Magyar Gyáripar, 1912 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1912-08-01 / 15. szám
12 Magyar Gyáripar az osztrák útirányon át továbbuttatott — kénytelen a köteléki díjszabás magasabb tételeit megfizetni, mert a fuvardíj kifizetése nélkül nem juthat küldeménye birtokába. Igaz ugyan, hogy a félnek módjában áll az olcsóbb díjszabást visszatérítés útján igénybe venni, ebből az igényből azonban semmikép sem következtethető az osztrák államvasutak szóbanforgó intézkedésének jogszerűsége, mert a nemzetközi egyezmény idézett szakasza minden kétséget kizárólag megállapítja, hogy a fél az általa előírt útiránytól eltérő útirány választása esetén, nem kötelezhető magasabb fuvardíj fizetésére és így nem kötelezhető arra sem, hogy az általa elérni kívánt olcsóbb fuvardíj igénybevétele céljából a körülményes, sok időt és munkát rabló visszkereseti eljárást — amely az osztrák államvasutak vonatkozó hirdetménye értelmében különben is hat hónapra korlátoztatott — válaszsza. A m. kir. államvasutak igazgatósága igen helyesen belátva ily intézkedés jogellenességét, nem is követte az osztrák eljárást és igy a Magyarországon feladott küldeményeknél, ha a német átmeneti tarifa alkalmazása a tekintetbe jövő átmeneti állomás megjelölése mellett a fuvarlevelen előiratik, az olcsó versenydijtételek már a szállítás alkalmával a közönség rendelkezésére állanak. Áruforgalmi korlátozások a m. kir. államvasutak vonalain. Alig helyeztettek hatályon kívül a m. kir. államvasutak vonalain múlt évi augusztus hó 1-től f. évi junius hó 30-ig fennállott áruforgalmi korlátozások, azok f. évi július hó 1- től ismét egész terjedelmükben érvénybe léptek. Az államvasutak ezen intézkedése szomorú kilátást nyújt a rakodási határidők leszállítása által amúgy is érdekeiben sértett szállító közönségnek, melynek köréből mind sűrűbben hangzanak a panaszok a Máv kezelése ellen. Ahelyett, hogy annak vezetősége a rohamosan fejlődő forgalom igényeinek a berendezések fejlesztése és tökéletesbítése útján iparkodna megfelelni, újabban rendszerré vált oly intézkedések érvényesítése, melyek korlátozó jellegüknél fogva gazdasági életünk érdekeire káros befolyást gyakorolnak. A f. évi július hó 15-én újra érvényesített áruforgalmi korlátozások a következőkben foglalhatók össze: 1. A magyar belforgalomban (Fiumét is beleértve), továbbá a magyar, az osztrák és a bosnyák hercegovinai vasutakkal való forgalomban feladásra kerülő kocsirakományú teheráruküldemények (az élő állat, friss hús, friss gyümölcs, friss főzelék és tojásküldemények kivételével) az üzletszabályzat 64. §. 2. pontjában előírt eljárásnak megfelelően csak az esetben vétetnek fel szállításra, ha a feladó a fuvarlevélbe és fuvarlevélmásodpéldányba bevezetendő nyilatkozattal beleegyezését adja ahhoz, hogy a fuvarozási határidő attól a naptól vegye kezdetét, amelyen az elszállítás megtörténik. 2. A vasúti üzletszabályzat 63. §, 12. és 80 §. 8. bekezdéseiben foglalt rendelkezések alapján a vasúti kocsik rakodási határideje általánosságban 9 nappali órára szállttatik le. 3. A vám külföldre rendelt, úgyszintén a felek által berakandó bármily rendeltetésű kocsirakományi teheráruküldemények (az 1. alatt felsorolt élő állat, friss hús, stb. kivételével), ha azok elszállítása azonnal meg nem történhetik s a feladó áruját a pályaudvaron kivánja tároltatni, amennyiben azt a tároló helyiségek megengedik, a lehető elszállításig csupán ideiglenes őrizetbe vétetnek. 