Magyar Gyáripar, 1924 (15. évfolyam, 1-13. szám)
1924-01-01 / 1. szám
TARTALOM Oldal Új esztendő. Irta: Dr. Fenyő Miksa................................................I Wimmer ViilSp jubileuma.................................................................. :{ A pR'frekciófC!« az ipar szolgálatában. Irta: Vámg^sy Károly. (Folytatás)...................................... . Magyarország és Ausztria árucsereegyezménye.. (Az újév. Kár életbelépő osztrák kontingensek teljes jegyzéke) 5 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: Igazgatósági ülés. — Lakásépítési akció. — A valutabiztosítás kérdéséhez..............................................................7 Gyáripari hírek: Fottényi Róbert dr. — Vámossy Károly. — Halálozás.— A devizakérdés. — A pénztartozások késedelmes teljesítése. — Elnökválasztás a miskolci Kereskedelmi és Iparkamarában. — Az ipari hitel Romániában. — Nemzetközi villamossági kongresszus Barcelonában. — A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara közgazdasági irodalmi pályázata. — Tölgytalpfa eladása. — A közhivatalok külföldről beszerezhető írni. - A háború alatt leszerelt akkumulátorok ügye . . 9 Vámpolitika: Külkereskedelmünk november hónapban...................Ili Közlekedés: Magyarország- vasúti tarifa politikája. — A magántartálykocsitulajdonosok és a Máv. . .............................Il Közlemények: Krausz-Moskovits Egyesült Ipartelepek itt. — A Budapesti Gőzmalom Részvénytársaság. — A Magyar- Olasz Bank Részvénytársaság. A ..Hermes“ Magyar Általános Váltó üzlet, Rt..........................................................15 mmmmmm GYÁRIPAR, A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 1924 IMMUTIR 1 1. SZJÍM XV. ÉV FOE VMM A Magyar Gyáripar megjelenik min-I c , ... _ , ,. ,... , , |A Magyar Gyáriparosok Országos den hó 1-én és 16-án. Nem tagok ré- touj Ai?yámnvfu I Szövetségének tagjai tagsági járulészére előfizetési ára egy évre 20.000 K lBudapestV’Zrinyi u-1-Tel.: 42-17 I hu, kapják_ Egyes szám ára” 1000 % Új esztendő Irta Dr. FENYŐ MIKSA 1924. Babonás esztendő. Tíz esztendeje lesz annak, hogy a szenajevói bomba tűzbe borította az egész világot. És tartott a háború öt esztendeig és öt esztendeje, immár, hogy ,,béke“ állapotában élünk és a béke ötödik esztendejének.leteltével — 1924-ben — érünk el oda, hogy Magyarország egy nemzetközi kölcsön segítségével az első komolyabb lépést teheti szanálása irányában. S hogy ez megtörtént, nagy és komoly dolognak kell, minősítenünk. Nagy és komoly dolog, hogy ebben a választó időben, amikor népek és nemzetek csakúgy térnek egymás rontására, mint a háború öt esztendejében, meg tudtak egyezni abban, hogyMagyarország pedig talpraállítandó. Nehezen ment, kemény feltételeketszabtak, de végül is e kemény feltételek mellett és után ott áll a kötelezés, hogy Anglia Magyarországnak kétszázötven millió aranykorona kölcsönt ad, mely húsz esztendő alatt törlesztendő. És ez valami. Valami még az után a csoda után is, mely Ausztriával történt s amely az. eddig feleslegesnek látszó — mert passzív, mert tehetetlen — Népek Szövetségét hivatásos és magasrendű institúcióvá nemesítette. Tehát még az Ausztriával történt csoda után is nagyra kell értékelnünk ami velünk történt, különösen, ha Németország sorsával, vagy akár Bulgáriáéval vetjük össze, sorsunkat. Anglia, kitárta előttünk a kapukat s most már rajtunk áll, a mi munkánkon, erőfeszítésünkön, hogy ezek számunkra nyitva is maradjanak s megtaláljuk ezeken, keresztül utunkat a világ kultsírkincseihez. A kölcsönkérdés tehát az újesztendő gazdasági fimamentumának uralkodó planétája lesz s kétségtelen, hogy Szövetségünk tevékenységének túlnyomó része e körül fog lefolytatódni. Akár a kölcsönt megelőző tárgyalásoknál is felvetődött a gyáripar és az iparfejlesztés problémája. Az a bizottság, mely gazdasági viszonyainkat itt a helyszínen tanulmányozta, felvetette a kérdést, hogy várjon azokat a tőkéket, melyeket a háborít befejezése óta gyáripari kibővítésekbe és alapításokba fektettünk, nem helyesebb lett volna a mezőgazdaságra fordítani és ennek több termelését előmozdítani. Nem volt nehéz ki