Magyar Gyáripar, 1914 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1914-01-01 / 1. szám
A Magyar Gyáripar pedig annál is inkább, mivel a vasúti tarifák megállapításánál követett politika nem egyezik mindenben azzal a politikával, mely a kereskedelmi szerződések megkötésénél mérvadó volt. A román felügyeleti hatóság ezen elhatározása következtében a Romániába való bevitel tarifális szempontból ugyanolyan elbánásban fog részesülni, mint a belforgalom“. A románok ezen határozott állásfoglalása után nem lehetett többé kétség az iránt, hogy a közvetlen köteléki díjszabásokban Románia részéről, ott ahol bevitelről van szó, a korábban engedélyezett egyezményszerű egységtételekkel ellentétben a jóval magasabb helyi díjszabás díjtételei fognak beszámíttatni. Ezek után a német, osztrák és magyar vasutak törekvései már csak arra irányulhattak, hogy az elkerülhetetlen díjemelés mentél távolabbi időpontra kitolassék. Ez a szándékuk tényleg különféle tariftechnikai, forgalomszabályozási, forgalompolitikai ügyek rendezésének időközben felvetett beállítása útján részben sikerült is, amennyiben a Románia által már 1910-ben felmondott köteléki tarifák helyébe lépő új tarifák vasárukra nézve csak 1914. évi február 1-én, a többi árukra nézve pedig 1914. évi május hó 1-én fognak életbe lépni.Amint tehát az előadottakból kitűnik, a Romániával való forgalomban 1914 február 1-től, ill. május 1-től beálló meglehetős nagymérvű fuvardíj drágulás, nem miként azt Ausztriában a közönséggel elhitetni akarják, a magyar államvasutak díjemelésében áll, hanem főleg Románia tarifapolitikájának következménye. Jól tudják ezt különben az illető osztrák körök és mégis hálátlansággal vádolják Magyarországot azért, hogy az új román köteléki díjszabásokba, melyeknek átdolgozása, amint előbb rámutattam, kizárólag Románia eljárása miatt vált szükségessé, a m kir. államvasutak vonalait illetőleg azoknál az áruknál, melyeknél az engedélyezett egységtételeken alapuló díjképzés olcsóbb fuvardijat nem eredményez, az 1910. és 1912. évi tarifaemelést keresztülvezeti, amiáltal az összfuvardijban beálló drágulás némileg még fokoztatik. A magyar államvasutak ezen eljárását kíméletlenségnek nevezik és szemére vetik Magyarországnak, hogy az osztrák államvasutak azon előzékenységét, mely a nyugatra irányuló kivitelünknek az osztrák tarifareform után is huzamosabb időn át lehetővé tette az osztrák államvasutak régi kiviteli kedvezményeinek élvezetét, hálátlansággal viszonozza. Mintha bizony a nyugati külfölddel fennálló tarifák Ausztria előzékenysége folytán maradtak volna annyi ideig érvényben. Szó sincs róla, csupán forgalomszabályozási és tarifatechnikai nehézségeken, nem pedig Ausztria akaratán múlt, hogy ezek a díjszabások előbb nem helyeztettek hatályon kívül. Ami pedig az előzékenységet illeti, ugyanarra hivatkozhatnának a magyar államvasutak épen a román és balkán forgalmakban, melyekben az 1910. évi díjemelések mostanáig sem lettek keresztülvezetve. Az előadottakban ismertettem a Romániával való forgalomban beálló fuvardíjemelés fejlődését, amihez még csak azt szeretném hozzáfűzni, hogy a m. kir. államvasutak igazgatósága a Románia részéről érvényesített díjemeléseket jól átgondolt s a hazai közgazdaság érdekeit szem előtt tartó tarifális intézkedésekkel oly módon fogja kiegyenlíteni, hogy Magyarország ipari és mezőgazdasági termelése legalább a magyar-román határig terjedő vonalakon egyáltalán nem, vagy csak igen kis mérvben fog megterheltetni s igy versenyképességünk Ausztriával és Németországgal szemben nem fog meggyengülni. Egyelőre ugyancsak az új vastarifák lettek közzétéve, melyekből az államvasutak ezen céltudatos, közgazdasági érdekeinket szolgáló gondoskodása máris megállapítható. Tájékoztatásul szolgáljon néhány összehasonlító példa : 1. A B) osztályba tartozó rúd- és formás vas fuvardija 10. feladásánál Salgótarjánból Bukarestig a jelenlegi dijszabás szerint 336 centimes 100 kg.-kint az uj dijszabás szerint lesz 398 „ 100 „ a díjemelés 62 centimes 100 kg.-kint ebből a díjemelésből esik a m. kir. államvasutak vonalára 28 centimes és a román államvasutak vonalára 34 centimes 100 kg.-kint. 2. Mezőgazdasági gépek fuvardija 10. feladásánál Budapest nyug. p.u.-ról Galatiba a jelenlegi dijszabás szerint 402 centimes 100 kg.-kint az uj dijszabás szerint lesz 428 „ 100 „ a díjemelés tehát 26 centimes 100 kg.-kint ebből a díjemelésből esik a m. kir- államvasutak vonalára 19 centimes és a román államvasutak vonalára 7 centimes 100 kg.kint. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a m. kir. államvasutak vonalaira esedékes díjemelés csak látszólagos, mert az emelés hatálytalanítása céljából az államvasutak vonalain a díjkedvezményi jegyzék keretében engedélyezett vissztérítési tételek — értesülésem szerint — 1914. évi február 1-től kezdve oly mérvben fognak felemeltetni, hogy a fizetendő nettó fuvardijtételek nem fogják meghaladni az államvasutak jelenlegi részdijtételeit, minek következtében a tényleges díjdrágulás az 1. alatti példában 34, a 2. alattiban pedig csak 7 centimest fog kitenni. Ezzel szemben az osztrák vas- és gépgyárak termékeit már jóval nagyobb fuvardíjemelés fogja terhelni, mert azok után a Máv nem engedélyezi az említett vissztérítési tételeket. Ezen nagyobb mérvű díjemelés az alábbi ké példából is kitűnik: 1. Formás és alakvas fuvardija 10. feladásánál Pilsentől Bukarestig a jelenlegi dijszabás szerint 508 centimes 100 kg.-kint az uj dijszabás szerint lesz 581 „ 100 „ a díjemelés tehát 73 centimes 100 kg.-kint mely díjemelésből a m kir. államvasutak vonalaira I. szám