Magyar Gyáripar, 1921 (11. évfolyam, 1-22. szám)
1921-01-01 / 1-2. szám
, v,í ” .• - ~ üt ■■ A lelkes éljenzéssel fogadott elnöki üdvözlés után általános figyelem között Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter szólott és hálás szavakkal mondott köszönetet az elnök üdvözléséért, és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének bizalmáért. Nem kíván búcsúzni a Gyosz-tól, mert amint Ghorin Ferenc nevét, úgy az ő lelkét sem lehet elválasztani ettől az intézménytől. Erőt neki arra a munkára, amelyre vállalkozott, az a tudat ad, hogy a közvélemény mellette van. Súlyos közgazdasági és pénzügyi bajok közepette vállalkozott erre a munkára. Azt a tudást, amely képessé teszi őt ennek a nagy feladatnak a megoldására, jórészt itt a gyárosok között szerezte. Pénzügyi és egész gazdasági politikájának legfőbb alapelve az, hogy hagyjuk élni és dolgozni az embereket, ez egyezik azzal a gondolattal, amelynek a Gyosz fennállása óta mindig hirdetője volt. A hosszú háború mindenféle kényszerrendszabályokkal gúzsba kötötte az emberek tevékenységét, megszüntetett minden tekintélyt és ez vezetett bennünket ebbe a válságos helyzetbe. () visszaadja az embereknek a szabadságot, helyre fogja állítani a tekintélyt, és meg fogja állítani az utóbbi két esztendőben hol jobbra, hol balra erősen kilendült ingát és bele fogja kényszeríteni ezt a sokat szenvedett nemzetet a feltámadásba. Ezután a békeszerződés súlyos intézkedéseiről beszélt, hangsúlyozván azt, hogy ő megtartja a békét, de ennek tartósságában nem hisz, és érdekesen fejtegette azokat a külpolitikai momentumokat, amelyek kétségtelenül elő fogják segíteni a magyar feltámadást. Hiszi azt, hogy nagy munkájához a nemzetgyűlés támogatását teljes mértékben sikerülni fog megnyerni, mert teljesen alaptalanoknak tartja azokat a vádakat, amelyekkel a nemzetgyűlést illetik, mert az a meggyőződése, hogy a magyar nemzetgyűléssel igenis lehet komoly munkát végezni. Ha sikerül a gazdasági élet korlátait ledönteni, mindenki számára egyenlő munkafeltételeket és munkalehetőségeket biztosítani, akkor nem lesz felekezeti harc sem, meg fog kezdődni az ország erőteljes konszolidációja és ha az entente is látni fogja, hogy ez a szegény ország dolgozni akar és tud, és megnyitja határait a nemzetek közti barátságos és szabad gazdasági érintkezésnek, akkor rá fogja bírni szomszédainkat is hasonló lépésekre. Ha a mai gazdasági és pénzügyi rendszer még tovább tartott volna, elkerülhetetlen lett volna a pusztulás. A nemzetgyűlés által is helyeselt terveinek megvalósítása esetén hiszi, hogy a jövő év első felében megállíthatja a bankóprés működését, nyomorúságunknak egyik legfőbb okozóját és a világ meg fogja érni azt a csodát, hogy Magyarországot mi magyarok mentettük meg. Hegedűs Lóránt szavait a Gyosz igazgatóságának teljes számban megjelent tagjai lelkes éljenzéssel fogadták. Ezután a miniszter szíves barátsággalvett búcsút a megjelentektől. A pénzügyi exposé, Hegedűs Lóránt pénzügyminiszternek a nemzetgyűlésen elmondott pénzügyi exposéját tagjaink tájéko.ztatása végett a Nemzetgyűlési Napló alapján a következőkben, közöljük: T. Nemzetgyűlés! A t. Nemzetgyűlésnek szíves jóindulatát kérem meghallgatásomhoz és támogatását arra a nagy munkára, amire vállalkoztam a bibliával szólva nehéz ítéletmondásoknak idején. Bizony mondom önöknek, én nem tolakodtam ide. A helyzet úgy alakult, hogy báró Korányi Frigyes t. barátom, akinek okos, józan, szorgalmas munkásságáért én is elismeréssel adózom, bár T. pénzügyi politikáját sokban nem helyeslem, lemondott azért, mert a Nemzetgyűlésen egy indítvánnyal szemben kisebbségben maradt. T. barátomnak nem volt igaza, ám az indítványt elfogadtam volna, annyival inkább, mert a mai körülmények között részletkérdésekben perpatvart csinálni nem szabad. T. barátom azonban távozni akart, mert az állapotokat tarthatatlanoknak látta. Ebben igaza volt. Nagy baj, hogy vele együtt távozott a pénzügyminisztériumból kitűnő államtitkárja, Walkó Lajos is, így most itt maradt ez a legfontosabb kormányzati ág, amelytől nemcsak az álkaimnak, de mindnyájunknak és családunknak boldogulása függ, kormányzás nélkül. Magyarországnak volt nagy pénzügyminiszterei közül, akik közül bármelyik jobban elvégezhette volna ezt a munkát, mint én, senki sem vállalkozott a pénzügyminiszterségre. A pénzügyi életnek olyan alakjai, akiknek heve az újságba belekerült, és akik, szerénytelenség nélkül mondva, nálam hátrább állnak képzettségben, kijelentették, hogy a karrierjüket veszélyeztetné, ha pénzügyiminiszterek lennének, így nem jött senki, tehát jöttem ért. ( Helyeslés.) Az igazat megvallva, én tudtam, hogy jönni fogok. Már hónapok óta play hússzal számoltam, hogy egyszer majd el fognak fogyni a pénz és a vállalkozóik és el voltam határozva arra, hogy akkor mindent otthagyva, ide fogok jönni, ha hívnak, ehhez a méltatlanul lebecsült Nemzetgyűléshez és azt fogom mondani a Nemzetgyűlésnek és a nemzetnek: Uram, és szolgálni foglak téged. És ha egy elkeseredett magyar ember kérlelhetetlen akarata elég ahhoz, akkor én önökkelegyütt meg tudom állítani a pénzügyi zuhanást és megmentjük Magyarországot a pénzügyi katasztrófától. (Felkiáltások: Adja Isten!) Ezt meg lehet csinálni. Semmi kétség. Engedjék meg éppen ezért, hogy teljesen őszinte legyek. Ma mindent meg kell tudni, nemcsak önöknek azért, hogy várjon szerződtetnek-e, hanem az országnak is. A mai meglepetések után, amiket hallani fognak, több meglepetés az országot nem érheti. Befejezzük a háborút. Ezután mindenki nyugodt lehet, dolgozzék, több terhe nem lesz, mint amennyit ma én kilátásba helyezek. Éppen ezért teljes őszinteséggel tartozom önöknek és meg kell mondanom, hogy az én félfogadásomnak két előnye van. Az egyik az, hogy én hoztam a legtöbb áldozatot. Nem az anyagit értem, arról nem szabad beszélnünk. Székesfehérvár nemes püspökének egyik gyönyörű könyvében olvastam, szó szerint emlékszem rá, hogy erkölcsi erőt nem lehet anyaggal mérni. Ha valaki vállalkozik az ország dolgában, ne számítson, hogy kinek hány kraj- Magyar olgáripar I 2. szám.