Magyar Gyáripar, 1912 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1912-08-01 / 15. szám

15 szám Magyar Gyáripar­ ral kellene a félliteresnél (16 oz) nagyobb szódavizes palackok közforgalomból volt kivonására irányuló rendeletnek életbeléptetési határidejét elhalasztani. Időközben a Szövetség a Kereskedelmi Múzeum illetőleg annak levelezői útján meggyőződést szerzek arról, hogy sehol a külföldön a szifonos üvegek nagy­ságát korlátozó intézkedések nincsenek érvényben, a­mi­ből kitűnik, hogy sehol a világon egész Európában, Amerikában és Dél-Amerikában nem érezték szük­ségét annak, hogy a szifonos üvegek nagyságát ren­deletben írják elő. Az új rendelet mindazáltal fenntartja a korlá­tozást, bár 10 §-ában a Szövetség által előterjesztett kérelemnek megfelelően a következőképpen intéz­kedik : Az 1913. évi január 1-től kezdve egyliteresnél nagyobb szifonos üvegpalackba szódavizet tölteni s azt forgalomba hozni tilos. Az 1916. évi január 1-től kezdve azonban a 16 obionosnál vagy 16 unciásnál, azaz mintegy 0,6 literesnél nagyobb szifonos üvegpalackba szódavizet tölteni s azt forgalomba hozni tilos. Noha a külföldi példák azt mutatják, hogy a szifonos palackok nagyságának megszorítása egy­általán felesleges, a magyar üveggyárak, amelyek ily palackok gyártásával foglalkoznak, kénytelenek legyenek belenyugodni az új szabályzat intézkedé­sébe. De rá kell mutatnunk annak az előkelő hiva­talos helyről hangoztatott felfogásnak tarthatlanságára, mely szerint a magyar üvegiparnak ebben a dolog­ban alig van érdeke, mert a leginkább érintett gyár egy osztrák vállalat alapítása. Eltekintve attól, hogy az érdekelt gyár alkalmazottainak 18°/o-a magyar honos, vezetése felerészben magyar igazgatóság kezében van, sőt az inventált tőke nagyobb része is magyar, egy közel hétszáz munkással dolgozó jelen­tékeny gyári vállalatot, a­melynek számottevő exportja is van, mindenesetre magyar vállalatnak kell tekin­tenünk Hiszen egész állami iparfejlesztésünk azt célozza, hogy a külföldi tőkét (és szakértelmet) még szubvencióval is nálunk gyárak alapítására ösztönözze s váljon az állam­i szubvencióval, bár külföldi tőkével létesített gyárakat, ki vonakodnék magyar vállalatnak s annak vitális érdekeit nem magyar ipari érdeknek tekinteni. r __ • GIARPARIHKEK Kohner Adolf báró. A király Kohner Adolf nagyiparosnak és földbirtokosnak, valamint Alfréd, Jenő és Vilmos testvéreinek a magyar bárói méltó­ságot adományozta szászbereki előnévvel. A jóté­konyság és a közélet számos terén tevékenyen munkás új bárói család fejének dr Kohner Adolfnak személyében a királyi kitüntetés első­sorban a köz­gazdaság körül szerzett igaz érdemeknek szól­ó legfelsőbb elismerését jelenti annak a nagy koncep­ciójú munkásságnak, a­melyet dr. Kohner Adolf báró a magyar gyáripar fejlesztése érdekében kifej­tett. A Szövetség ezért örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy az uj magyar báró család fejét leg­felsőbb kitüntetése alkalmából üdvözölje s egyben megköszönje azt a szives és meleg érdeklődést, a melyet Kohner Adolf báró Szövetségünk ügyei iránt is mindenkor tanusított. Szeszipari Koncentráció. A lapok híradásai szerint azok a tárgyalások, melyek a győri szeszgyár kezdeményezése folytán