Magyar Fakereskedő, 1914 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-01 / 1. szám

2. c=@=zi c=©=i|@ c=©=b [=©zzi oídog ujéücíí !=©□=! ||1~Q=I |0T=®=l MAGYAR FAKERESKEDŐ — UNGARISCHER HOLZHÄNDLER Nr. 1. szám. Előfizetési felhívás. Lapunk jelen számával a XXI. év­folyamba megy. Húsz éve immár, hogy lapunk a magyar fatermelés, faipar és fakereske­delem szolgálatába állott. Olvasóink egyre nagyobbodó köre legjobb bizony­sága annak, hogy a magunkra vállalt feladatot lelkiismeretesen teljesítettük, ígérjük, hogy az eddigi csapáson ha­ladva, a jövőben is hűségesen fogjuk szolgálni a magyar fatermelés, fakeres­kedelem és faipar érdekeit. Kérjük az előfizetések szives meg­újítását. A szerkesztőség Az előfizetés dija: egész évre...........................32 korona, fél évre................................16 „ A kiadóhivatal. Visszapillantás az 1913 üzletévre. A mos­t lefolyt 1913. üzletév folyamán ismételten rámutattunk arra, hogy ez az esz­tendő a legutóbbi évtizedek egyik legválságo­sabb éve leit, úgyszintén oly sokszor és oly részletességgel kifejtettük azokat az okokat, hogy miért tartozik a lefolyt év a legrosszabb esztendők közé, melyet a jelenlegi nemzedék megért, hogy ez alkalommal fölöslegesnek vél­jük ezen okok újbóli felsorolását. Ennélfogva az alantiakban csak arra aka­runk szorítkozni, hogy az egyes üzletágak fe­lett szemlét tartsunk, azoknak az eseményeit regisztráljuk és — amennyiben ez emberi szá­mítás szerint egyáltalában lehetséges,­­ hogy az egyes üzletágak várható alakulását illetőleg prognosztikont állítsunk fel. Puhafa. Utolsó ízben az 1912. év júniusában történt, hogy a puhafa érdekeltség a belföldi eladási árakat szabályozta ; akkoriban már mu­tatkoztak a közeledő pénzügyi és gazdasági válság előjelei, melyeknek hatását azonban ak­kortájt még csak a pénzintézetek érezték meg. Az építési tevékenység még javában folyt, he­lyesebben a megkezdett építkezéseket befejez­ték; az ipar még elegendőképpen volt foglal­koztatva és ezért a normális puhafűrészáru ter­melést még könnyen lehetett elhelyezni. Az 1912. év őszén, — amikor a pénz­ügyi nehézségekhez még politikai zavarok is járultak és azonkívül egy abnormálisan esős ősz a vidéki építési tevékenységet megbéní­totta, míg a kivitel a háborús zavarok miatt szünetelt — a fogyasztásban csökkenés állott be. A puhafatermelők szorosabb egyesülése (a Standard és Kárpátia részv.­társaságok kere­tében) még az 1912—13. évi télen át lehetővé tette az eladási áraknak a belföldön való fen­­tartását, azonban a normális termelési meny­­nyiséget már nem lehetett elhelyezni, a készle­tek a fűrésztelepeken kezdtek felhalmozódni, az eladási árak ugyan névleg változatlanok maradtak, azonban a vevők értették a módját annak, hogy a termelés kedvezőtlen helyzetét kiaknázzák és szigorúbb minőségi igények, ki­fogásolások és titkos refakciók útján olyan kedvezményeket biztosítsanak maguknak, ame­lyek az árak burkolt redukálásával teljesen egyenértékűek. A válság hosszan elhúzódott, az oly só­várogva várt javulás nem akart bekövetkezni, a helyzet egyre tarthatatlanabb lett és így at­tól kellett tartani hogy a kartell-egyesülés laza szervezete nem lesz képes ellentállni egyrészt a vevők rohamának, másrészt pedig a terme­lők belső lemorzsolódási folyamatának. Attól kellett tartani, hogy rövidesen deroute követke­zik be, amely a fennálló szervezetek szétbom­lását és ezzel az eladási árak oly vad lelicitá­­lását eredményezte volna, melynek határait egyáltalán lehetetlen lett volna megállapítani. Ezen körülmények nyomása alatt indult meg az erdélyi puhafatermelők központi el­adási irodájának létesítésére irányuló mozga­lom a Standard rt.égisze alatt. Normális vi­szonyok között ilyen egyesülés, amelynek — minden előnyei mellett — az egyes termelők kénytelenek önrendelkezési jogukat feláldozni, alig jöhetett volna létre, vagy csak hónapokig tartó kapacitálások és az érdekeltek végnélküli tárgyalásai után. A helyzet nyomása azonban erősebbnek bizonyult sok résztvevő megcsontosodott kon­­servativismusánál; az egyes cégek bölcs előre­látással csekély ellenállás után a várható elő­nyöknek feláldozták önrendelkezési jogukat, konservatív felfogásukat és ime, alig 6—8 heti idő alatt a központi eladási irda meg volt teremtve és tevékenységét elsősorban a legkö­zelebb érdekelt felek üdvére, további követ­kezményében az egész