Magyar Festőipar, 1933 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1933-01-01 / 1. szám
8. oldal MAGYAR FESTŐIPAR fejedelmek nem tartották szégyennek az egyes általuk választott mesterségek gyakorlati elsajátítását, akkor a magyar mérnököknek se derogáljon elsajátítani gyakorlatilag azt az ipart, amely által kenyérhez, egzisztenciához óhajtanak jutni. Ezt az ipar tisztessége és becsülete, a régi tradíciók követelik meg! Kérjük a 1. Kamarát, hogy igazságos kérésünkben a legélesebben szíveskedjék állást foglalni és az ipartestületeket közös tárgyalás céljából a legsürgősebben összehívni, a tervezet sérelmeit megvitatás céljából kitűzni méltóztassék. Vagyunk Budapest, 1933 január 7-én. Kiváló tisztelettel: Kulinyi József Lovász Gyula jogászó, elnök. Evés közben jön meg az étvágy. A mérnök-iparos rendelettel kapcsolatban veszszük a hírt, hogy a Budapesti Építőmesterek Ipartestülete a miniszter rendelettervezetére vonatkozólag elkészítette észrevételeit és az építőmesterek számára ugyanazokat a jogokat követeli, amelyeket a főiskolások is élveznek(!). Azon a véleményen van, hogy az építőmesterek a felső építőipariskolában nem csak teoretikus, de gyakorlati kiképzéstis nyernek és az életben inkább van alkalmuk iparosmunkák ellenőrzése alkalmával megszerezni a kézműipari gyakorlatot, mint a tervező mérnököknek és ez alapon a mérnökökkel való egyenlő elbánás elvét kéri az építőmesterek számára is. A fentiek alapján nem hinnék, hogy azépítőmesterek a mérnökökkel együtt, az egyenlő elbánás elvénél fogva, talán a kaptafakészítő, vagy fésűkészítő ipart óhajtanák gyakorolni. Nem. Nekik ugyancsak az a céljuk, hogy a mi iparainkat minden szakba vágó gyakorlat nélkül űzhessék, mert ezek szorosan összefüggnek az ő vállalkozásaikkal. Erre csak az a megjegyzésünk, hogy ellenőrzéssel még nem lehet elsajátítani a kézműipari szakbavágó gyakorlatot, és szakbavágó gyakorlat, vizsga nélkül, nem lehet áttérni egyik iparról a másikra. Hiába! Áll a régi jó közmondás, hogy: Evés közben jön meg az étvágy. És most a mi iparaink lennének azok az étvágycsináló falatok ?... Olyan jól megy nekünk?... Mindenesetre résen leszünk, nehogy felfaljanak bennünket! Nemi képzettség lehet alapja a szellemi tudásnak, de nem a kézműves ipar gyakorlati sajátosságainak, amelyekre nem lehet másként szert tenni, mint személyes gyakorlattal, tapasztalatokkal. Kontárokkal el vannak látva már az iparok, felesleges, hogy még diplomás, igazolványos kontárok dúlják fel az iparosok sorait, — mondotta az egyik felszólaló. A hangos kifakadások egész sora hangzott el a felszólalók részéről, míg végre a határozati javaslat a képen módosult egyhangú állásfoglalással, hogy az OÉT sürgősen hívjon össze Budapestre országos értekezletet, ugyanakkor az ország összes vidéki városaiban az ipartestületek tartsanak e tárgyban tiltakozó üléseket és az értekezlet a kiadott rendelettervezetet máris elvetendőnek tartja, mert abban a kézműiparosság létérdekeinek súlyos megtámadását látja. Szakmáink részéről az értekezleten Garai Nándor társelnök, Södör Jenő orsz. szöv. társelnök Szombathely), Kulinyi József orsz. szöv. titkár vettek részt. Az OKT a mérnök-iparos rendelet ellen. Az Országos Kézműves Testület január 26-án este hat órára értekezletre hívta a budapesti ipartestületek vezetőségét a célból, hogy a mérnökök ipari pályára özönlését célzó tervezet súlyos sérelmeit megvitassák és azok ellen állást foglaljanak. Az értekezleten számosan jelentek meg a vidéki ipartestületek részéről is. Az elnöki tisztet ifj. Tóth Pál alelnök, a