Magyar Festőipar, 1922 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1922-01-01 / 1. szám

1. szám, 3 oldal MAGYAR FESTŐIPAR biztosítás javaiban a kisiparosnak és családjának ré­szesítése, 12, a kényszerkölcsönnek tízezer koronáig visszatérítése s a kézműiparosok zárolt betétjeinek ötvenezer koronáig feloldása, 13, a közszükségleti élelmi­szerekre fenálló korlátozások tartama alatt a kézműiparosok és munkásaiknak kedvezményes el­látásban részesítése, 14. a munkás viszonyt munka­időt és a sztrájkokat szabályozó törvényes intézke­dések keresztülvitele, iparhatósági ügyeknél iparos szakértők köteles bevonása, 15. tanulmányi ösztön­díjak alapítása, 16, az iparosság részvétele a kor­mányzásban, a törvényhozás alsó házában a kézmű­­iparosság számarányának és nemzeti értékének meg­felelő képviselete és a felsőházba arra való iparosok kinevezése. Ezekben a pontokban foglalt javakat egyformán biztosítani kívánja az iparospárt minden arra érde­mes magyar kézműves iparos részére, osztály, rang és felekezeti különbség nélkül.­delemügyi minisztériumot azzal a kéréssel, hogy a behozatali bizottságba a festők részéről Kovács Ferencet, az aranyozók részéről pedig Nagy Ferencet delegálja szaktanácsadókul. Elnök ezek után boldog és szerencsés újévet kívánva az elöljáróságnak, az ülést berekesztette. Elismerő oklevelet kapott december 14-én Neustadt Ernőnél fölszabadult Neustadt Bé­la aranyozó­segéd. Új mesterek: Baron Sándor és Kovács Ferenc, VII., Rombach-utca 11. Klein József fényező, VI., Hegedűs Sándor-utca 31. Zelyenka Sándor és Horváth István m. sz. VIII., Szerdahelyi-utca 16. Mersic Constantin sz. m II., Mecset-utca 15. Nagy József aranyozó, V., Vilmos császár-ut 4. Gábor Lipót és Rosenthal József, V., Izabella-utca 65. Megszüntetés. Schiffmann Benjámin szobafestő, VI., Csengery-utca 55. Marcsal János és Szabó Joachim címfestő, VI., Ó-utca 41. Ipartestületi hírek. Az elöljáróság ez évben december 14 én tar­totta utolsó ülését Kölber Jakab elnök, a szabaduló és szerződtetett tanoncok avatására Kovács Ferenc els. tagot kérte fel, aki megszívlelendő tanácsokkal­ látta el az új generációt. A folyó ügyek letárgyalása után jegyző ismertette a Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamarának megkeresését, amely a kereskedelemügyi miniszteri leirat értelmében annak a véleménynek közlését kéri, hogy minő adminisztrációs intézkedé­sekkel lehetne a kisiparosság részére a közszállítások­­ban és közmunkákban való­ részvételt hatályosabbá tenni. Jegyző beszámolt arról, hogy a kérdésre adandó vélemény megtárgyalása céljából a budapesti kőmives­­mesterek és kőfaragómesterek ipartestülete az építő­iparosokat értekezletre hívta össze, melyen testüle­tünk Beszédes Ottó élt. taggal képviseltette magát Az elöljáróság Beszédes által szerkesztett különvéle­ményt elfogadta s a kamarához fölterjesztette. Jegyző jelenti, hogy a tanoncoktatás reformálására össze­hívott testületközi értekezletnek a minisztériumhoz intézett fölírata megérkezett s azt az elnökség alá­írta. Kovács Ferenc ismertette most a magánépitke­­zés megindítására összehívott értekezleten­ nyert ta­pasztalatait, melynek megtörténtével Fischer Ernő fölhívja az Elöljáróság figyelmét arra, hogy az ár­­vizsgáló bizottság a festőipart is hatáskörébe von­ta. Az elöljáróság elhatározta, hogy ez ügyben érdeklődni fog vágjon nem-e sújtja ez az intézkedés anyagilag a testület tagjait. Tudomásul vette még az elöljáróság, hogy a testület tagjai közül Nagy Ferenc és Kovács Ferenc iparhatósági megbízottakká válasz­tottak. Nagy Ferenc és Kovács Ferenc javaslatára elhatározta az elöljáróság, hogy megkeresi a kereske- Szövetségi hírek. A budapesti szobafestők és mázosok szövetsége Volentik János elnöklete alatt december 13-án végre­hajtó bizottsági ülést tartott. A folyó ügyek elinté­zése után elnök bejelenti, hogy a jövő hónapra halasztott ismeretterjesztő előadás megtartására fel­kért Dóczi Sámuel dr., az Orsz. Iparegyesület v. ügyésze készségesen vállalkozott. Az előadáson a háború alatt és az azután alkotott adótörvényeket fogja ismertetni. Más tárgy nem lévén, elnök boldog újévet kívánva a bizottságnak, az ülést bezárta. Anyagismertetés és anyagvizsgálat. Közli: Wagen Ferenci (Szolnok.) Folytatás. Anyagaink hamisítása. Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy manapság festékanyagaiknak nagy tömege hamisított és silány értékű. Szinte hihetetlen, mi mindent adnak el festék, kence, lakk, szárító stb. néven, valóságos tanulmányo­zás alapján, jobb ügyhöz méltó igyekezettel intézik a hamisításokat. Egyenesen abból a célból, hogy bennünket megkárosítsanak és hogy ezáltal maguk­nak nagyobb hasznot biztosítsanak. Már­pedig tudjuk azt, ha festékanyagaink rosszak, akkor a leglelkiismeretesebben és a leggon­dosabban végzett munka is hiábavaló fáradozás. Ilyetén képtelenek vagyunk olyan munkát előállítani, mellyel megrendelőinket és magunkat is kielégíteni

Next