Magyar Festőipar, 1921 (17. évfolyam, 2-12. szám)

1921-02-01 / 2. szám

2. szám. MAGYAR FESTŐIPAR 3. oldal Cegléd. A ceglédi kortársak levélben üdvözöl­ték a „Magyar Festőipar“-t s az Orsz. Szövetséget. Szentes. A szentesi festők és mázosok szak­osztálya 120 korona adományt küldött a „Magyar Festőipar”-nak. Köszönet érte! Várjuk az Országos Szövetség kérdésében az állásfoglalást! Miskolc. A miskolci kartársak érdeklődésére, valamint az ország minden festő és rokonszakmabeli kartársainkkal tudatjuk, hogy a Festőiparosok Orsz. Szövetsége vázlatos programmtervezetét a jövő szá­munkban fogjuk ismertetni. Addig is kérjük a vidéki kartársakat a szakosztályokat megalakítani, a szervező­bizottság. Jegyzetek. Lakásbérleti rendelet. Bár még nem ismerjük, nem került nyilvánosságra, mégis a társadalom minden rétegében nagy nyugtalanság jellemzi azt a helyzetet, melyet ez a kormányrendelet fog előidézni. Érthető ez az idegesség, mert az otthon kérdése forog koc­kán : egyetlen előnyünket látjuk veszélyeztetve. Nagy előny volt a háborús- forradalmas évek alatt, hogyha már szabadon kifosztottak bennünket, magát fészkünket azonban teljes fölényével, ha kellett nyers erejével megvédte a mindenkori kormány. Szétzüllésre könnyen hajló kis existenciák családi életének ilyetén való meg­mentése a jövőre fölbecsülhetetlen értékű erkölcsi tőkét jelent az államnak. Kamatai a nem lankadó munka­kedvben és a jobb életet hirdető bizakodásban mu­tatkoznak. Nincs és nem is lehet okunk feltételezni, hogy a kormányzat ezt a maga teremtette békét figyelmen kívül hagyja, nem tekinti már érdeknek és a családot összetartó ezt a kis erőt gyengíteni akarja. Ez a princí­pium azonban nem maradhat továbbra is általános jellegű. Mert hiszen, a­miért a merev általánosítás a háború alatt indokolt volt, az a­miért ma meg­szűnt, fölösleges, mert szintgasság, hogy amiben a garasos exisztencia a kormányzat védelmére szorul, abban a vagyonilag erős osztály ma már csak az anyagiak dolgában gyöngék kárára részesíthető. Ha tehát az új lakásrendelet ebből az alapgondolatból indul ki, akkor kiszáradt ereket duzzadt előre. A kézműiparosság érdeke, hogy a nagy jövedelmű és a­ nagy tőkés lakóról pár sorban intézkedjék a rendelet. És jelentse az a pár sor azt, hogy velük szemben a háztulajdonos emelheti a házbérét és velük köthet bár­milyen szerződést. Ilyen rendelkezés a munkaalkalmak születését s a munkanélküliség halálát jelentheti. Ha lesz háztulajdonosra zúgolódó tőkés, az a tőkés tíz közül öt esetben azon lesz, hogy inkább őrek haragud­janak, mint ő másra. Épít majd s ami a legbiztosab­ban föltételezhető, a rendelet korlátozásain kívül eső lakásokat a háztulajdonos javíttatni fogja s az építke­zésekkel és átalakításokkal egyidőben megszűnik pihenni a munkás kéz s a munka elindul boldogságot, jólétet és megelégedést teremtő útjára. — így legyen !­gy. Ipartestületi hírek. Tisztújító közgyűlés. Az 1920. évi október hó 17-én tartott rendkívüli közgyűlésen, amint tudjuk, az ipartestület vezetősége visszaadta megbízatását. A közgyűlés akkor egy bizottságot küldött ki, az új elöljáróság jelölésére. A bizottság feladatának eleget tett s az elöljáróság a rendkívüli közgyűlést 1921. évi február hó 6-dikára, vasárnap délelőtt 9 órára, az Országos Iparegyesületbe (VI., Zichy Jenő­ utca 4. sz.) összehívta. A napirend egyetlen tárgya: az ipartes­­tü­let elnökének, alelnökének, 21 rendes elöljárósági tagnak három évre, 8 póttagnak és 3 számvizsgálónak egy évre való megválasztása. Nyomatékosan figyelmeztetjük a kartársakat, hogy a testülethez tartozó szakmák jövőjére döntő hatású közgyűlésen okvetlenül meg kell jelenniük, mert a testület közmegelégedésre csak úgy működhetik, ha a tagok számbeli többsége is szavazatával támogatja az új vezetőséget. Az elöljárósági ülés, csaknem az összes elöljáró­sági tagok jelenlétében zajlott le január 19-dikén. Fock Géza elnök a napirend előtt örömmel üdvözölte a megjelenteket, akik megbízatásukban vele együtt ez évben első és utolsó funkciójukat végzik. A tanonc­­avatás megtörténtével Lovász Gy. bejelenti, hogy a nyersanyag-termelő szövetkezet igazgatósági ülésén szóvá tették a szövetkezet munkavállalását s ez­ ügyben úgy határozott az igazgatóság, hogy a szö­vetkezet a jövőben nem fog munkát vállalni. A kel­lemesen fogadott bejelentés és több apróbb ügy elintézése után elnök visszatérve a múlt havi elöl­járósági ülés ama határozatára, hogy a január havi elöljárósági ülés állapítsa meg a tisztújító rendkívüli közgyűlés napját, javasolja, hogy a közgyűlést február 6-ra, vagy 13-ra hívja össze az elöljáróság. E javaslat elfogadásával az elöljáróság utasította a jegyzőt, hogy a jelölő listát a■ közgyűlés előtt 8 nappal tegye az ipar­testület helyiségében közszemlére és a listát nyomassa ki. A napirend ezzel ki lett merítve, elnök az ülést berekesztette. Jó példa: Waltner Bernát kartárs a Lovrana festő asztaltársaságban betöltött ellenőri tisztségéért, a neki felajánlott 500 korona tiszteletdíjat, az ipar­­testületi rokkantpénztárnak adományozta. Meghívó. A budapesti szobafestő-, címfestő-, mázoló-, aranyozó- és fényező-ipartestület békéltető­bizottságának 1921. február hó 6-án, vasárnap d. e. 11 órakor az ipartestület helyiségeiben (VII., Wesse­­lényi­ utca 73.) tartandó közgyűlésére, az összes szakmabeli segédek azzal a figyelmeztetéssel hivat­nak meg, hogy békéltető-bizottsági tagokul csak tényleg működő segédek választhatók meg ! Tárgy : A békéltető-bizottság 21 rendes és 8 póttag segéd­­bírájának választása egy évi időtartamra. Budapest, 1921. január hó 22-én, Balázsovich Zoltán, iparhatósági biztos.

Next