nyíregyházi ipartestület elnöke töltötte be, Perlaki György igazgató ismertette a rendelettervezetet és olvasta fel az OKT által kidolgozott javaslatot, amely részletesen kimutatta, hogy a tervezet a magyar kézműiparosságra halálos csapást mérne és így azt az egyenlő jogok és egyenlő elbánás alapján, a kézművesiparosok érdekeinek és jogainak biztosítása mellett át kell dolgozni. A megjelentek a legteljesebb elkeseredés hangján bírálták a minisztérium tervezetét, amelyben nyoma sincs azoknak a jóindulatú, hangzatos ígéreteknek, amelyeket a kereskedelmi miniszter az iparosok védelme érdekében a nyilvános gyűléseken hirdetett. A miniszter amikor azt hirdeti, hogy ő az ország első iparosa, akkor nincs tisztában azzal, hogy az egye s könyvelés népszerűsítése. A budapesti Kamara akciója során felhívtuk kortársaink figyelmét arra, hogy mily nagy jelentősége van kisiparosaink üzleti életében is annak, ha a legegyszerűbb módon is, de rendszeres feljegyzéseket vezetnek bevételeikről és kiadásaikról. A könyvelés népszerűsítése évérdekében felkérésünkre a Kamara részéről dr. Novák László törvényszéki hites könyvszakértő január 9-én tartotta meg előadását testületünk tanácstermében. Az előadás iránt élénk érdeklődés mutatkozott. Dr. Novák László előadót Garai Nándor társelnök üdvözölte és vázolta a melynek érdekében a könyvelés népszerűsítését testületünk elöljárósága is szükségesnek tartja. Dr. Novák rámutatott arra, hogy a megindított mozgalomnak kettős célja van. Az egyik, hogy a kisiparosok szellemi téren is fejlődve, megszeresse a rendet, a másik az, hogy a könyvvezetéssel saját érdekeit szolgálva rájöjjön arra, hogy csak tanulságok árán lehet gazdaságossá tenni üzemvitelét. A könyvvezetéssel szembeni régi ellenszenvnek el kell tűnni és aki a saját munkájának gyümölcseit élvezni akarja, az nem helyezkedhet arra az álláspontra, hogy a könyvelésre nincs szükségem, nem érek rá, nem értek hozzá . Rámutatott arra, hogy a rendszeres feljegyzések úgyszólván azonosak a könyveléssel, ha azokat megfelelő formában, arra szánt könyvbe írjuk. Az egyszerű könyvvitel igen könnyen elsajátítható. Alig kerül költségbe, nem jelent időrabló munkát, sőt a családtagok bármelyike is elvégezheti heti 1 —2 óra alatt. Az előadó gyakorlati példákkal bizonyította azokat az előnyöket, amelyeket a könyvelés nyújt. Megvilágította, hogy miképen kell a feljegyzésekből tapasztalatokat levonni, céltudatosan dolgozni, kalkulálni, előnyöket szerezni. Ismertette az egyszerű könyvvitel lényegét és gyakorlati alkalmazását, foglalkozott a leltározással és a vagyon, üzleteredmény megállapításával. Több felszólalás és kérdés után ismertette a könyvelés fontosságát az adózás szempontjából és e tárgy körül élénk vita fejlődött ki. Az előadás arról tett bizonyságot, hogy kartársaink körében a könyvelés népszerűsítése kedvező fogadtatásra lelt. Amennyiben tehát a további gyakorlati előadásokra elegendő résztvevő jelentkezik, úgy elnökségünk intézkedni fog arra nézve, hogy ily gyakorlati tanfolyam, habár csak néhány órán keresztül is, tartassák. Felkérésünkre dr. Novák László előadó hajlandó is erre és igy felhívjuk kortársainkat, hogy a tanfolyamon való részvételre, amely teljesen díjtalan, február hó 10-ig a testület jegyzői irodájában jelentkezzenek. Ugyanitt a Kamara által kiadott tájékoztató füzetek is díjtalanul kaphatók, melyek hasznos tudnivalókat tartalmaznak az egyszerű könyvvitelre vonatkozólag. Elnökségünk dr. Novák László előadónak meleg köszönetet mondott úgy a tartalmas előadásért, mint fáradozásáért. 1. szám