Magyar Festőipar, 1932 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1932-01-01 / 1. szám

1. szám. MAGYAR FESTŐIPAR 3. oldal sem ellen hasztalan hangzottak el komoly intelmeink, hasz­talan tettük közzé a M. F.-ban reális számításaink alap­ján megállapított irányárainkat, tagjaink gyilkos versenyt folytattak a gyéren jelentkező köz- és magánmunkeaalkal­­mak körül. Keresetre nem, de szomorú tapasztala­tokra bő­ségesen szert tehettünk ezen az úton, amely végeredmé­nyében szakmáink teljes leromlásához vezet. Bizonyság erre nézve az, hogy a lehetetlen versenyárak következmé­nyeként ma már­­a jobb munka fogalma teljesen eltűnt­­a vérszegény munkapiacról és a nagy-, közép- és kismester distinkció megszűnt, mert az általános elszegényedés, ön­vétkünkből, teljesen tönkretett áraink következménye. Ma­gunk között rendet teremteni valóban nem hívhatunk sem­miféle külső segítséget és ahhoz, hogy t­alpraálljunk, árain­kat rendbehozzuk, oly alapokra fektessük, hogy megélhe­tésünket jövőnket biztosíthassuk, kötelezettségeinknek ele­get tehessünk, nincs más út, lehetőség, mint becsületesen összefogni és munkát áron alul semmi­ körülmények között, nem vállalni, mert különben iparaink teljesen tönkremen­nek és velük együtt bartársaink is. A közmunkákkal kapcsolatos járandóságok sürgős fo­lyósítása ügyében, az OTI. tartozások kötelező igazoltatá­sának könnyítése érdekében illetékes helyen eljártunk és ugyancsak előterjesztéssel éltünk arra nézve i­s, hogy cím­festőkat társaink, érdekes hirdetésfestőkkel és a moziplakát­­rajzolókkal szemben megvédessenek, illetve eme ténykedé­sek, mi­nt tipikusan a címfestői működés körébe tartozó munkák­­csakis címfestői iparigazolvány alapján legyenek végezhetők. Ugyancsak erőteljes akciót indítottunk mázoló és fényező kartársaink érdekei szempontjából, i a célból, hogy az­ úgynevezett nitrocelulosié , szórópisztoly munkák, más iparágaik részéről cs­ak ,a­­saját, maguk által előálított tár­gyakon. . legyenek Végezhetők,, de semmiesetre sem vállal­hassanak más iparosoktól ily. eljárás­ alá eső­ munkákat, te­kintve azt, hogy eme munka, mint fényező művelet, kivite­lénél és technikájánál fogva ,a fényezőipar tevékenysége kö­rébe tartozik. Az ez ügyben elért eredményeket a M. F. út­ján részletesen közöljük kartársainkkal. Testületünk pénzügyi helyzete. Már az előző évi közgyűlésünkön és évi jelentésünkben hangsúlyozottan rámutattunk ama aggasztó körülményre, hogy kartársaink nagy része többszöri felkérés, intés, fi­gyelmeztetés dacára sem hajlandó eleget tenni tagdíjfizetési kötelezettségének, bár a legcsekélyebb részletfizetés mellett törleszthető minden hátralékos tartozás, tekintettel a tagok létküzdelmére. Dacára azonban minden humánus intézke­désnek és belátásnak, sok esetben nem mellőzhető a szigo­rúbb rendszabályok életbeléptetése sem, mert igen sokan a tagok közül, évekre visszamenően nem törlesztették tar­tozásaikat. Ennek következtében ott tartunk, hogy a testület, a leg­messzebbmenő takarékosság mellett, rövid időn belül nem fogja bírni még a tisztviselőit sem fizetni. A pénzügyi helyzet eme súlyos alakulatát maguk a ta­gok idézik elő, amit a következő adatokkal bizonyítunk: afc I. oszt. tagok hátraléka 9.308 P a H. „ „­­ „ 16.945 P alk­. „ „ „ 7.381 P a IV. „ „ „ 5.049 P m V. „ „ „ 2.010 P a VI. 1.108 P összesen 41.801 P Ez összeg évek szerint következőképpen oszlik tpjeg 1926/27.és 1928-ról 10.570 P 1929-ről 5.524 P 1930-ról 10125 P 1931-ről 15.582 P Összesen: 41.801 P Ha most az itt hátralékul kimutatott összeggel szembe­állítjuk az 1931. év folyamán történt befizetéseket, ekkor egy igen szomorú eredményt kapunk. Befolyt P 9657.40. Eb­ből hátralékokra­­ 4.687.40, az 1931. évi tagdíjakra 4.970 pengő jut. Ezek a tartozások tehát évekre nyúlnak vissza, semmi­féleképpen nem elévült tartozások és mint ilyenek törvé­nyes úton behajthatók. A testület vezetősége tehát törvény­szerinti erkölcsi és anyagi felelősségénél fogva kénytelen a behajtást erélyesen szorgalmazni, mivel nem áll módjában a felettes hatóságok előtt sem a közösséget, sem felelősséget vállalni azokért a súlyos következményekért, amelyek pusz­tán csa­k a nem fizető tagok negligáló magatarásából áll­­nak elő. Az 1931. évben foganatosított végrehajtások adatai -sze­rint a tagok 50%-a ma már 41.801 pengő tagdíj hátralékkal tartozik. Ily körülmények között, bármily fájdalmas is ezek­ben az­­általunk különösen ismert és méltányolt nehéz idők­ben megtennünk, de a felettes hatóságok által kényszerít­­te­ttünk a testület anyagi és erkölcsi érdekei védelmére. Kariánsainknak végre is meg kell érteniük azt, hogy a tag­­díjfizetési kötelezettség éppen olyan törvényes kötelezettség, mint az adófizetés és a testület fenntartása a befolyó tagdí­jakból kell, hogy fedezetet­ nyerjen. Minden egyéb kétely és mende­mondának elejét veen­dő, jelentjük, hogy a testületi székház építkezésével felme­rült kiadások, illetve kölcsönök a testület pénzügyi helyze­tét terhelőleg semmifélekép nem befolyásolják, mivel a szék­ház bérjövedelméből úgy a kölcsönök kamatai, mint az amortizációs részletek ,törlesztési részletei fedezetet nyer­nek. Ebből kifolyólag tehát a tagokra egyetlen fillér teher nem hárult és nem hárul a jövőben sem. A tes­tület pénz­ügyi krízise tehát tisztán a tagdíjhátralékokból ered, ami érthető is 41.801­­ tagdíjhátralék mellett. . Siker, pénz és munka Lutz Email a titka­i

Next