Magyar Energiagazdaság, 1955 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-01 / 1. szám
Energiagazdaság 8. évf. 1955. 1. sz. gei között ne mutatkozzanak nagy eltérések. Ha az erőmű olyan nagy fogyasztó, hogy szénigényének kielégítéséhez naponta több vonatszállítmány szükséges, akkor kívánatos, hogy a napi fogyasztáson felüli, tehát tartósított tárolásra kerülő szén mennyisége ugyancsak teljes vonatrakományt jelentsen. Természetesen megvizsgálandó, hogy a vonalszakasz áteresztőképessége elegendő-e. Ha az erőmű napi fogyasztása egy vonatrakománynál kevesebb, a többletet lehetőleg oly mértékűre kell szabni, hogy zárt vonat indítása legyen lehető. Minden más esetben kompromisszumokra van szükség : a bánya szállítóképessége s a vasútforgalmi igények úgy hangolandók össze, hogy ugyanakkor a tárolás műszaki követelményei, a folyamatosság, az elérhető legnagyobb mértékben kielégíthetők legyenek. Ez egyben a tárolási költségek alakulását is befolyásolja, mert ugyan kis mennyiségek esetében a kirakás kézi erővel, tehát gépesítés nélkül is elvégezhető, de ezáltal a garmadára naponta felrakható mennyiség annyira csökken, hogy az egyéb gépi berendezések nem használhatók ki. Különösen a hengerlő felesleges lekötöttségi ideje káros. A menetrendek felállítása még más szempontból is szükséges. Ugyanis ugyanaz a bánya nemcsak egy, hanem több erőmű felé is szállít, ugyanaz az erőmű több bányából is kaphatja szénellátmányát. A bányákból való indítás beütemezése önmagában még nem biztosítja a fogadás zökkenésmentességét, mert előfordulhat, hogy az erőműbe ugyanazon időszakban különböző irányból érkezik szén, ami egyrészt túlterhelést jelenthet a gépi berendezések vonalán, másrészt egyidejűleg több garmadát kell egyidejűleg alakítani. Emellett a keveredés veszélye is megnő. Ezért a bányák indítási menetrendjét úgy kell megállapítani, hogy az erőműveknél egy-egy fajta szén rendszeres fogadása váljék lehetővé. A menetrendek kidolgozásának alapját a bányák termelése képezi. Minden bányára elkészítendő a termelés és a felhasználók igényeinek diagrammja, hasonlóan, mint ezt Zsigmond Béla tanulmányának 1. ábrája országos viszonylatban szemlélteti. Ebből kitűnnek a mennyiségek, a felesleg termelésének időszaka és ezekből az előzők szerinti szempontok figyelembevételével a menetrend elkészíthető. Annak legegyszerűbb sémáját az alanti 1. táblázat mutatja . Ugyanez grafikusan is ábrázolható . Természetesen mind a táblázat, mind a grafikon erősen leegyszerűsített formában mutatja a menetrendet, csupán jelképezni kívánja, hogy a felvett elosztás és ellátás mellett mind a bányákból való elszállítás, mind az erőművek fogadása folyamatos és a szállítás egyirányú. A valóságban — sokkal több bánya, sokkal több erőmű és egyéb fogyasztó miatt — az egyidejű szállítás többirányú. A menetrend tehát megadja, hogy az erőmű mikor, honnan, mennyi szenet kap tartós tárolásra és ez képezi a fogadóberendezés teljesítménye kiszámításának alapját. 4. Felszedő berendezés megkívánt kapacitása Az előzőkből ismeretes a tárolt szén mennyisége. Ugyancsak ismeretes, hogy a téli csúcsterhelési időszakban mennyi a napi szénigény és mennyi ugyanakkor a beérkezés. Elméletileg a csúcsterhelési periódus teljes többletszükségletének egyenlőnek kell lenni a tartósan tárolt szén mennyiségével. X számára y számára --------------z számára ................. egyéb számára = = === 2■ táblázat Bánya Fogyasztó Május Június Július Auguszt. Szept. Okt. A X erőmű α erőmű z erőmű egyéb — В X erőmű α erőmű z erőmű egyéb • —• — c X erőmű н erőmű 2 erőmű egyéb — — 7. táblázat Többlet mennyiség Ellátandó erőmű Egyéb BányaX · 7 tonna időszak tonna időszak tonna időszak tonna időszak tonna időszak A 100 000 V. 1— IX. 30. 30 000 V. 1— VI. 15. 10 000 VI. 16— VI. 30. 40 000 VII. 1— VIII. 31.20 000 IX. 1— IX. 30. 70 000 V. 25— X. 15. 10 000 VI. 15— VII. 15. 15 000 V. 25— VI. 15. 10 000 IX. 1— IX. 15. 35 000 VII. 15— IX. 1— IX. 15— X. 15. 110 000 V. 1— X. 15. 40 000 VII. 15— IX. 15. 10 000 VII. 1— VII. 15. 30 000 V. 1— VI. 15. 30 000 VI. 15— VI. 30— IX. 15— X. 15.