Magyar Gyáripar, 1917 (7. évfolyam, 1-24. szám)

1917-01-01 / 1. szám

VII. ÉVFOLYAM. BUDAPEST, 1917. JANUÁR 1.­1. SZÁM. GYÁRIPAR A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA SZERKESZTIK : G­DEFEMNO MIKSA DREOFFLER. KÁROLY A MAGYAR GYÁRIPAR MEGJELENIK MINDEN HÓ ELSEJÉN ÉS TIZENHATODIKÁN. A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK TAGJAI TAGSÁGI JÁRULÉKUL KAPJÁK. NEM TAGOK RÉSZÉRE ELŐFIZETÉSI ÁRA EGÉSZ ÉVRE 16 KORONA. EGYES SZÁM ÁRA 1 KORONA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. BUDAPEST, V., ZRÍNYI­ UTCA I. TELEFON 42-17. TARTALOM. Szemle: Háborús célok. — Valuta-kérdés. — Kávéköz­pont ................................ ..•.■.•••••• 1 Az ipari munkásság ellátása...................................... 3 Munkásképzés és munkáltatóérdek. Irta dr. Szabó Ervin . Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: A magyar érdekek védelme Romániában. — Temesvári gyár­iparosok a hadiárvákért­ — Női munkások alkal­mazása. — Textilhulladék-bizottság....................... Gyáripari hírek: A központokról. — A Gyapjuközpont jelentése. — A deviza­forgalom új szabályozása­— Az erdélyi hadikárok megállapítása. — Az erdélyrészi hadikárok megállapításánál követendő eljárás. — Külföldi értékpapírok bejelentése- — Újabb árpakiutalás malátagyártási célokra- — Külföldi követelések bejelentése Németországban — Adó- és illetékügy: Milyen vállalatok tartoznak a hadi­­nyereségadó-törvény értelmében vallomást adni? — A „hadi üzleti“ évek­ — A könyvvizsgálat sza­bályai­ — Az osztalék korlátozása a­­hadinyere­­ségadó-törvény szerint. — A Ili. osztályú kereseti adó mérséklése....................................................... Vámpolitika: Nélkülözhető áruk behozatalának meg­tiltása ..................................................................... • ipari jogszolgáltatás: Ellenséges államok polgáraival kötött szerződések ügye.......................................... Szociális politika: A hadimunka bérének szabályozása . Közlekedés: A szállítási igazolványok érvényességének határideje­ — Középeurópai háló- és étkezőkocsi­társaság ..................................................................... Hirdetések ..................................................................... Oldal A monarchia háborús céljairól eddig kevés hang jutott el a nyilvánosságba. Mint ahogy az entente a maga háborús céljául — tehetetlensége takarására — a porosz militarizmus letörését jelöli meg, úgy nálunk beérik azzal a definícióval, hogy nemzeti létünket akarjuk megvédeni, biztosítani. Belgium sorsáról, Litvániáról, a lengyel királyságról, a gyar­­matkérdésről, Konstantinápolyról, mind kimerítőbb tanulmányokat olvasunk a háborús célokkal kapcso­latban német revükben és folyóiratokban, de arról, hogy a monarchiával szomszédos balkánállamok sora hogy alakul, Montenegrónak, Albániának, Szer­biának kérdése hogyan fog rendeződni, arról nem hallunk, nem tudunk semmit, vagy éppen csak any­­nyit, amennyi Bulgária törekvéseire tartozik. Ennek két oka lehet. Az egyik, hogy azokban a körökben, ahol a kérdések felől döntenek, a legnagyobb zavar uralkodik s így kezdeményezést onnan hiába vá­runk. A másik, hogy közvélemény, melynek kohó­jában a kérdések kialakulnának és érettekké válná­nak a megvalósításra, nálunk nincs, mert már a háború előtt is elfojtatott a morális erőszak minden fegyverével, mint amilyen a szekretálás, a semmibe­vevés, a tudomásul nem vevés, a háború folyamán pedig a cenzúra ridegsége folytán a közvélemény valósággal a Hauser Gáspár szerepére sülyedt, így aztán háborús célok felől vita ki sem alakulhatott. Pedig hát nem lehet közönyös előttünk, amit e tekin­tetben rólunk, nélkülünk határoznak. Igen nagyon bízunk a kormányzati bölcseségben, de kérdéseknél, melyek életünkről, vagyonunkról szólanak a legkör-

Next