Magyar Festőipar, 1923 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1923-01-15 / 1. szám
4. oldal MAGYAR FESTŐIPAR Szövetségi hírek. Szövetségünk segély, ill. rendelkezési alapjára a következő adományok folytak be, melyekért a Szövetség végrehajtó bizottsága ezúton mond köszönetet: „Felake“ Reichard S. 10.000 korona, Fonyó és Weisz 5000 korona, Berki D. 5000 korona, Fonyó Testvérek 3000 k., Izsák J. 2000 k., Kardos és Társa 2000 k., Nyhold K. 1000 k., Libermann J. 1000 k., Jónás M. 1000 k., Volentik J. 1000 k., Strausz H., 1000 k., Lovász Gy. 1000 k., Wohlmuth G. 1000 k., Strenger R. 1000 k., Dieta J. 1000 k., Somló B. 1000 k., Krammer A. 1000 k , Steinhäuser és Kölber 1000 k., ifj. Markrester J. 1000 k., Mátyássy R. 1000 k., Grünwald és Várhelyi 1000 k., Fechter M. 500 k., Fischer E. 500 k., Koltári J. 500 k., Szimper S. 350 k., Pásztor H., 300 k., Körmendy J. 300 k., Máhrer H. 200 k., Grönwald B. 200 k., Halász E. 200 k., Himsfard F. 200 k., Garai F. 100 k., Auspitz J. 100 k., Mészáros Gy. 100 k, Galambos J. 100 k., Schuller J. 100 k, Kovács F. 100 k., Piroska A. 100 k., Bábel J. 100 k., Patovits A 100 k., Singer A. 100 k., Margitta J. 100 k. összesen 46.350 korona. Debreczeni kartársaink szeretettel fogadták körükben f. év január 1-én a Budapesti festő és mázoló mesterek szövetsége kiküldöttét Grünwald Vince kartársat, ki a budapesti szakmai élet és szövetségi viszonyokról tájékoztatta a debreczeni festő és mázoló mestereket. A megtartott értekezlet elhatározta, az ottani festőiparosság tömörítését és szoros kapcsolatba fog lépni a budapesti szövetséggel addig is még az Országos szövetség megalakítható lesz. 3. Anyagbeszerzési könyvet. Ebbe a könyvbe a számlák vagy a jegyzékek szerint a beszerzés sorrendjében be kell vezetni az anyagvásárlásokat, az anyagvásárlás napját, vagyis a számla vagy jegyzék keltét, a beszerzési forrást, vagyis a számlázó cég nevét és pontos lakcímét végül a számla összegét vételárát). Ezt a könyvet év végén le kell zárni, leltározás útján megállapított készletet is fel kell tüntetni. Nagyiparos, aki több mint húsz munkást foglalkoztat, következő könyveket köteles vezetni: pénztárkönyvet, naplót, főkönyvet, folyószámlakönyvet, raktárkönyvet és évenkint záróleltárt tartozik készíteni A könyveket az adóhivatalok díjmentesen hitelesítik. Ezeket a könyveket általában magyar nyelven kell vezetni. A magyarul nem tudók vezethetik anyanyelvükön is. Az adatokat tintával kell a könyvekbe bevezetni, a megrendelési könyvbe azonban tintaionnal is bevezethetők az adatok. A segéd nélkül dolgozó iparosokat kérelmükre a pénzügyigazgatóság fölmentheti a könyvvezetési kötelezettség alól. A munkaadó köteles az alkalmazott adóköteles jövedelméből szavatosság mellett az általános kereseti adót levonni, az alkalmazottakról nyilvántartást vezetni és két példányban illetékjegyzéket készíteni, mely indítópapír használatával tintaionnal irható. Befizetéskor az adóhivatalban mind a két példány bemutatandó s a nyugtázott példányt két évig megőrizni tartozik. A levont illetményeket a levonást követő hónap 15-ik napjáig köteles a munkaadó befizetni. Az alkalmazottak adótételei a következők: a) ha a jövedelem hetenként 1.500 koronát meghalad? heti 1500 koronán felül 2000 koronáig 3 kor., 2000—2500-ig 10 K, 2500—3000-ig 20 K, 3000—3500-ig 30 K, 3500 -4000-ig 45 K, 4000—4500-ig 60 K, 4500 -5000-ig 80 K, 5000—6000-ig 100 K, 6000— 7000-ig 125 K, 7000—8000-ig 160 K, 8000—9000-ig 220 K, 9000-10.000-ig 275 K, 10.000—11.500-ig 350 K, 11.500 -12.500-ig 450 K, 12.500—15.000-ig 600 K, 15.000— 17.500-ig 780 K, 17.500—20.000-ig 900 K, 20 000—22.500-ig 1050 K, 22.500-25.000-ig 1250 K, 25.000— 27.500-ig 1500 K, 27.500—30.000-ig 1800 K, 30.000— 32 500-ig 2200 K, 32.500—35.000-ig 2600 K. Új üzlet kezdésénél köteles minden munkaadó 30 napon belül, a meglévő üzletek tulajdonosai pedig 1923. január 31-éig az alkalmazás helye szerint illetékes adószámviteli hivatalnál bejelenteni alkalmazottait. Bejelentendő: az üzem helye: utca, szám, alkalmazottak száma, külön a munkások és tisztviselők, a munkaadó neve pontos lakcímével. Az alkalmazottak nyilvántartási ívei és az illetményjegyzék a kerületi adóhivatalokban az önköltségi ár megtérítése ellenében, míg a könyvvezetéshez szükséges könyvek minden nagyobb papírkereskedésben és ipartestületünkben kaphatók. A tisztességtelen versenyről szóló törvény. A tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatot a nemzetgyűlés törvényerőre emelte. A tisztességtelen versenyről szóló törvény öt csoportot különböztet meg, melyek az üzleti tisztesség vagy a jó erkölcs határát túllépik. Ezen öt csoport a következő: Tudnivalók. Az általános kereseti adó végrehajtása. Ez az új adó, mely a III. o. kereseti adót helyettesíti 1923. január 1-én lépett életbe és községi adóvá változott. A rendelet, amely ezt a törvényt szabályozza majdnem az összes önálló keresetűzeket könyvvezetésre kötelezi. Köteles tehát az iparos bekötött és folyószámmal ellátott lapokból álló üzleti könyveket olyan módon vezetni, hogy azokból a teljes üzleti forgalom és az üzlet jövedelem pontosan megállapítható legyen. Köteles továbbá az üzletfeleihez intézet levelek és számlák másolatait és a tőlük kapott üzleti leveleket, számlákat és jegyzékeket oly csoportosítással összegyűjteni és megőrizni, hogy azok közül bármelyik könnyen megtalálható legyen. Az önnálló iparos, aki segédeket foglalkoztat, a következő könyveket tartozik vezetni: 1. Megrendelési könyvet. Ebbe a könyvbe sorrendben be kell vezetni a megrendelő nevét lakóhelyét, (kér,, utca, házszám) a megrendelt munka megjelölését, a kialkudott munkadíjat az elkészülés, átadás napját és a munkára fölvett összegeket.. 2. Feljegyzési könyvet. Ebbe a könyvbe sorrendben be kell vezetni: az üzleti bevételeket a fizető üzletfél nevének feltüntetésével, továbbá az üzleti kiadásokat, amelyek közé azonban a háztartási kiadások nem tartoznak. 1. szám.