükséges. Ezen a napon azonban ugyanazt a munkavállalót egy naptári évben legfeljebb tizenöt napon át szabad napi nyolc órán túl foglalkoztatni. A munkaadó köteles a munkaidőnek a második bekezdésen alapuló meghosszabbítását az e célra nyitott ellenőrzőkönyvbe (ellenőrzőlapokra) a meghosszabbítás tartamának, okának és — ha nem az egész személyzetet foglalkoztatta túlmunkával — a foglalkoztató munkavállaló nevének feltüntetésével naponta bejegyezni. A munkaidőnek a jelen §-on alapuló meghosszabbítását a munkaadó a munkaidő meghosszabbításának kezdő időpontjától számított huszonnégy óra alatt köteles az elsőfokú iparhatóságnak bejelenteni. A bejelentésben a munkaidő meghoszszabbítását indokolni kell. A bejelentés ajánlott levélben postára adását a bejelentés megtételének kell tekinteni. 5. §. Az elsőfokú iparhatóság a munkaadó megokolt kérelmére — szükség esetében az érdekeltség meghallgatása után — megengedheti, hogy személyzetét egy naptári évben legfeljebb negyvenöt napon, naponkint legfeljebb tíz órán át foglalkoztathassa, ha az illető üzemben beállott rendkívüli munkatorlódás megszüntetésére szükséges, feltéve, hogy olyan munkáról van szó, amelyet a 2. §. szerint megállapított munkaidőn belül kisegítő munkaerők alkalmazásával sem lehet elvégezni. Az iparügyi miniszter a munkaadó kérelmére, az érdekeltség meghallgatása után, az első bekezdésben említett túlmunka végzésére legfeljebb további hatvan napot engedélyezhet. Ezt a kérelmet az elsőfokú iparhatóság útján kell a miniszter elé terjeszteni. Az első és második bekezdés alapján előterjesztett kérelmet a munkaadó, amennyiben gyárszerű iparűzésről (78.000/1923. K. M. számi rendelet 1. §. második bekezdése) van szó, közvetlenül a kereskedelmi és iparkamaránál, egyébként az ipartestületnél is benyújthatja. A kereskedelmi és iparkamara, illetőleg az ipartestület köteles a kérelmet véleményével együtt negyvennyolc óra alatt az illetékes elsőfokú iparhatósághoz továbbítani. A jelen §-ra alapított kérelmet több munkaadó együttesen is előterjesztheti. Az elsőfokú iparhatóság a második bekezdés esetében a kérelmet az általa engedélyezett mnkaidőmeghosszabbításra vonatkozó adatokkal az iparügyi miniszterhez felterjeszti. Az elsőfokú iparhatóság a munkaidő meghosszabbítására irányuló kérelem tárgyában soron kívül köteles intézkedni. Az első és második bekezdés alapján hozott határozatot az érdekeltséggel, az elsőfokú iparhatósággal és a m. kir. rendőrség működése területén az üzem telepe szerint illetékes m. kir. rendőrkapitánysággal (rendőri kirendeltséggel), Budapesten a m. kir. rendőrség kerületi kapitányságával is közölni kell. Az elsőfokú iparhatóság a bejelentett és az engedélyezett munkaidőmeghosszabbításoikról jegyzéket vezet. 6. §• Fontos idegenforgalmi érdekből az iparügyi miniszter a kereskedelmi és iparkamara vagy az ipartestület előterjesztésére, egy naptári évben legfeljebb lutsz napra engedélyt adhat, hogy valamely városban vagy községben közvetlenül a Vámos János Szabókellékek, divatcikkek Petőfi Sándor-u. 5. Telefon 1881-54 fogyasztó megrendelésére dolgozó férfiszabók és fiúruhakészítők vagy női szabók és leányruhakészítők személyzetüket naponként legfeljebb tizenkét órán át foglalkoztathassák. A jelen §. alapján is azonban csak tíz órán át szabad foglalkoztatni azt, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. Az 5. §. hetedik bekezdését a jelen q. alapján adott engedélyre is megfelelően alkalmazni kell. 7. §• A munkaidőnek a t-ben és a jelen rendeletben foglalt korlátozása nem terjed ki a vásárlátogatásra, ideértve az utazást, valamint a ki- és berakodást is. 8. §. Túlmunkának kell tekinteni a 2. §. harmadik bekezdése, a 3. és a 7. §. alapján végzett munka kivételével — a heti negyvennyolc órán túl végzett munkát. A túlmunkát a munkaadó a rendes munkabérnél legalább huszonöt százalékkal magasabban köteles díjazni. Darabbérnél és akkordbérnél a munkavállaló heti kereteiének egy munkaórára eső átlagát kell órabérnek tekinteni 9. §. A munkavállalóknak munkaközben pihenésre és étkezésre megfelelő időt kell enegdni. Ha a munkaidő nyolc óránál hosszabb, de kilenc órát meg nem halad, legalább félórai, kilenc óránál hosszabb, de tíz órát meg nem haladó munkaidő esetében legalább egy órai munkaközi szünetet kell adni, ha a napi munkaidő tíz óránál hosszabb, legalább másfél órai munkaközi szünetet kell adni. Munkaközi szünetnek csupán olyan munkamegszakítást lehet tekinteni, amely legalább negyedóráig tart. 10. §. Ha az üzem természete megengedi, a munkaközi szüneteket az üzem azonos munkát végző valamennyi munkavállalójának, osztályok szerint alakuló tagozódás esetében az egyes osztályok azonos munkát végző munkavállalóinak egy időben kell megadni. Ha az üzemi viszonyok lehetővé teszik, a munkavállaló a legalább félórai munkaközi szünet tartama alatt az üzemi helyiséget (telepet) elhagyhatja. ъ