Magyar Gyáripar, 1914 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1914-01-01 / 1. szám

A Magyar Gyáripar pedig annál is inkább, mivel a vasúti tarifák meg­­állapításánál követett politika nem egyezik minden­ben azzal a politikával, mely a kereskedelmi szerző­dések megkötésénél mérvadó volt. A román fel­ügyeleti hatóság ezen elhatározása következtében a Romániába való bevitel tarifális szempontból ugyan­olyan elbánásban fog részesülni, mint a belforgalom“. A románok ezen határozott állásfoglalása után nem lehetett többé kétség az iránt, hogy a közvetlen köteléki díjszabásokban Románia részéről, ott ahol bevitelről van szó, a korábban engedélyezett egyez­­ményszerű egységtételekkel ellentétben a jóval magasabb helyi díjszabás díjtételei fognak beszá­míttatni. Ezek után a német, osztrák és magyar vasutak törekvései már csak arra irányulhattak, hogy az elke­rülhetetlen díjemelés mentél távolabbi időpontra kito­­lassék. Ez a szándékuk tényleg különféle tariftech­­nikai, forgalomszabályozási, forgalompolitikai ügyek rendezésének időközben felvetett beállítása útján részben sikerült is, amennyiben a Románia által már 1910-ben felmondott köteléki tarifák helyébe lépő új tarifák vasárukra nézve csak 1914. évi február 1-én, a többi árukra nézve pedig 1914. évi május hó 1-én fognak életbe lépni.Amint tehát az előadottakból kitűnik, a Romá­niával való forgalomban 1914 február 1-től, ill. május 1-től beálló meglehetős nagymérvű fuvardíj drágulás, nem miként azt Ausztriában a közönséggel elhitetni akarják, a magyar államvasutak díjemelésében áll, hanem főleg Románia tarifapolitikájának következ­ménye. Jól tudják ezt különben az illető osztrák körök és mégis hálátlansággal vádolják Magyarországot azért, hogy az új román köteléki díjszabásokba, melyeknek átdolgozása, amint előbb rámutattam, kizárólag Romá­nia eljárása miatt vált szükségessé, a m­ kir. állam­vasutak vonalait illetőleg azoknál az áruknál, melyek­nél az engedélyezett egységtételeken alapuló díjképzés olcsóbb fuvardijat nem eredményez, az 1910. és 1912. évi tarifaemelést keresztülvezeti, amiáltal az össz­­fuvardijban beálló drágulás némileg még fokoztatik. A magyar államvasutak ezen eljárását kímélet­lenségnek nevezik és szemére vetik Magyarországnak, hogy az osztrák államvasutak azon előzékenységét, mely a nyugatra irányuló kivitelünknek az osztrák tarifareform után is huzamosabb időn át lehetővé tette az osztrák államvasutak régi kiviteli kedvez­ményeinek élvezetét, hálátlansággal viszonozza. Mintha bizony a nyugati külfölddel fennálló tarifák Ausztria előzékenysége folytán maradtak volna annyi ideig érvényben. Szó sincs róla, csupán forgalom­szabályozási és tarifatechnikai nehézségeken, nem pedig Ausztria akaratán múlt, hogy ezek a díjszabá­sok előbb nem helyeztettek hatályon kívül. Ami pedig az előzékenységet illeti, ugyanarra hivatkozhatnának a magyar államvasutak épen a román és balkán forgalmakban, melyekben az 1910. évi díjemelések mostanáig sem lettek keresztülvezetve. Az előadottakban ismertettem a Romániával való forgalomban beálló fuvardíjemelés fejlődését, amihez még csak azt szeretném hozzáfűzni, hogy a m. kir. államvasutak igazgatósága a Románia részéről érvényesített díjemeléseket jól átgondolt s a hazai közgazdaság érdekeit szem előtt tartó tarifális intéz­kedésekkel oly módon fogja kiegyenlíteni, hogy Magyarország ipari és mezőgazdasági termelése leg­alább a magyar-román határig terjedő vonalakon egy­általán nem, vagy csak igen kis mérvben fog meg­­terheltetni s igy versenyképességünk Ausztriával és Németországgal szemben nem fog meggyengülni. Egyelőre ugyancsak az új vastarifák lettek közzé­téve, melyekből az államvasutak ezen céltudatos, közgazdasági érdekeinket szolgáló gondoskodása máris megállapítható. Tájékoztatásul szolgáljon néhány összehasonlító példa : 1. A B) osztályba tartozó rúd- és formás vas fuvardija 10­­. feladásánál Salgótarjánból Bukarestig a jelenlegi dijszabás szerint 336 centimes 100 kg.-kint az uj dijszabás szerint lesz 398 „ 100 „ a díjemelés 62 centimes 100 kg.-kint ebből a díjemelésből esik a m. kir. államvasutak vonalára 28 centimes és a román államvasutak vonalára 34 centimes 100 kg.-kint. 2. Mezőgazdasági gépek fuvardija 10­­. fel­adásánál Budapest nyug. p.­u.-ról Galatiba a jelenlegi dijszabás szerint 402 centimes 100 kg.-kint az uj dijszabás szerint lesz 428 „ 100 „ a díjemelés tehát 26 centimes 100 kg.-kint ebből a díjemelésből esik a m. kir- államvasutak vonalára 19 centimes és a román államvasutak vona­lára 7 centimes 100 kg.­kint. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a m. kir. államvasutak vonalaira esedékes díjemelés csak lát­szólagos, mert az emel­és hatálytalanítása céljából az államvasutak vonalain a díjkedvezményi jegyzék keretében engedélyezett vissztérítési tételek — érte­sülésem szerint — 1914. évi február 1-től kezdve oly mérvben fognak felemeltetni, hogy a fizetendő nettó fuvardijtételek nem fogják meghaladni az állam­vasutak jelenlegi részdijtételeit, minek következtében a tényleges díjdrágulás az 1. alatti példában 34, a 2. alattiban pedig csak 7 centimest fog kitenni. Ezzel szemben az osztrák vas- és gépgyárak termékeit már jóval nagyobb fuvardíjemelés fogja terhelni, mert azok után a Máv­ nem engedélyezi az említett vissztérítési tételeket. Ezen nagyobb mérvű díjemelés az alábbi ké példából is kitűnik: 1. Formás és alakvas fuvardija 10­­. feladásánál Pilsentől Bukarestig a jelenlegi dijszabás szerint 508 centimes 100 kg.-kint az uj dijszabás szerint lesz 581 „ 100 „ a díjemelés tehát 73 centimes 100 kg.-kint mely díjemelésből a m­ kir. államvasutak vonalaira I. szám

Next