néhány nagyobb mezőgazda­­sági szeszfőzde, nevezetesen pedig a szövetkezeti szesz­­finomítók és nevezett ipari szeszgyár között folytak, kellő eredménynyel végződtek, úgy hogy a kezdemé­nyezett részleges kartell megalakultnak tekinthető. A kartell mintegy 100,000 lilter kontingenst ölel fel, úgy hogy jelentőségében ugyan az osztrák kartellel nem vetekedhet, de mindenesetre elegendő mennyiség arra, hogy kellő irányítás mellett a magyar szeszpiacon jelen­tős szerepet játszón és a termelésre, valamint értékesí­tésre hatást gyakoroljon. A kartellben két ipari szeszgyár a győri szeszgyár és a Krausz-féle gyár foglal helyet, az előbbinek a kartell ügyeinek intézésében vezető szerep jutott. Egyelőre nincs kilátás arra, hogy a nagyobb ipari szeszgyárak a kartellhez csatlakozzanak. A Budapesti Gép-, Malom- és Automobilgyár R. T. I. évi június 4-én tartott rendkívüli köz­gyűlésén elhatározta a cég szövegének Magyar Álta­lános Gépgyár Részvénytársaság­­ra történő megváltoz­tatását. A gyár (VI., Váci­ út 141) az eddigi üzletágakat u. m. malomgépek, motorok és gőzgépek gyártását az egyes osztályoknak kibővítése mellett folytatja, míg az új automobilgyár újonnan berendezett külön gyártelepen az üzemet szintén megkezdte már. Mezőgazdasági Kiállítás Boszniában. Mint a Magyar-Bosnyák-Hercegovinai Gazdasági Központ közli, folyó évi szeptember 15-én Brckában (Boszniában) megnyílik az első posavinai kiállítás. Erre a kiállításra az ottani méhészeti és gazdasági egyesület által szer­vezett kiállítási bizottság meghívta a Magyar-Bosnyák- Hercegovinai Gazdasági Központot és általa a magyar érdekeltséget is. A méhészethez szükséges felszerelések, továbbá mezőgazdasági gépek, műtrágyák, takarmány­félék állíthatók ki Brckában. Annál a fontos érdeknél fogva, hogy mi magyarok Boszniában elfoglaljuk azt az üzleti pozíciót, a­mely bennünket megillet, nem szabad figyelmen kívül hagyni ezeket a kisebbfajta kiállításokat sem, miután ezeken is jó alkalom nyílik, hogy verseny­­képességünket megmutathassuk. A Központ érdeklő­dőknek készséggel szolgál tájékoztatással és útbaiga­zítással. A Külföldi Konzulátuson távirat­ címe: A külügyminisztérium felhívja a figyelmet arra a körül­ményre, hogy a hazai érdekeltség a newyorki cs. és kir. főkonzulátusokhoz kábel útján intézett megkeresései alkalmával az egy szóból álló bejegyzett Austrng kábel­­sürgönyeim helyett még mindig a főkonzulátus teljes címét használja. Eltekintve attól, hogy a kábelsürgönyök ily cimzése nagyobb költséggel jár, a rendszerint magyar­­nyelvű cimzés a kábeltársaságok csak angolul tudó közegeinek nagy nehézséget okoz s a sürgönyök kézbe­sítésénél kelletlen késedelmet okoz. Az érdekeltek tehát mindenképpen helyesebben teszik, ha a bejegyzett kábel sürgöny címet használják. Magyar irógépgyár. A kereskedelmi minisz­térium kiadásában megjelenő Közgazdasági értesítő egyik legutóbbi száma panaszolja, hogy a m. kir. postatakarékpénztár az 1913. év folyamán előrelát­hatóan mintegy 30 darab iró- és számológépet fog beszerezni kereken 75.000 korona értékben s a gépeket ismét a külföldről lesz kénytelen beszerezni, hacsak időközben valaki nálunk a gépek gyártására be nem rendezkedik. A postatakarékpénztár által szükségelt 9

Next