Magyar Gyáripar, 1921 (11. évfolyam, 1-22. szám)

1921-01-01 / 1-2. szám

, v,í ” .• - ~ üt ■■ A lel­kes éljenzéssel fogadott elnöki üdvözlés után általános figyelem között Hegedűs Lóránt pénz­ügyminiszter szólott és hálás szavakkal mondott köszönetet az elnök üdvözléséért, és a Magyar Gyár­iparosok Országos Szövetségének bizalmáért. Nem kíván búcsúzni a Gyosz­-tól, mert amint Ghorin Ferenc nevét, úgy az ő lelkét sem lehet elválasz­tani ettől az intézménytől. Erőt neki arra a munkára, amelyre vállalkozott, az a tudat ad, hogy a közvé­lemény mellette van. Súlyos közgazdasági és pénz­ügyi bajok közepette vállalkozott erre a munkára. Azt a tudást, amely képessé teszi őt ennek a nagy feladatnak a megoldására, jórészt itt a­ gyárosok kö­zött szerezte. Pénzügyi és egész gazdasági politiká­jának legfőbb­ alapelve az, hogy hagyjuk élni és dol­gozni az embereket, ez egyezik azzal a gondolattal, amelynek a Gyosz­ fennállása óta mindig hirdetője volt. A hosszú háború mindenféle kényszerrendsza­bályokkal gúzsba kötötte az emberek tevékenységét, megszüntetett minden tekintélyt és ez vezetett ben­nünket ebbe a válságos helyzetbe. () visszaadja az embereknek a szabadságot, helyre fogja állítani a te­kintélyt, és meg fogja állítani az utóbbi két eszten­dőben hol jobbra, hol balra erősen kilendült ingát és bele fogja kényszeríteni ezt a sokat szenvedett nem­zetet a feltámadásba. Ezután a békeszerződés sú­lyos intézkedéseiről beszélt, hangsúlyozván azt, hogy ő megtartja a békét, de ennek tartósságában nem hisz, és érdekesen fejtegette azokat a külpolitikai momentumokat, amelyek kétségtelenül elő fogják segíteni a magyar feltámadást. Hiszi azt, hogy nagy munkájához a nemzetgyűlés támogatását teljes mér­tékben sikerülni fog megnyerni, mert teljesen alapta­lanoknak tartja azokat a vádakat, amelyekkel a nemzetgyűlést illetik, mert az a meggyőződése, hogy a magyar nemzetgyűléssel igen­is lehet komoly mun­­­kát végezni. Ha sikerül a gazdasági élet korlátait ledönteni, mindenki számára egyenlő munkafeltéte­leket és munkalehetőségeket biztosítani, akkor nem lesz felekezeti harc sem, meg fog kezdődni az ország erőteljes konszolidációja és ha az entente is látni fogja, hogy ez a szegény ország dolgozni akar és tud, és megnyitja határait a nemzetek közti barát­ságos és szabad gazdasági érintkezésnek, akkor rá fogja bírni szomszédainkat is hasonló lépésekre. Ha a mai gazdasági és pénzügyi rendszer még tovább tartott volna, elkerülhetetlen lett volna a pusztulás. A nemzetgyűlés által is helyeselt terveinek meg­valósítása esetén hiszi, hogy a jövő év első felében megállíthatja a bankóprés működését, nyomorú­ságunknak egyik legfőbb okozóját és a világ meg fogja érni azt a csodát, hogy Magyarországot mi magyarok mentettük meg. Hegedűs Lóránt szavait a Gyosz­ igazgatóságának teljes számban megjelent tagjai lelkes éljenzéssel fogadták. Ezután a minisz­ter szíves barátsággal­­vett búcsút a megjelentektől. A pénzügyi exposé, Hegedűs Lóránt pénzügyminisz­ternek a nemzetgyűlésen elmondott pénzügyi exposéját tagjaink tájéko­.