4. A Budapest nyugati p. u. állomásra megérkező, illetve már ott tároló azon teherárukra, melyek daruval kezeltetnek, továbbá a közúti járóművekre, mezőgazdasági gépekre, 15. szám saját kerekein járó egyéb gépekre és bútorkocsikra a dijszabásszerü négy napi fekbérmentes idő 48 órára szállíttatik le és a dijszabásszerü 100 kg. és naponkénti 2 fillér fekbérilleték 100 kg.kint és naponkint 10 fillérre emeltetik fel. Az átruházási nyilatkozatok bélyegmentessége Ausztriában. A vasúti fuvardíjtöbbletek visszkereseti jogára vonatkozó átruházási nyilatkozatok (cessiók), amennyiben azok értesítés alakjával bírnak, Magyarországon tudvalevőleg bélyegmentesek. Az osztrák vasúthoz benyújtott visszkeresetekhez eddig bélyeggel ellátott ily cessiókat kellett alkalmazni. Az osztrák központi díj- és illetékkiszabási hivatal Z 2974/12 —V. sz. alatti határozata értelmében azonban most már az Ausztriában benyújtandó ily engedmények is bélyegmentesek, amennyiben azok egyszerű értesítés szövegével bírnak, mint pl. „An die k. k.................. Es wird mitgeteilt, dass wir mit der Reklamation aus dem Frachtverträge nachbezeichneter Sendungen..................betraut haben und ersuchen diesbezügliche Korrespondenzen mit der genannten Firma zu pflegen.“ Szállítási póthatáridő hatályon kívül helyezése. Mult számunkban közöltük, hogy a kassaoderbergi vasút a beállott forgalmi nehézségek miatt csacza-országhatár—zsolna—ruttkai vonalán 4 napi rendkívüli póthatáridőt léptetett életbe. A Vasúti és közlekedési közlöny f. évi 84. számában megjelent hirdetmény szerint ezen a napi rendkívüli póthatáridő f. évi julius hó 25-től kezdve érvényen kivül helyeztetett. IMRIJOG. SZOLGAI TATAS A mintaoltalmi eljárásban előforduló beadványok, jegyzőkönyvek és okiratok bélyegkötelezettek. (A kereskedelmi miniszter 1912 évi 18.217. számú határozata.) Tudomásomra jutott, hogy az egyes kereskedelmi és iparkamarák a mintaoltalmi eljárásban a kamarákhoz intézett beadványok és a kamarák által kiadott bizonylatok bélyegkötelezettsége tekintetében nem követnek egységes gyakorlatot, ennek következtében szükségesnek tartom a felek és a kincstár érdekeinek megóvása céljából a kamarát a következőkről értesíteni: A m. kir. pénzügyminiszter úrtól vett értesülés szerint a lejárt ipari minták visszaadására irányuló eljárásban előforduló azon beadványok, amelyek az 1907 évi 107.709. K. M. sz. rendelet 17., 21. és 22. §-ai szerint a m. kir. szabadalmi hivatalhoz, mint központi mintalajstromozó hatósághoz nyujtatnak be, az ill. difj. 13. tétel 111. pontja értelmében ivenkint 1 kor. bélyegilleték alá esnek, minthogy a szóbanforgó kérvények bélyegmentességét törvényes rendelkezés meg nem állapítja s igy azok mint közhivatalhoz intézett beadványok, az illetékszabályok általános rendelkezései szerint bélyegzendők fel. A mennyiben a felek a mintákért személyesen vagy meghatalmazott által jelentkeznek és velük az eljárásról jegyzőkönyv vétetik fel, ezen beadványt pótló jegyzőkönyvön az ill. difj. 52 tétel/) 1. pontja értelmében ugyancsak 1 kor., ha pedig a minta átvételéről elismervény állíttatik ki az ill. difj. 101. tétel /) pontja értelmében ezen elismervény szintén a kor. bélyegilleték rovandó le. A hivatkozott 1907 évi 10709. számú K. M. rendelet 25. §-a a bélyegilletéki törvények és szabályok rendelkezéseinek megfelelően megállapítván, hogy a kereskedelmi és iparkamarák a mintaoltalmi eljárás tekintetében foganatosítandó teendőkre nézve közhivataloknak tekintendők és így a hozzájuk intézett beadványok és az általuk kiállított igazolványok bélyegkötelezettségére a bélyeg- és illetékszabályok általános rendelkezései irányadók, ennek következtében a kamarákhoz a szóbanforgó ügyekben benyújtott beadványok ugyanolyan bélyegilleték alá esnek, mint a m. kir.