Magyar Gyáripar, 1915 (5. évfolyam, 1-24. szám)
1915-09-16 / 18. szám
18. szám Magyar Gyáripar imszmedismionok ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE „Gyárosfalva“. Szövetségünk gyűjtése egy felvidéki, az oroszok által elpusztított falu újjáépítésére néhány hét alatt közel 60.000 koronát eredményezett, újabb jeléül annak a nemes áldozatkészségnek, amellyel a magyar gyáripar a háború alatt minden közcélú akcióban kiveszi a részét. Közel száz ház felépítése immár biztosítva van, hátra vannak még a középületek, hogy a Szövetséghez és a magyar gyáriparhoz méltó alkotás viselje a „Gyárosfalva“ nevet. Bizonyosra vehető, hogy így is lesz s a nagy alföldi városok által újjáépített kárpáti helységek sorában méltó helyet fog elfoglalni a magyar gyáripar faluja. Már eddig is több új adomány van bejelentve s a gyűjtést is tovább folytatja a Szövetség, úgy hogy annak befejezéséig az eredmény valószínűleg meg fogja közelíteni a százezer koronát. S akkor a Szövetség és a magyar gyáripar mindenkor büszkén fog hivatkozhatni erre az alkotására is. A lapunk legutóbbi számában kimutatott 36.270 korona összegű adományokhoz újabban még a következő adományok érkeztek „Gyárosfalva“ céljaira a Szövetséghez. Gschwindt-féle szesz, élesztő, likőr és rumgyár r. t. 2000.— Beocsini cementgyári unió r. t. 2000.— Kábelgyár r. t., Pozsony 1200.— Kammer Testvérek, Budapest 1200.— Lovag Posner Alfréd, Budapest 1200.— Diószeghi cukor- és szeszgyár r. t. 1000.— Első cs. kir. szab. dunagőzhajózási társaság 1000.— Dozzi József szalámigyár 600.— Biehn János, Budapest 600.— Kaszab Aladár 600.— Lugosi textilipar r. t. 600.— Machlup H. fiai bőrgyár 600.— Magyar cipőgyárak egyesülete 600.— Ohrenstein Henrik báró 600.— Beocsini cementgyári unió r. t. budapesti központi irodájának tisztviselői kara 600.— Beocsini cementgyár beocsini gyártelepe tisztviselői kara 600.— Temesvári szeszgyár 600.— Turul cipőgyár r. t., Temesvár 600.— Zwack J. és Társai, Budapest 600.— Gr. Csáky László-féle prakfalvi vas és acélgyár r. t. 500.— Zsolnai Cellulozegyár r. t. 300.— Első erdélyi földgázvezeték r. t . Budapest 200.— Koestlin L. és Társai, Győr 200.— Magyar Román faipar r. t. 200.— Pallas irodalmi és nyomdai r. t. 200.— Scherg Vilmos és Társai, Brassó 200.— Épp és Fekete, Budapest 100.— Faragó Béla, Zalaegerszeg 100.— Globus műintézet, Budapest 100.— Marx és Mérei, Budapest 100.— Magyar fémlemezipar r. t , Budapest 100.— Magyar szalagszövőgyár, Heinrich és Hauer, Erzsébetfalva 100.— Schulz gőztéglagyárak r. t., Szucsány 100.— Benyáts Károly kékfestőgyár, Besztercebánya 50— „ Stern József és testvére kefegyár r. t., Debrecen 50.— „ Szántó Győző, Debrecen 50.— „ 19.450.— K Ehhez az első alkalommal kimutatott 36-270.— „ A gyűjtés eddigi eredménye 55.720.— K Itt említjük meg, hogy a dr. Keleti és Murányi vegyészeti gyár újpesti cég, amelynek adományát „Gyárosfalva“ javára lapunk megelőző számában mutattuk ki, ezenfelül Sárosmegye alispánjának felajánlotta ingyen egy község részére szükségelt festékanyag szállítását, mely ajánlatot az alispán köszönettel el is fogadott. Igazgatósági ülés. Szövetségünk igazgatósága f. hó 16-án délután dr. Chorin Ferenc elnöklésével ülést tartott, amelyen megjelentek Hegedűs Lóránt dr. alelnök, ifjabb dr. Chorin Ferenc, Egger Gyula, dr. Grátz Gusztáv, Kohner Adolf báró, Kornfeld Móric báró, Ohrenstein Henrik báró, Schwartz Alfréd, Vas Ferenc, Veith Béla és Wolf Sándor igazgatósági tagok. Elnök az ülést megnyitván dr. Grátz Gusztáv ügyvezető igazgató jelentést tett a kiegyezés ügyében való állásfoglalás előkészítésére folyamatban levő munkálatokról. A jelentés kapcsán beható vita indult meg, amelyben Hegedűs Lóránt dr., Veith Béla, Kohner Adolf báró és mások vettek részt. Grátz Gusztáv dr. ügyvezető igazgató azután szóvátette, hogy az ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi 111. t.-c. első fejezete, amely az állami támogatásról szól, folyó év végén lejár. A Szövetség már két évvel ezelőtt egybegyűjtötte az iparnak a törvény revíziójára vonatkozó javaslatait és óhajait s részletes felterjesztéssel fordult a kormányhoz. A háború kitörése azonban megakadályozta a kilátásba helyezett revíziót és szükségessé vált, hogy a törvény érvénye 1917. év végéig meghosszabbittassék. Az iparfejlesztési törvény revíziójánál azután már fel lehet használni a háború tanulságait is. Indítványát, hogy a Szövetség ily értelemben az 1907. évi III. t.-c. első fejezete érvényének 1917. év végéig való meghosszabbítása érdekében felterjesztéssel forduljon a kereskedelmi miniszterhez, az igazgatóság egyhangúlag elfogadta. Az ügyvezető igazgató azután jelentést tett azokról a lépésekről, amelyeket a Szövetség hadifoglyoknak az iparban való alkalmazásának megkönnyítésére tett. Végül Fodor Ferenc titkár tett jelentést a „Gyárosfalva“ felépítése érdekében indított gyűjtés eddigi eredményéről, amelyet az igazgatóság örömmel vett tudomásul. Végül tíz gyárat vett fel az igazgatóság a Szövetség tagjai sorába, amivel az ülés véget ért. A rongygyűjtés indokolatlan korlátozása. Szövetségünk felterjesztéssel fordult a belügyminiszter úrhoz s utalással arra, hogy egyes hatóságok a háború alatt a rongygyűjtést sokszor indokolatlanul korlátozzák, a belügyminiszter intézkedését kérte, hogy a hatóságok ebben a tekintetben megfelelően kö z