­z­tatása végett a­ Nemzetgyűlési­ Napló alapján a következőkben, közöljük: T. Nemzetgyűlés! A t. Nemzetgyűlésnek szíves jóindulatát kérem meghallgatásomhoz és támogatását arra a nagy munkára, amire vállalkoztam a bibliával szólva nehéz ítéletm­ondásoknak idején. Bizony mon­dom önöknek, én nem tolakodtam ide. A helyzet úgy alakult, hogy báró Korányi Frigyes t. barátom, akinek okos, józan, szorgalmas munkásságáért én is elismerés­sel adózom, bár T. pénzügyi politikáját sokban nem he­lyeslem,­ lemondott azért, mert a Nemzetgyűlésen egy indítvánnyal szemben kisebbségben maradt. T. bará­tomnak nem volt igaza, ám­ az indítványt elfogadtam volna, annyival inkább,­ mert a mai körülmények között részletkérdésekben perpatvart csinálni nem szabad. T. barátom azonban távozni akart, mert az állapotokat tarth­atatl­anokn­ak látta. Ebben igaza volt. Nagy baj, hogy vele együtt távozott a pénzügyminisztériumból kitűnő államtitkárja, Walkó Lajos is, így most itt ma­­­­radt ez a legfontosabb kormányzati ág, amelytől nem­csak az álk­aimnak, de mindnyájunknak és családunknak boldogulása függ, kormányzás nélkül. Magyarországnak volt nagy pénzügyminiszterei közül, akik közül bármelyik jobban elvégezhette volna ezt a munkát, mint én, senki sem vállalkozott a pénz­ügyminiszterségre. A pénzügyi életnek olyan alakjai, akiknek heve az újságba belekerült, és akik, szerény­telenség nélkül mondva, nálam hátrább állnak képzett­ségben, kijelentették, hogy a­ karrierjüket veszélyeztetné, ha pénzügyiminiszterek lennének, így nem jött senki, tehát jöttem ért. ( Helyeslés.) Az ig­azat megvallva, én tudtam, hogy jönni fogok. Már hónapok óta play hússzal számoltam, hogy egyszer majd el fognak fogyni a pénz és a vállalkozóik és el voltam határozva arra, hogy akkor mindent otthagyva, ide fogok jönni, ha hívnak, ehhez a méltatlanul lebecsült Nemzetgyűléshez és azt fogom mondani a Nemzetgyűlésnek és a nemzetnek: Uram, és szolgálni foglak téged. És ha egy elkeseredett magyar ember kérlelhetetlen akarata elég ahhoz, akkor én önökkel­­együtt meg tudom állítani a pénzügyi zuha­nást és megmentjük Magyarországot a pénzügyi ka­tasztrófától. (Felkiáltások: Adja Isten!) Ezt meg lehet csinálni. Semmi kétség. Engedjék meg éppen ezért, hogy teljesen őszinte legyek. Ma min­dent meg kell tudni, nemcsak önöknek azért, hogy vár­jon szerződtetnek-e, hanem az országnak is. A mai meg­lepetések után, amiket hallani fognak, több meglepetés az országot nem érheti. Befejezzük a háborút. Ezután mindenki nyugodt lehet, dolgozzék, több terhe nem lesz, mint amennyit ma én kilátásba helyezek. Éppen ezért teljes őszinteséggel tartozom önöknek és meg kell mondanom, hogy az én félfogadásomnak két előnye van. Az egyik az, hogy én hoztam a legtöbb áldozatot. Nem az anyagit értem, arról nem szabad beszélnünk. Székes­­fehérvár nemes püspökének egyik gyönyörű könyvében olvastam, szó szerint emlékszem rá, hogy erkölcsi erőt nem lehet anyaggal mérni. Ha valaki vállalkozik­ az­­ ország dolgában, ne számítson, hogy kinek hány kraj- Magyar o­lgáripar I 2. szám.

Next