Magyar Grafika, 1924 (5. évfolyam, 3-12. szám)

1924-07-01 / 7-8. szám

sokszor szerettek elfelejtkezni róla, sokszor szerették a politikai élclapok és a vezércikkek a nagy üzemveze­tők munkáját a kuponlevágás formájában ábrázolni,­­ de aki tudja, hogy sok ezer munkást foglalkoztató, évtizedek alatt kialakult nagyüzemek életében egyet­len személy kidőlése mit jelenthet, annak más perspek­tívája van erről a kérdésről. Talán túlzottnak tűnhetik sokak előtt az az állítás, amelyet fentebb megkockáztattunk, hogy t. i. nagy­üzemeink vezetése nem mindenben megfelelő. Pedig ennek éppen az üzemek produktumai és a bennük uralkodó viszonyok a szakember előtt a legeklatán­­sabb bizonyítékai. Nem akar ez a megállapítás személyi támadás lenni senki ellen, ez nagyon is távol áll tőlünk. Hiszen nagy­üzemeink vezetői között elsőrendű egyéniségek, kiváló férfiak vannak, akiket a külföld is ismer és elismer,­­ de ők sem tudják magukat olyan törvényektől függet­leníteni, amelyek a kor fejlődési irányából, a nagy­üzemek felépítéséből és feladataiból és általános em­beri tulajdonságokból következnek. Hogy ez így van, azt bizonyítja egyrészt az, hogy külföldön is érezhető ez a krízis, másrészt az, hogy külföldön, jobb gazdasági viszonyok között, és demo­kratikusabb, mélyebben megalapozott, szélesebb réte­gekbe lehorgonyzott kultúrában ez a krízis mégsem olyan súlyos, mint nálunk. Magyarországon a gazdasági élet és az ipar később indult fejlődésnek, mint máshol, de a modern világgaz­daság nem ismer üres területeket, szigeteket, amelye­ket a gazdasági élet hullámverése kikerül, hanem már a háború előtti évtizedek­ben belevonta Magyaror­szágot ez egyetemes fejlő­désbe. Grafikai üzemeink a múlt század végén nagyra nőttek és ez a növekedés nem volt olyan egyenletes, olyan jó kulturális viszo­nyokra megalapozott, mint más országokban, Így aztán a nagyüzemek nem tudtak a maguk erejéből, önálló gazdasági alakulásokként megnőni, hanem más, nem szakmabeli tőke befolyása alá, más tőkecsoportok szár­nyai alá kerültek. Az üze­mek addigi vezetői talán sokszor nem állottak az üz­leti képességeknek azon a fokán, amelyet a tőke tőlük megkövetelt és így kerül­tek lassanként gazdasági szakemberek az üzemek élére. Más, egyszerűbb szer­kezetű iparokban talán nem lett volna ez olyan nagy baj, mint nálunk, mert hiszen ott könnyebb volt a veze­téshez szükséges ismereteket hiánytalanul megsze­rezni. Nálunk azonban minden nagyüzemünkön meg­látszik az, hogy a vezetés inkább a gazdasági, mint a technikai és speciálisan nyomdászati irányon van, és ez később súlyos gazdasági hátrányokat is von maga után. Egészen bizonyos, hogy a magyar nagytőke okosab­ban járt volna el, ha az üzemek vezetését inkább nyom­dászok kezében hagyta volna, akiket alátámasztott volna megfelelő pénzügyi és gazdasági tanácsadással, mint hogy a vezetést túlnyomóan pénzügyi szakem­berekre bízta. Vannak ugyan nagy üzem vezetők nálunk, akik nem nyomdászok és akik helyükön fényesen be­váltak s vannak nyomdászok, akik nagyüzem vezeté­sében teljesen csődöt mondottak, de az elmúlt évtize­dek eredményeinek áttekintése nagy átlagban mégis azt mutatja, hogy az eddigi személyi politika nem mindenben volt helyes. Ebbe azonban belejátszik sok minden más körül­mény is. Mindenekelőtt általános kulturális helyzetünk, a népoktatás és a szakoktatás hiányosságai vagy teljes hiánya, amelyek megnehezítik azt, hogy a munkásság kellő útravalóval induljon el fejlődése útjára és így belőle a tehetségek könnyen kiemelkedjenek. Megne­hezíti az osztályharc, amelyet nálunk Magyarországon átvisznek olyan területre is, amelyet tőle meg kellene kímélni. Nálunk ugyanis a középiskolát, szakiskolát, vagy műegyetemet végzett volontaireri elhelyezkedé­­ s.*lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII!IIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIilllltllllllll>i£ EGYETÉRTÉS S. C. SZABADSZÁLLÁS. VASÚTI UCCA 24 1925 FEBRUÁR 22. FARSANG NAPJA) (ESTE 8 ÓRAKOR TÁNCESTÉLYE A KORONA SZÁLLÓ NAGYTERMÉBEN MEGJELENÉSNÉL FRAKK, ESTÉLYI­­RUHA KÖTELEZŐ ............................................................................................................................Illllllllllllllllllllll.....................................................................................Illllllllllllll.........HUH........ Szedéspélda — Salzbeispiel — Example of composition * Tervezte Entwurf Project: Tábor János

Next