Magyar Gyáripar, 1924 (15. évfolyam, 1-13. szám)

1924-01-01 / 1. szám

mmmmmm GYÄßlPAR a A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 1924 JMMUTtR 1 1. SZJÍM XV. ÉV FOE VMM A Magyar Gyáripar megjelenik min-I c , ... _ , ,. ,... , , |A Magyar Gyáriparosok Országos den hó 1-én és 16-án. Nem tagok ré- |ouj Ai? y^fnvfu I Szövetségének tagjai tagsági járulé­szére előfizetési ára eey évre 20.000 K lBudapestV’Zrinyi u-1-Tel.: 42-17 I ku, kapják_ E(íyes szám ára” 1000 % TARTALOM Oldal Üj esztendő.- Irta: Dr. Fenyő Miksa................................................I Wimmer ViilSp jubileuma.................................................................. :{ A pK'íieliolófC!« az ipar szolgálatába^. Irta: Vámg^sy Ká­roly. (Folytatás)...................................... ;{ Magyarország és Ausztria árucsereegyezinénye.. (Az újév-. Kór életbelépő osztrák kontingensek teljes jegyzéke) 5 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: Igazgatósági ülés. — Lakásépítési akció. — A valuta- hiztósítós kérdéséhez ..............................................................7 G yáripari hírek: Fottényi Róbert dr. — Vámossy Károly. — Halálo­zás.-— A devizakérdés. — A pénztartozások késedel­mes teljesítése. — Elnökválasztás a miskolci Keres­kedelmi és Iparkamarában. — Az ipari hitel Romá­niában. — Nemzetközi villamossági kongresszus Bar­celonában. — A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara közgazdasági irodalmi pályázata. — Tölgytalpfa el­adása. — A közhivatalok külföldről beszerezhető írni,- Á háború alatt leszerelt akkumulátorok ügye . . 9 Vámpolitika: Külkereskedelmünk november hónapban...................Ili K özlekedés: Magyarország- vasúti tarifa polit'feája. — A magán- tavtálykoesitulajdonosok és a Máv. . .............................jl K özlemények: Kraosz-Moskovits Egyesült Ipartelepek itt. — A Bu­dapesti Gőzmalom Részvénytársaság. — A Magyar- Olasz Bank Részvénytársaság. A ..Hermes“ Magyar Általános Váltó üzlet, Rt..........................................................15 Ű j esztendő Irta Dr. FENYŐ MIKSA 1924. Babonás esztendő. Tíz esztendeje lesz annak, hogy a szénajevói bomba tűzbe borította az egész vi­lágot. Es tartott a háború öt esztendeig és öt eszten­deje. immár, hogy ,;béke“ állapotában élünk és a béke ötödik esztendejének (.leteltével — 1924-ben — érünk el oda. hogy Magyarország egy nemzetközi kölcsön segítségéve] az első komolyabb lépést teheti szanálása irányában. S hogy ez megtörtént, nagy és komoly dolognak kell, minősítenünk. Nagy és komoly dolog, hogy ebben a választó időben, amikor népek és nem­zetek csakúgy tőrnek egymás rontására, mint a há­ború öt esztendejében, meg tudtak egyezni abban, hogy •Magyarország pedig talpraállítandó. Nehezen ment, kemény feltételekei -szabtak, de végül is e kemény fel­tételek mellett és után ott áll a kötelezés, hogy Anglia Magyarországnak kétszázötven millió aranykorona köl­csönt ad, mely húsz esztendő alatt törlesztendő. És ez valami. Valami még az után a csoda után is, mely Ausztriával történt s amely a•/. eddig feleslegesnek látszó — mert passzív, mert tehetetlen — Népek Szö­vetségét hivatásos és magasrendű institúcióvá neme­sítette. Tehát még az Ausztriával-történt csoda után is nagyra kell értékelnünk ami velünk történt, különö­sen, ha Németország- sorsával, vagy akár Bulgáriáéval vetjük össze, sorsunkat. Anglia, kitárta előttünk a kapukat s most már rajtunk áll, a mi munkánkon, erőfeszítésünkön, hogy ezek számunkra nyitva is maradjanak s megtaláljuk ezeken, keresztül utunkat a világ kultiírki nőseihez. A kölcsönkérdés tehát az újesztendő gazdasági fi ima men túrnának uralkodó planétája lesz s kétség­telen, hogy Szövetsógüuük tevékenységének túlnyomó része e körül fog lefolytatódni. Atár a kölcsönt megelőző tárgyalásoknál is felvetődött a gyár­ipar és az iparfejlesztés problémája. Az. a bizott­ság, mely gazdasági viszonyainkat itt a helyszínén tanulmányozta, felvetette a, kérdést, hogy vájjon azo­kat a tőkéket, melyeket a háborít befejezése óta gyár­ipari kibővítésekbe és alapításokba fektettünk, nem helyesebb lett volna a mezőgazdaságra fordítani és ennek többtermelését előmozdítani. Nem volt nehéz ki­

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék