Magyar Energiagazdaság, 1948 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1948-04-01 / 1. szám

Az eddig említett feladatok az energiatermelés és fogyasztás területére tartoznak. Az AVIRT faladatai közé tartozik a villamos energia országos fejlesztési tervére és az országos hálózat kiépítésére vonatkozó javaslatok elkészítése. Különös tekintettel a falu villa­mosítására, illetőleg az e célból szükséges átmeneti in­tézkedések (az ideiglenes energiaellátás megoldására vonatkozó intézkedések) végrehajtása. Ezen országos feladatokon kívül az AVIRT-nak meg kell oldania az energiagazdálkodásnak a szomszéd­­országokkal való együttműködés kérdését is. (Kárpát- Ukrajna, Vaskapu, jugoszláv és osztrák vízierők sziléziai bányavidék hulladékszenének felhasználása.) Az elmondottakból látszik, hogy az AVIRT a magyar energiagazdaság legfontosabb tényezője. Ennek munkáját nemcsak mi fogjuk támogatni, hanem meg­győződésünk szerint támogatni fogják mindazok a szakemberek, akik a hároméves terv eredményes végrehajtását elő akarják mozdítani és hozzá akarnak járulni ahhoz, hogy a terv végrehajtása nyomán virágzó élet fakadjon a magyar gazdaság és kultúra berkeiben. Bevezetőnk legvégére hagytuk a tudományos kutatómunka országépítő befolyásának méltatását. Köztudomású, hogy a nagyipari államok kivételes gazdasági helyzetüket elsősorban a természettudományi és műszaki tudományos kutatómunka eredményeinek köszönhetik. Sajnos, nincsen elég helyünk arra, hogy ezt példákkal igazoljuk és nem tudjuk közölni a magyar ipar fejlődésére óriási befolyást gyakorolt magyar kutatások részleteit. Ezt a témát annyira fon­tosnak tartjuk, hogy egy legközelebb megjelenő cik­künkben külön fogunk vele foglalkozni. Addig is reá kell mutatnunk arra, hogy feltétlenül szükséges volna egy olyan szervnek a létesítése, amely kiválasztja a megoldandó problémákat és megállapítja azoknak sürgősségi sorrendjét, tekintettel arra, hogy a megoldá­sok az országos gazdálkodás rentabilitását mily mér­tékben befolyásolhatják. E szervnek feladata volna kijelölni azokat a kutatókat, illetőleg intézeteket akiknek munkája, illetve intézeti felszerelése a kutatás eredményességét legjobban biztosítja. Eme álláspontunkat arra alapítjuk, hogy csak ily módon lehet elérni, hogy a tudományos kutató­munka támogatására fordított összegek a legrövidebb idő alatt visszatérüljenek. Erre az indokolásra azért volt szükség, mert sokan vannak, akiknek véleménye szerint a tudományos ku­tatómunka irányítása káros befolyással van a kutatás eredményeire, mert korlátokat szab a tudós zseniali­tása megnyilvánulásának, illetve termékenységének. Különösen akkor, ha a tudós olyan téren tudn­a ered­ményeket elérni, amely jelenleg még a természet­tudományi elméletek sorába tartozik és ennélfogva nem vetetnék fel a kutatási programm keretébe. Ezen az akadályon azonban segíteni lehet azáltal, hogy al­kalmat adunk a tudósoknak arra, hogy kutatásaik támogatását kérjék az említett szerv közvetítésével a kormánytól. Mint az általam alapított «Széchenyi Tudományos Társaság» főtitkára, alkalmam volt tizenhétéves tevé­kenységem során és kb. másfélmillió pengő tudomá­nyos kutatósegélyek kiosztásával kapcsolatban meg­győződni arról, hogy ezek a segélyek bőven meghozzák gyümölcsüket, h­a a kutatás eredményeinek a nagy­ipari átültetése lehetséges. Az elmúlt rendszerben erre sokszor nem kínálkozott alkalom, holott az országos érdekek szempontjából ez kellően indokolva lett volna. A mai viszonyok között kétségtelennek tartjuk, hogy a tudományos kutatás támogatása hathatósan fokozná azt a csodálatos lendületet, amellyel a demo­krácia hároméves munkaterve a gazdasági élet­ek felvirágzását és ezzel a dolgozók életszínvonalának emelését sikerre vezette. Első számunk cikkeit úgy választottuk ki a ren­delkezésre álló anyagból, hogy ezekkel is reávilágít­­sunk kitűzött céljainkra. Az Energia Világkonferenciáról szóló beszámoló­val indulunk útnak és a Magyar Falu Villamosításával foglalkozunk behatóbban. Azzal a kérdéssel, amely­nek megoldása a magyar parasztság nevelésének és a népi kultúrfok emelésének hathatós eszközét képezi. Későbbi számainkban foglalkozunk majd azokkal a problémákkal, amelyekre Bevezetőnkben nem tudtunk kitérni, már csak azért sem, mert magának a problé­mának szabatos exponálása is több helyet igényelne, mint amennyi az egész bevezető cikkely számára ren­delkezésre állott. Az ipari kooperációra, a magyar automobilizmus problémáira, a szénnek melléktermékek kinyerésével kapcsolatos eltüzelésére, a magyar szénből való gáz­gyártásra, a mezőgazdasági termelés problémáinak sokaságára pl. az országos hűtőház-hálózat kiépítésére stb. hasonló problémára gondolunk, amelyek mind­egyike terjedelmes tanulmányt igényel. Kérjük olvasóinkat, segítsenek munkánkban és küldjék be a vázolt keretbe tartozó tanulmányaikat és közleményeiket vagy hozzászólásukat. Vegyenek részt abban a szellemi versenyben, amelynek irányítá­sára szerkesztőségünk vállalkozott és adják újra bizo­nyítékát a magyar műszaki-gazdasági szellemi tőke erejének és az újra felemelkedésre irányuló törhetetlen akaratnak. Amilyen súlyos, olyan fenséges feladat vár reánk magyar műszaki dolgozókra. Fel a gátra Baj­társak! A magyar demokráciának mindnyájunkra szüksége van.

Next