Magyar Festőipar, 1923 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1923-01-15 / 1. szám

1. szám. MAGYAR FESTŐIPAR 3. oldal, ezzel későbben foglalkozhassunk, mert nem lehet egy­szerre minden kérdést fejtegetni és kimagyarázni, azonban minden egyes kérdésre kell, hogy rövidesen reá­térjünk. Ez a néhány pont megmagyarázza azt, hogy munkaadó és munkás úgy áll egymással szem­ben mint két ellenség, hozzájárult ehhez az is, hogy a munkásainknál nem volt meg az egységes elhatározás és akarat a kollektív szerződésben lefek­tetett egyezmények betartására, amit bizonyít az is, hogy soha egyezményes órabérért munkást nem lehe­tett kapni. Ebben kizárólagosan csak a szakszervezet vezetősége képes rendet teremteni, mint a szerződő felek egyik tagja, mert nem lehet és nem szabad olyan anarchikus állapotnak fenállnia, mint amilyen az elmúlt esztendőben volt kollektív szerződés mellett, mert ha van egy kollektív szerződés úgy azt tartozik mind­két fél betartani és respektálni, itt nem mu­laszthatom el azt sem megjegyezni, hogy igen sok munkaadó is önkényesen járt el a többiek rovására, amikor a közvetítendő munkásoknak magasabb óra­béreket kínáltak, mint ahogy azokat közvetíteni má­sokhoz akarták, hogy ehez hasonló esetek a jövőben elő ne fordulhassanak, fontos hogy a közvetítő köze­gek, akár munkaadó avagy munkás követ el szerző­dési kihágást tartoznak azonnal erről a munkarend­védő bizottságnál haladéktalanul a feljelentést meg­tenni, már csak azért is, hogy ők maguk is (munkás közvetítők) ne essenek bele abba a gyanúba, hogy ők maguk is pártolnák az ilyen kihágásokat. Azzal mindenki tisztában van, hogy nagy és megértő társadalmi munkára van szükségünk, hogy némileg is javítsunk a visszás bajokon amelyek sajnos az egész vonalon fenn­állanak. Mi maradjunk a saját bajainknál és igyekezzünk azokat tőlünk telhetően orvosolni. Ehhez azonban szükséges a kölcsönös megértés, ami ami részünkről mindig meg volt meg van és meg lesz. Elsősorban szükségesnek tartom, hogy munkás­ságunk ne azzal a hányivetőséggel kezelje ezeket a kérdéseket amint annak némely időben tanújelét adta, hanem igyekezzék magát túl­tenni azon, hogy unos untalan mindig csak a fizikai erejének értékesítését tartja szem előtt, holott tudvalevő dolog, hogy a mi szakmáinknál nemcsak fizikai erőre van szükség, ha­nem első­sorban erős fejlett sze­lemi erőre is, ezzel az utóbbi kérdéssel kívánok én a jövőben foglalkozni és csak mellesleg vettem fel ezeket a megemlítéseket, hogy tápot nyújtsak mind­két fél részére egy egész­séges tartalmas vitára, hogy tisztuljon kristályosodjon a helyzet, edződjön és tanuljon a jövő generáció a szakmánk nívós emelkedéséért a hazánk és magunk boldogulásáért. Ez az a cél, amelyet úgy az ipartestület vala­mint a szövetség vezetősége mindig szem előtt tart és igyekezik a legnagyobb fáradsággal és anyagi áldo­zattal megvalósítani és fenntartani a szakmáink eme­lésére, hogy csak egy intézményt ragadjak ki a sok közül ami a közjót szolgálja úgy ez a szakiskola amelyet a munkássággal karöltve létesített a legáldá­sosabb intézmény, amely a legnagyobb kincset a tudást adja ifjainknak. Annak a reményében, hogy soraim megértésre fognak találni, kívánom szakmáink minden egyes tag­jának, hogy az új esztendő hozza meg részére