Magyar Építőművészet, 1943 (42. évfolyam, 1-12. szám)

1943-07-01 / 7. szám

A SZENT MARGIT SZIGET LEÍRÁSA A kismedence vize, úszócsa­torna révén ma már össze­köttetésben áll az azóta épült nyitott versenyuszoda gyermekmedencéjével. Az üpü­­let két hosszanti oldalán emeleti napozók vannak. A fedett uszodához kapcsoló­dik észak felől a nyitott versenyuszoda (Csonka Ferenc műve, 1937.), melynek vasbeton tribünje és a váloga­tott versenyzők lakóházai a dunaparti sétányról is meg­közelíthetők. A nyitott versenyuszoda a Nemzeti Úszósport Alapítvány tulajdona. Az uszoda méretei megfelelnek a nemzetközi mé­reteknek: nagymedencéjének hossza 50 m., szélessége 25 m., mélysége átlag 170 cm. A kisebbik medence méretei­nél fogva (20 m. hosszú, 8 m. széles és 5 m. mély) verse­nyek alkalmával műugrásra is alkalmas. A fedett uszoda mellett jobbra láthatók a Budapesti Szénsavgyár R.-T. á­s­­ványvízüzemének vö­röstéglás földszintes épületei (Vidor Emil, 1936). Az 1868-ban feltárt artézi kút vizét Szent Margitszigeti ás­ványvíz néven a múlt század vége óta a felső-szigeten lévő üzem üdítővízként hozta for­galomba. 1932-ben a Tanács bérbeadta az ásványvízüzemet 15 évre a Polgári Serfőző R.-T.­­nak, amely Budapesti Szénsav­gyár R.-T. néven építette fel itt az új üzemépületeket. A nyitott versenyuszoda és az ásványvízüzem között áll az Országos Földhitel­­intézet modern egyemele­tes k­l­u­b­h­á­z­a (Padányi Gulyás Jenő műve, 1937.), mellette tenniszpályák vannak. A tenniszpályáktól északra a sziget gazdasági és műszaki hivatalainak épületei láthatók. A nyitott versenyuszodától északra, a Duna-parton áll a Pénzintézeti Központ igen modern, egyemeletes klub­háza (Henrich Jenő műve, 1937.), s ugyanott van­nak a klubházhoz tartozó ten­niszpályák is. Még északabbra a Futura nagyszabású klub háza (Déli és Faragó műve, 1938.) és tágas tenisz­pályái foglalják el az 1920-as években feltöltött területet. A Futura tisztviselőinek tenisz­pályáit csak egy út választja el a I . V­a­s­p­ó­l­ó - p­á­l­y­á­t­ó­l. Az újonnan ültetett jegenyék­kel és bokrokkal körülvett hatal­mas lovaspóló-pályát Rakovszky Iván, a Közmunkák Tanácsá­nak volt elnöke 1928-ban létesí­tette a magyar lótenyésztés fej­lesztésére. Jelenleg a­ fővárosi Vízművek használatában van, ahol ebben az évben kutakat fúrnak az óbudai víztároló táp­lálására. A pólópályával szemben, az autóút másik oldalán, a pár­huzamosan húzódó sétaút keleti oldalán emelkednek a ferencesek egykori Szent Klára-temp­­lomának romjai. Ezek a romok a XVII. századi teljes pusztulásig a ferences templomhoz tartoztak, amelyet temető vett körül. Az 1921—23-i ásatás alkalmával csak a temp­lom délnyugati sarkát állapít­hatták meg abból, ami ma is a föld alatt van. A földből viszont kiemelkedik tekintélyes magas­ságig és jól látható már mesz­­sziről is a templom nyugati homlokzatának, továbbá a hom­lokzatból előugró, csatlakozó toronynak jó része. A hajdani főhercegi nyaraló déli falában megtalálták az ásatások idején a templom északi falát. Mind­ezekből az adatokból és a megmaradt épületrészek fara­gott részleteiből megállapítható, hogy a XIV. század végén, a XV. század elején hatalmas méretű templom állott itt s melléje valószínűleg megfelelő kolostorépületek is csatlakoz­tak. A sétaútról belépünk a romfa­lak közé. A nyugati homlok­zathoz csatlakozó torony két oldala romállapotban még ma is meg van. Az első emelet magasságában még ma is láthatók a mennyezetboltozást tartó faragott kis konzolok. Feljebb, a templomfalon kes­keny ajtónyílás van, amely valaha a templom zenekarzatát kötötte össze a torony első­emeleti helyiségével. Az ajtó­nyílás mellett balra, a tornyon kívül tekintélyes ablaknyílás lát­ható a templomfalon, amelynek mérműveiből egyes részletek még ma is eléggé kivehetők és ezek az épület XIV—XV. századi újjáépítésének fontos bizonyítékai. (Folytatása a következő számban) 434036. — Az Athenaeum Irodalmi ás nyomdai részvénytársulat nyomása, Budapest Felelős : Kárpáti Antal igazgató

Next