Magyar Festőipar, 1939 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1939-01-01 / 1. szám

4. oldal MAGYAR FESTŐIPAR kális védelme az illegálisan vállalkozókkal szemben, a közterhek csökkentése, a közmunkálatoknak az év elején való megindítása, a pályázatok reális árak melletti odaítélése, az építési és egyéb anyagárak túlzottságának letörése biztosíthatják a munkásság életstandardjának emberi feljavítására, egyben a kézműiparosság teherbíró képességének fokozására­ szolgáló kormányzati intézkedéseket. Ezek nélkül az élet reá fog cáfolni minden jóindulatú szociális politikára, mert nincs az életnek olyan hídja, amely túlterhelés esetén pilléreiben meg ne rendülne és a kézművesiparosság túlontúli terhelés alatt áll. A gyermeknevelési pótlékra vonatkozó tudnivalók A gyermeknevelési pótlékra vonatkozó törvény 1939. január 1-én lépett életbe és végrehajtási utasítását az 50.000/ 1938. Ip. M. rendelet (Budapesti Közlöny 1938. december 31. 294. szám) tartalmazza. A törvény végrehajtásával kapcsolatban számos teendő terheli a munkaadót, melyeknek elmulasztása hátrányos jogkövetkezményekkel járhat. Ezért ezekről megokoltnak tartjuk a következőkben tájékoztatni az érdekelteket: 1. Milyen vállalatok esnek a törvény hatálya alá? A gyermeknevelési hozzájárulás fizetésére kötelezettek azok a vállalatok, melyekben a számadási év (július 1— június 30.) kezdetét megelőző évben (jelen esetben 1937) átlagban 20 munkavállaló (munkás, szakmunkás, altiszt) volt alkalmazva. A női munkások létszámának csak kétharmad része veendő számításba. Nem számíthatók be ebbe a lét­számba a tisztviselők, kereskedősegédek és tanoncok. 2. Hogyan történik a munkavállalók számának kiszámítása? A törvény és végrehajtási utasítás szerint abban a kérdésben, hogy valamely vállalat hány munkavállalót foglal­koztat, a számadási év (július 1-től június 30-ig) egész tartama alatt a számadási év kezdetét megelőző naptári év átlagos munkáslétszáma irányadó. Az 1939. év első hat hónapjában az 1937. évi adatokat kell alapul venni. Az átlagos munkáslétszám kiszámítási módozatairól azokon kívül, ami fentebb az 1. kérdésre adott feleletben foglaltatnak, sem a törvény, sem a végrehajtási utasítás közelebbi irányítást nem ad. Gyakorlatilag lehetséges viszont az átlagos munkás­létszám kiszámítása a társadalombiztosítási napi, heti vagy havi bejelentések segítségével. Legegyszerűbb a heti bejelen­tések jegyzékének alapul vétele, de csak a gyakorlat, illetőleg a szakmai vagy az országos családpénztár lesz hivatott eldönteni, hogy melyik vagy milyen jegyzék alapulvételével kell az átlagos munkáslétszám megállapításánál eljárni. A bejelentésnek tehát célszerű tartalmaznia azt is, hogy milyen alapon történt a létszámmegállapítás. A törvény hatálya alá eső vállalatokról egyébként a Budapesti Közlöny 1938. december 31-iki száma ideiglenes jegyzéket közöl. 3. Mi a teendője annak a munkaadónak, aki nem szerepel a szakmai pénztáraknak ebben az ideiglenes névjegyzékében, vagy ha szerepel, de nem kapott fizetési meghagyást, hogy mely összeget tartozik leróni? Minden, tehát az ilyen munkaadónak is kötelessége meg­vizsgálni, vájjon üzeme munkáslétszámának az ismertetett körülmények számbavételével a törvény hatálya alá tartozik-e vagy sem. Ha arra a megállapításra jut, hogy a törvény hatálya alá esik, akkor kiszámítja hozzájárulásának mértékét és módszerének közlésével befizeti az általa kiszámított össze­get a megfelelő szakmai családpénztárhoz. 4. Mennyi a gyermeknevelési hozzájárulás? Az iparügyi miniszter minden évben április 1-ig meg­állapítja és a Budapesti Közlönyben közzéteszi a következő számadási évben (július 1-től június 30-ig) fizetendő járulék­egységet. A 73.100/1938. Ip. M. rendelet szerint 1939. július 1-ig ez a járulékegység 48 pengő. Ezt a járulékegységet a munkaadó megszorozza a munkásoknak fentebb kiszámított számával (tehát a női munkásoknak itt is csak kétharmad része vehető figyelembe) és így kapja meg lerovandó hozzá­járulásának mértékét. Ez a hozzájárulási összeg négy részletben és pedig: július 5-ig, október, január, április 5-ig fizetendő be az összeg 5%-át tevő pótlékkal együtt, mely a szakmai családpénztár fenntartási költségeinek fedezetére szolgál és szintén a munkaadót terheli. Az illetékes szakmai családpénztár a törvény életbe­lépésekor 1939. január 5-ig, egyébként pedig minden július 5-ig fizetési meghagyásban közli az egyes munkaadók hozzá­járulásának mértékét. Ha azonban a fizetési meghagyást a munkaadó nem kapja meg július 5-ig, akkor saját kiszámítása szerint köteles beküldeni a hozzájárulást. Ha ez nem volna helyes, utólag pótkivetést kap. Az 1939. január 5-ére esedékes fizetési felszólítást az iparügyi miniszter küldi ki és ellene az illetékes miniszterhez kell fellebbezni, azért, mert a fizetési meghagyást ezúttal a miniszter bocsátotta ki. Jövőben a fel­lebbezés a szakmai családpénztárhoz intézendő, szám­­ ­-féle PORFESTÉKEK 50 év óta márkás külföldi anyagokkal egyenrangúak, minden jobb festéküzletben kaphatók púderfinom - tüzes - színálló minőségben, szobafestési, mázolási diszletezési célokra. Autófestékek - cégtábla - cement - freskófel- _____ tékek - nap- és viharálló homlokzatfestékek. Kérjünk mindenütt Kurzweil festéket. KUN­ZWE

Next