faszakma javára már legközelebb megkezdi. Ez alkalommal nem mulaszthatjuk el, hogy a puhafaszakma érdekeinek ezen legújabb ex­ponensét ne aposztrofáljuk abban az irányban, hogy ugyan nagyon fontos feladat ily szerve­zetet helyesen organizálni és emberi és szak­szerű körültekintéssel minden lehető kautelá­­val ellátni, hogy a mechanismus helyesen mű­ködjék, azonban még összehasonlíthatatlanul fontosabb feladat az elméletet a gyakorlatba átültetni, vagyis a konstruktőrök által megszer­kesztett finom, de még ki nem próbált mecha­­nismust olyképen szabályozni és vezetni, hogy az összes kerekek tényleg egymásba kapcso­lódjanak és hogy a gépezet csikorgás és súr­lódás nélkül működésbe hozassák és műkö­désben tartasssék is. Mindig feltételezve, hogy a konstrukció műszakilag helyes, annak üzeméhez nagyon finom fajta olajokra van szükség, t. i. belátásra és tapintatra! A folyton változó üzleti élet sok­szor olyan helyzeteket teremt, minőket még a leggondosabban megszerkesztett szerződés sem láthat előre, tehát ezen esetre nem is in­tézkedhetik : ily esetekben a belátás és a ta­pintat van hivatva arra, hogy a nehézségeket elhárítsa, hogy a mechanizmus csikorgás és súrlódás nélkül működjék. Azonban a termelőket is aposztrofálnunk kell abban az irányban, hogy ne gondolják, miszerint most már minden bajnak vége és így most nyugodtan azt termelhetik, ami és amennyi nekik csak tetszik, mert hiszen a köz­ponti iroda leveszi vállukról az értékesítés gondjait és annyi pénzt bocsát rendelkezésük­re, amennyire csak szükségük van! Valóban, a megfontolásnak igen csekély foka szükséges annak a belátásához, hogy a központi eladási iroda a bel- és külföldi piacokon egy szál deszkával sem tud többet elhelyezni, mint az egyes termelők tudnának, vagyis mint amennyi a szükséglet. Hogy tehát a termelés és fogyasztás kö­zött a helyes arány ismét helyreállíttassék, min­den egyes cégnek arra kell törekednie, hogy termelését lehetőség szerint korlátozza mind­addig, míg a szükséglet megnövekedése a ke­reslet és kínálat közötti egyensúlyt ismét hely­reállítja. Utoljára azonban a detailfakereskedők­­höz is kell fordulnunk azzal a felszólítással, hogy tegyék félre az üzleted életben legkevésbé helyén való elfogultságot és az eseményeket nyugodtan megítélve, előbb várják be, váljon a központi eladási iroda az ő érdekeiket tény­leg hátrányosan befolyásolja-e vagy sem. A mi meggyőződésünk az, hogy nem lesz hátrá­nyukra és hogy a jövő — ha a detaillisták el­fogultságukat félreteszik, — őket is meg fogja győzni erről. Ehhez pedig csak egy kis adag jóakaratú várakozásra van szükség. Tulajdonképpeni tárgyunktól önkénytele­nül eltértünk, amit olvasóink a mozgalom fon­tosságára és aktualitására való tekintettel bizo­nyára megbocsátanak,­­ most azonban ismét tudósításunkhoz térünk vissza. Az előbbiekben kifejtettük az üzlet alaku­lását, amíg a belföldi puhafaüzlet jelenlegi szomorú helyzetéhez eljutottunk és most már csak a kiviteli üzlet alakulására akarunk visz­­szapillantást vetni. Kézenfekvő dolog, hogy az 1912/13 év gazdasági világválsága puhafarészáruinknak az exportpiacainkon való fogyasztását is hátrányo­san befolyásolta. A belföldi fogyasztás pan­gása folytán az idén jobban rászorultunk az exportra, mint valaha, azonban erre irányuló törekvéseinknek nagy akadályok gördültek út­jába , különösen főfogyasztási piacainkon: a balkán államokban bekövetkezett háborús események, amelyek egyrészt lehetetlenné tet­ték az ezen országok importőrjeivel való üz­letkötéseket, másrészt pedig gátolták a közép­tengeri államokba eladott áruk szállítását. Leistungsfähigste a.renommieríesteSpecialíabriK tör §| Komplette SägewerKsAniagen. < II General-VertreíerfürUngam&BaiKait5taaten: § ^ J KATZHAREK&C0.Comm.6esJnöenieure.Budape5t.v jf SI Jngenieur-Bureaiu Lapén Újpesti-RaKpart3- (Palatínusg^u*) m ín neuerer Zeit haben wir unter anderen folgende bedeutenden Säge­werke eingerichtet, welche zur grössten Zufriedenheit unserer Besteller auf das tadelloseste funktionieren; Ungarisch-Italienische Forstindustrie A.-Q. Na/ytalmäcs, 26 Vollgatter, Vereinigte Holzindust., Q. Ballan & Co. Radautz in Bukovina, 11 Vollgatter, Qebr. Hagenbucher, Heilbronn, a. N. für Sägewerk Turbe in Bosnien, 9 Vollgatter, Fratelli Bertolini Villach, für Ratosnya, 5 Vollgatter! TELEGRAMMADRESSE' KATZMAREKO BUDAPEST. TE LE FŐM-152-07.

Next