Magyar Gyáripar, 1912 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1912-08-01 / 15. szám

12 Magyar Gyáripar az osztrák útirányon át továbbuttatott — kénytelen a köteléki díjszabás magasabb tételeit megfizetni, mert a fuvardíj kifizetése nélkül nem juthat küldeménye birto­kába. Igaz ugyan, hogy a félnek módjában áll az olcsóbb díjszabást visszatérítés útján igénybe venni, ebből az igényből azonban semmikép sem következtethető az osztrák államvasutak szóbanforgó intézkedésének jog­szerűsége, mert a nemzetközi egyezmény idézett szakasza minden kétséget kizárólag megállapítja, hogy a fél az általa előírt útiránytól eltérő útirány választása esetén, nem kötelezhető magasabb fuvardíj fizetésére és így nem kötelezhető arra sem, hogy az általa elérni kívánt olcsóbb fuvardíj igénybevétele céljából a körülményes, sok időt és munkát rabló visszkereseti eljárást — a­mely az osztrák államvasutak vonatkozó hirdetménye értelmében különben is hat hónapra korlátoztatott — válaszsza. A m. kir. államvasutak igazgatósága igen helyesen belátva ily intézkedés jogellenességét, nem is követte az osztrák eljárást és igy a Magyarországon feladott küldemények­nél, ha a német átmeneti tarifa alkalmazása a tekintetbe jövő átmeneti állomás megjelölése mellett a fuvarlevelen előiratik, az olcsó versenydijtételek már a szállítás alkal­mával a közönség rendelkezésére állanak. Áruforgalmi korlátozások a m. kir. államvasutak vonalain. Alig helyeztettek hatályon kívül a m. kir. államvasutak vonalain múlt évi augusztus hó 1-től f. évi junius hó 30-ig fennállott áruforgalmi korlá­tozások, azok f. évi július hó 1- től ismét egész terjedelmükben érvénybe léptek. Az államvasutak ezen intézkedése szomorú kilátást nyújt a rakodási határidők leszállítása által amúgy is érdekeiben sértett szállító közönségnek, melynek köréből mind sűrűbben hangzanak a panaszok a Máv­ kezelése ellen. A­helyett, hogy annak vezetősége a roha­mosan fejlődő forgalom igényeinek a berendezések fejlesztése és tökéletesbítése útján iparkodna megfelelni, újabban rendszerré vált oly intézkedések érvénye­sítése, melyek korlátozó jellegüknél fogva gazda­sági életünk érdekeire káros befolyást gyakorolnak. A f. évi július hó 15-én újra érvényesített áru­forgalmi korlátozások a következőkben foglalhatók össze: 1. A magyar belforgalomban (Fiumét is bele­értve), továbbá a magyar, az osztrák és a bosnyák hercegovinai vasutakkal való forgalomban feladásra kerülő kocsirakományú teheráruküldemények (az élő állat, friss hús, friss gyümölcs, friss főzelék és tojás­küldemények kivételével) az üzletszabályzat 64. §. 2. pontjában előírt eljárásnak megfelelően csak az esetben vétetnek fel szállításra, ha a feladó a fuvar­levélbe és fuvarlevélmásodpéldányba bevezetendő nyilatkozattal beleegyezését adja ahhoz, hogy a fuvarozási határidő attól a naptól vegye kezdetét, a­melyen az elszállítás megtörténik. 2. A vasúti üzletszabályzat 63. §, 12. és 80 §. 8. bekezdéseiben foglalt rendelkezések alapján a vasúti kocsik rako­dási határideje általánosságban 9 nappali órára szál­­lttatik le. 3. A vám külföldre rendelt, úgyszintén a felek által berakandó bármily rendeltetésű kocsi­­rakományi teheráruküldemények (az 1. alatt felsorolt élő állat, friss hús, stb. kivételével), ha azok elszál­lítása azonnal meg nem történhetik s a feladó áruját a pályaudvaron kivánja tároltatni, a­mennyiben azt a tároló helyiségek megengedik, a lehető elszállításig csupán ideiglenes őrizetbe vétetnek. 