Magyar Gyáripar, 1919 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1919-01-01 / 1. szám

GYÁRIPAR A MAGYAR GYÁRIPAROS­OK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉ­NEK HIVATALOS LAPJA A MAGYAR GYÁRIPAR MEGJELENIK MINDEN HÓ ELSEJÉN ÉS TIZENHATODIKÁN. A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK TAGJAI TAGSÁGI JÁRULÉKUL KAPJÁK. NEM TAGOK RÉSZÉRE ELŐFIZETÉSI ÁRA EGÉSZ ÉVRE 32 KORONA. EGYES SZÁM­ÁRA 2 KORONA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., ZRINYI UTCA I. TELEFON 42-17. TARTALOM. Szemle : Uj esztendő — A gyáriparról Uj gazdasági rendszer ? Irta : Sc­i 0.......................... 3 A nemzetiségek területi igényei és a magyar ipar Irta: Móricz Miklós ..................................... 4 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: A földművelésügyi minisztérium géprendelése Szövetségünk soproni fiókjának ülése.­­ A gyári irodák munkaideje A lakásépítő akció és a vállalkozás................................................................. ti Gyáripari hirek: A Kereskedelmi Múzeum új igazgatója. A kincs­tári üzemek munkásainak karácsonyi segélye. — A munkaügyi bíráskodás. — Gazdaságpolitikai tanácskozás a Vámpolitikai Központban. — A köz­pontok rizikója. — Magántisztviselők kollektív szerződése. — A gyárak őrzése A bevonult munkások visszafogadása..................................... TI Adó- és illetékügy : A törvényhatósági és rendezett tanácsú városok adókivetési joga....................................................... 14 Közlekedés: Az áruk megőrzéséért járó külön jutalék ... 14 Hirdetések......................................................................... 15 Az új év fordulóján, amikor e sorokat írjuk, nem merünk visszalapozni azokra az írásokra, amelyeket az előző esztendőkben hasonló alkalmakkor a Magyar Gyáriparnak küldöttünk. Nem mintha akkor nem lettek volna kételyeink, nem mintha a háborús évek előrehaladtával nem szállt volna fel bennünk a sejtés, hogy az amit vállaltunk és az amit reánk kényszerítettek, az erőnket messze felülhaladja, de mégis minden kétségünket visszaszorította valami komoly meggyőződés, hogy ami erő­s négy és fél­éves küzdelemben megnyilvánult, az teljesen alá nem bírható, másrészt hogy bármi következzék is el, mi itt állunk a mi igazunkkal, a mi jussunkkal és ennek az igaznak és jognak elismerése viszont azt jelenti, hogy még ha a háborút elveszítjük is, még akkor sem jelentheti ez sem megaláztatásunkat, sem tönkretéte­lünket. Szomorúan és csü­ggedetten kell bevallanunk, hogy ez a mi bizalmunk hamisnak bizonyult, hogy hiába volt minden erőmegfeszítésünk, hiába adtuk tanújelét becsületességünknek, hiába küzdöttünk úgy, hogy bennünk úgyszólván ellenséges indulat ellen­ségeinkkel szemben alig volt, hiába fejtettük ki min­den erőnket, hogy a küzdelemben megálljuk a helyünket, m­a itt állunk legyőzve, az akarásnak és a szabad életnek minden lehetőségétől megfosztva. Az ország háromnegyed része ellenséges megszállás alatt áll, amelyről éreztetik velünk, hogy tulajdon­képen annexióról van szó és hogy mindazokat a terü­leteket, amelyeket — bátran és melankóliával használ­juk e régi szót, magyar vér öntözött, amelyeken a magyarság fejtett ki komoly kulturmunkát, amelyek­nek terményei fája, vasa, szene, ásványai alap­ 1 SZEMLE

Next