Magyar Energiagazdaság, 1955 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1955-01-01 / 1. szám

Energiagazdaság 8. évf. 1955. 1. sz.­ gei között ne mutatkozzanak nagy eltérések. Ha az erőmű olyan nagy fogyasztó, hogy szénigényé­nek kielégítéséhez naponta több vonatszállítmány szükséges, akkor kívánatos, hogy a napi fogyasz­táson felüli, tehát tartósított tárolásra kerülő szén mennyisége ugyancsak teljes vonatrakományt jelentsen. Természetesen megvizsgálandó, hogy a vonalszakasz áteresztőképessége elegendő-e. Ha az erőmű napi fogyasztása egy vonatrakománynál kevesebb, a többletet lehetőleg oly mértékűre kell szabni, hogy zárt vonat indítása legyen lehető. Minden más esetben kompromisszumokra van szükség : a bánya szállítóképessége s a vasútfor­­galmi igények úgy hangolandók össze, hogy ugyan­akkor a tárolás műszaki követelményei, a folyama­tosság, az elérhető legnagyobb mértékben kielégít­hetők legyenek. Ez egyben a tárolási költségek ala­kulását is befolyásolja, mert ugyan kis mennyisé­gek esetében a kirakás kézi erővel, tehát gépesítés nélkül is elvégezhető, de ezáltal a garmadára napon­ta felrakható mennyiség annyira csökken, hogy az egyéb gépi berendezések nem használhatók ki. Különösen a hengerlő felesleges lekötöttségi ideje káros. A menetrendek felállítása még más szempont­ból is szükséges. Ugyanis ugyanaz a bánya nem­csak egy, hanem több erőmű felé is szállít, ugyanaz az erőmű több bányából is kaphatja szénellát­mányát. A bányákból való indítás beütemezése önmagában még nem biztosítja a fogadás zökkenés­mentességét, mert előfordulhat, hogy az erőműbe ugyanazon időszakban különböző irányból érkezik szén, ami egyrészt túlterhelést jelenthet a gépi berendezések vonalán, másrészt egyidejűleg több garmadát kell egyidejűleg alakítani. Emellett a keveredés veszélye is megnő. Ezért a bányák indítási menetrendjét úgy kell megállapítani, hogy az erőműveknél egy-egy fajta szén rendszeres foga­dása váljék lehetővé. A menetrendek kidolgozásának alapját a bányák termelése képezi. Minden bányára elkészítendő a termelés és a felhasználók igényeinek diagrammja, hasonlóan, mint ezt Zsigmond Béla tanulmányának 1. ábrája országos viszonylatban szemlélteti. Ebből kitűnnek a mennyiségek, a felesleg termelésének időszaka és ezekből az előzők szerinti szempontok figyelembevételével a menetrend elkészíthető. An­nak legegyszerűbb sémáját az alanti 1. táblázat mutatja . Ugyanez grafikusan is ábrázolható . Természetesen mind a táblázat, mind a grafi­kon erősen leegyszerűsített formában mutatja a menetrendet, csupán jelképezni kívánja, hogy a felvett elosztás és ellátás mellett mind a bányákból való elszállítás, mind az erőművek fogadása folya­matos és a szállítás egyirányú. A valóságban — sokkal több bánya, sokkal több erőmű és egyéb fogyasztó miatt — az egyidejű szállítás több­irányú. A menetrend tehát megadja, hogy­­ az erőmű mikor, honnan, mennyi szenet kap tartós tárolásra és ez képezi a fogadóberendezés teljesítménye kiszámításának alapját. 4. Felszedő berendezés megkívánt kapacitása Az előzőkből ismeretes a tárolt szén mennyi­sége. Ugyancsak ismeretes, hogy a téli csúcsterhe­lési időszakban mennyi a napi szénigény és mennyi ugyanakkor a beérkezés. Elméletileg a csúcsterhelési periódus teljes többletszükségletének egyenlőnek kell lenni a tartósan tárolt szén mennyiségével. X számára y számára --------------­z számára ................. egyéb számára = = === 2■ táblázat Bánya Fogyasztó Május Június Július Auguszt. Szept. Okt. A X erőmű α erőmű z erőmű egyéb — В X erőmű α erőmű z erőmű egyéb • —• — c X erőmű н erőmű 2 erőmű egyéb — — 7. táblázat Többlet mennyiség Ellátandó erőmű Egyéb BányaX · 7 tonna időszak tonna időszak tonna időszak tonna időszak tonna időszak A 100 000 V. 1— IX. 30. 30 000 V. 1— VI. 15. 10 000 VI. 16— VI. 30. 40 000 VII. 1— VIII. 31.20 000 IX. 1— IX. 30.­­ 70 000 V. 25— X. 15. 10 000 VI. 15— VII. 15. 15 000 V. 25— VI. 15. 10 000 IX. 1— IX. 15. 35 000 VII. 15— IX. 1— IX. 15— X. 15.­­ 110 000 V. 1— X. 15. 40 000 VII. 15— IX. 15. 10 000 VII. 1— VII. 15. 30 000 V. 1— VI. 15. 30 000 VI. 15— VI. 30— IX. 15— X. 15.

Next