4. A Budapest nyugati p. u. állomásra megérkező, illetve már ott tároló azon teherárukra, melyek daruval kezeltetnek, továbbá a közúti járóművekre, mezőgazdasági gépekre, 15. szám saját kerekein járó egyéb gépekre és bútorkocsikra a dijszabásszerü négy napi fekbérmentes idő 48 órára szállíttatik le és a dijszabásszerü 100 kg. és naponkénti 2 fillér fekbérilleték 100 kg.­kint és naponkint 10 fillérre emeltetik fel. Az átruházási nyilatkozatok bélyeg­mentessége Ausztriában. A vasúti fuvardíjtöbb­­letek visszkereseti jogára vonatkozó átruházási nyilat­kozatok (cessiók), a­mennyiben azok értesítés alakjával bírnak, Magyarországon tudvalevőleg bélyegmentesek. Az osztrák vasúthoz benyújtott visszkeresetekhez eddig bélyeggel ellátott ily cessiókat kellett alkalmazni. Az osztrák központi díj- és illetékkiszabási hivatal Z 2974/12 —V. sz. alatti határozata értelmében azonban most már az Ausztriában benyújtandó ily engedmények is bélyeg­mentesek, a­mennyiben azok egyszerű értesítés szövegé­vel bírnak, mint pl. „An die k. k.................. Es wird mitgeteilt, dass wir mit der Reklamation aus dem Fracht­verträge nachbezeichneter Sendungen..................betraut haben und ersuchen diesbezügliche Korrespondenzen mit der genannten Firma zu pflegen.“ Szállítási póthatáridő hatályon kívül helyezése. Mult számunkban közöltük, hogy a kassa­­oderbergi vasút a beállott forgalmi nehézségek miatt csacza-országhatár—zsolna—ruttkai vonalán 4 napi rend­kívüli póthatáridőt léptetett életbe. A Vasúti és közle­kedési közlöny f. évi 84. számában megjelent hirdetmény szerint ezen a napi rendkívüli póthatáridő f. évi julius hó 25-től kezdve érvényen kivül helyeztetett. IMRIJOG­. SZOLGAI TATAS A mintaoltalmi eljárásban előforduló beadványok, jegyzőköny­vek és okiratok bélyegkötelezettek. (A kereskedelmi miniszter 1912 évi 18.217. számú határozata.) Tudomásomra jutott, hogy az egyes kereskedelmi és iparkamarák a mintaoltalmi eljárásban a kamarákhoz intézett beadványok és a kamarák által kiadott bizonylatok bélyegkötelezettsége tekintetében nem követnek egységes gyakorlatot, ennek következtében szükségesnek tartom a felek és a kincstár érdekeinek megóvása céljából a kamarát a következők­ről értesíteni: A m. kir. pénzügyminiszter úrtól vett értesülés szerint a lejárt ipari minták visszaadására irányuló eljárásban előforduló azon beadványok, a­melyek az 1907 évi 107.709. K. M. sz. rendelet 17., 21. és 22. §-ai szerint a m. kir. szabadalmi hivatalhoz, mint­­ központi mintalajstromozó hatósághoz nyujtatnak be, az­­ ill. difj. 13. tétel 111. pontja értelmében ivenkint 1 kor. bélyegilleték alá esnek, minthogy a szóbanforgó kér­vények bélyegmentességét törvényes rendelkezés meg nem állapítja s igy azok mint közhivatalhoz intézett beadványok, az illetékszabályok általános rendelkezései szerint bélyegzendők fel. A mennyiben a felek a min­tákért személyesen vagy meghatalmazott által jelentkez­nek és velük az eljárásról jegyzőkönyv vétetik fel, ezen beadványt pótló jegyzőkönyvön az ill. difj. 52 tétel­­/) 1. pontja értelmében ugyancsak 1 kor., ha pedig a minta átvételéről elismervény állíttatik ki az ill. difj. 101. tétel /) pontja értelmében ezen elismervény szintén a kor. bélyegilleték rovandó le. A hivatkozott 1907 évi 10709. számú K. M. rendelet 25. §-a a bélyegilletéki törvények és szabályok rendelkezéseinek megfelelően megállapít­ván, hogy a kereskedelmi és iparkamarák a mintaoltalmi eljárás tekintetében foganatosítandó teendőkre nézve közhivataloknak tekintendők és így a hozzájuk intézett beadványok és az általuk kiállított igazolványok bélyeg­kötelezettségére a bélyeg- és illetékszabályok általános rendelkezései irányadók, ennek következtében a kama­rákhoz a szóbanforgó ügyekben benyújtott beadványok ugyanolyan bélyegilleték alá esnek, mint a m. kir.

Next