a várva várt sikert a nyugodt munkálkodást a kolegiális megértést a szakmai és anyagi eredményt. Strausz Henrik- A címfestő iparból. A Budapesti­­címfestőmesterek szövetsége kebe­lében létesült takarékasztaltaltársaság dec. hó 13-án, este tartotta a Miénk kávéház különtermében felszá­molását. Az évi eredmény úgy anyagilag mint erkölcsi­leg igen szép volt. A takarék asztaltársaság 1923. évre újra megejtette tisztikarának választását. Elnök lett: Fried Károly, Al elnök: László Gyula, Titkár: Csernák Jenő, Pénztárok: Gio­s Lipót, Ellenőrök: Béres Fülöp, Nagy Nándor, Választmányi tagok: Engel Dávid, Berger Miksa, Wellisch Adolf, Matkovics Béla. Az asztaltársaság Fried Károly azon indítványát, hogy kebelében önsegélyző alap létesítessék, tekin­tettel a nemes cél fontosságára elfogadták és Kovács Károly szöv. elnök kezdeményezésére az önsegélyző alapra a következők adakoztak: Kovács Károly 1000 kor., Steiner Ferencz 1000 kor., Spitzer József S. 1000 kor., Grünwald Henrik 1000 kor., özv. Klein Sándorné 1000 kor., Engel Dávid 1000 kor., Wellisch Adolf 1000 kor , Bruchsteiner és Fia 1000 kor., Bod­­zsár József 500 kor., Béres Fülöp 500 kor., Fried Károly 500 kor., Spitzer Ernő 500 kor., Baron Sándor 500 kor.,­­Berger Miksa 500 kor., Kovács Ferenc 5­0 kor., Rosenzweig Dávid 500 kor., Meisner és Murgács 500 kor., Dibisevszky Sándor 500 kor. Reiner Bernát 500 kor., Csernák Jenő 500 kor., Klein Izidor 300 kor. Összesen 14 300 kor. Ezúton is köszönetet mon­dunk az adakozóknak s remél­jük, hogy a szép esz­méből áthatva minden jobb érzésű kollégánk szintén be fogja látni, hogy helye itt van, ahol úgy egyéni valamint közös érdekeink bennünket összefűznek. Igen sikerült társasvacsorával egybekötött estét töltött együtt az asztaltársaság, ahol kollégáink kö­neseikkel és hozzátartozóikkal, Engel, Dibisevszky kollégánk kitűnő humora, valamint csaknem minden hölgy és kortárs közreműködése által hozzájárul azon emlékezetes est sikeréhez, mely mint első ilyen, fogja felejthetetlené tenni előttünk a jövőben is összetar­tásunkra. ________ K. K. A Budapesti címfestőmesterek szövetsége Dec. hó 20-án az Ipartestületben taggyűlést tartott Kovács Károly elnöklete mellett. Először is takarékasztaltár­saság önsegélyző alapjának célja lett ismertetve. Továbbá Engel Dávid kollégánk által szövetségünk részére adományozott selyemzászló felavatásáról hatá­rozott szövetségünk olyanformán, hogy az 1923. év február hó 3-én legyen megtartva ünnepélyes társas­vacsora keretében. A közgyűlés pedig febr. 11-én fog megtartatni. A munkabérekre vo­natkozva Kovács Károly elnök javasolja, hogy mindazonáltal, hogy mard szezon van a szakm­ában bizonyos körülmények figyelembevételében az eddigi 90% drágasági pótékot egészítsük ki január 8-tól kezdődőleg 100% ra. Néhány kolléga aggodalmas felszólalása után a szövetség egy­hangúlag elfogadja a béremelésre vonatkozó javaslatot. Kérjük jelen nem volt kartársainkat is, hogy ily értelemben fizessék munkásamat. Megállapodás történt, hogy úgy szövetségi vala­mint asztaltársasági össze­jöveteleinket minden szer­dán este 6 órakor a Miénk kávéházban tartjuk meg, szobafestő vezetőnek ajánlkozik. Szíves megkere­sést kér: WAGNER JÁNOS Vill., István­ út 34. liszt. 8. sí Budapest. Szakképzett _______ K. K.

Next