Magyar Festőipar, 1922 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1922-01-01 / 1. szám

XVIir. évfolyam. Budapest, 1922. január 1. 1. szám. MAGYAR FESTŐIPAR ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre ... 30 korona. A budapesti szobafestő, cimfestő, mázoló, aranyozó és fényezők ipartestületének, hitelszövetkezetének, és a bpesti szobafestő és rokonszakmák anyagbeszerző szövetkeze­tének é9 egyéb szakmai szövetkezeteknek hivatalos lapja. MEGJELENIK MINDEN HÓNAPBAN Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Wssselésyi-ii. 73. sz. Felelős szerkesztő: LOVÁSZ GYULA. Kiadja: AZ IPARTESTÜLET Telefon J. 46-15. Kartársainkhoz! A letűnt esztendő nehéz napjaiban lapunk fáradhatatlanul állott a szakma és a kartársak szolgálatában. Őszintén dolgozott az egyetértés, a béke megteremtésén. Propagálta azokat az eszméket, melyek a szakma boldogulását céloz­ták. Ezt fogja tenni lapunk a jövőben is, melyet csak úgy érhetünk el, ha ebben a munkában kartársaiuk nagy tömege támogatását, bizalmát bitjük. Ezt a támogatást köszönjük és kérjük, erre a bizalomra számítunk továbbra is. Egy jobb jövő reményében kívánunk kartársainknak, olva­sóinknak boldog újévet! A Szerkesztőség. Szakiskolánk a legnehezebb akadályok leküzdése után, a megvalósítás stádiumába került. Eszközök, helyiségek, oktatók kérdésén már mind túl volna a bizottság, mely igazán fáradtságot nem ismerő munkát végzett e pár hét alatt; megvalósítva egy olyan intézményt szakmánk­ban, mely hosszú éveken át óhaja volt min­den tanult kartársunknak. Az oktatáshoz megnyerte a bizottság ság szakmánk kitűnőségeinek közreműködé­sét. Szobafestő szakma tanítását vállalták: Lóhr Ferenc festőművész, Boskó János iparművész, Scheimann Gyula iparművész, Takács József festőmester, Beszédes Ottó festőmester. A mázoló szakmában oktatnak: Volentik Béla, Kovács Ferenc, Grün Lajos, Szilágyi Géza, Klenk János. A tanítás 1922. január 2-án veszi kez­detét s felöleli mindazokat a tananyagokat, melyek a festő és mázoló szakmákban gya­korlatilag szükségesek. Felkérjük kartársainkat, hogy a szak­iskola fentartásához szükséges alapra adomá­nyozni szíveskedjenek, mert csak igy leszünk abban a helyzetben, hogy a tanévet sikeresen be is fejezhessük. Adományokat kérjük a pénzbeszedőhöz juttatni. Sablongyártás Magyarországon, Irta ; HORN GÁBOR gépészmérnök. A háború rettenetes hullámainak elcsendesedése után tapasztaljuk, hogy lerombolt iparunk itt-ott mégis kezd a régi kerékvágásokban haladni. Ezt ugyan a mai valutáris viszonyok a legnagyobb áldozatok meghozá­sával engedik csak meg, de azért mégis bizakodva nézhe­tünk iparunk fejlődése elé annál is inkább, mert kez­dünk abból a bizonyos magyar nemtörődömségünkből kivetkőzni és kezdünk komolyan tanulni, A tudás és az alaposság előtt pedig azt hiszem, hogy még a dollár is kénytelen kalapot emelni. Nemcsak a régi iparágak dús és szinpompás fái kezdenek rügyet bontani, hanem eddig Magyarorszá­gon még ismeretlen iparágak palántái is fel-fel ütögeíik fejeiket, hogy rövidesen odasorakozzanak a nagyok közé, az öregek közé. Egy ilyen palánta a sablongyártás is. Alapjában véve Magyarországon nem ismeretlen iparág ez, hiszen ott, ahol szobafestők vannak, lehe­tetlen ezt nem ismerni. Csakhogy ez az iparág szoro­san összefüggött a szobafestéssel. Itt-ott ugyan akad­tak egyes vállalkozó szellemű szobafestők, akik kizá­rólag a piac részére festőmínták tervezésével és azok­nak kézzel való kivágásával foglalkoztak, csakhogy ezeknek a száma oly csekély volt, hogy a keresletet nemcsak hogy részben, hanem még valahogy sem tudták kielégíteni, aminek az lett a folyománya, hogy mindenki maradt az eredeti forrásnál, vagyis minden festő maga készítette magának patronjait. Így tehát a sablongyártás, mint önálló iparág nem létezett s nem kell sok rosszakarat ahoz, hogy ma is, — annak ellenére, hogy kizárólag sablongyártással foglalkozó műhelyeink vannak — ugyanezt valljuk. Éhez bővebb magyarázat felesleges, hiszen tudjuk, hogy még mai napig is legnagyobb részt magunkra vagyunk utalva. Ám vannak műhelyeink s ez elég, hogy reményt tápláljunk arra nézve, miszerint ha jiem is teljesen, de legalább felerészben ezek utján fedezhessük szük­ségleteinket a jövőben. A jövőben, mert valljuk csak be őszintén; a sablongyártás Magyarországon tényleg palánta korát éli, azonban tapasztalataink arra engednek következ­tetni, hogy ez is ép úgy, mint minden újonnan bévé-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék