Magyar Gyáripar, 1928 (19. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1928 (22. évfolyam, 1-11. szám)
1928-01-01 / 1. szám
XII. EVFOEYMM A Magyar Gyáripar megjelenik minden hó 1-én. Nem tagok részére előfizetési ára egy évre 12 . Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Zrinyi u. 1. T. T.242-17 BUDaPEST, 1924 JftMUJm 1. SZÁM Magvar GYÁRIPAR A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai tagsági járulékul kapják. Egyes számára: 12*’ P TARTALOM Szemle. — Karácsonyi nyilatkozatok. — A Máv. elnökének nyilatkozata. — Az új munkásbiztosító kinevezések. — A Talbot-ügy. — A Népszava és a gyáripar...............................................................1 Az ipar kilátásai, Mezőgazdaság és ipar, Kartellek. Irta: Fellner Henrik .............................................4 Az ipar népszerűsítése. Irta: dr. Schiller Ottó . • A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: A gyáripar felsőházi képviselete. — A Népegészségügyi Múzeum átszervezése. — A luxusadó-ankét. — A számlabélyegek megleletetése. — A biztosítási szaktanács.........................................7 Gyáripari hírek: Dr. Pap Géza — államtitkár. — A kereskedelmi miniszter és a nemzetközi vásár. — A cukor forgalmi adóváltsága. — Székely Imre műszaki doktor. — A Nemzetközi Iparjogvédelmi Szövetség. — Családos munkások elbocsátása. — Kinevezések a munkásbiztosítónál. — A kereskedelmi utazókért. — Hétköznapi munkabérfizetés. — Az új munkásbiztosítási törvény életbelépése. — Az alkalmazottak 1927. évi illetményei után járó nyugtailleték.— A fúziós illetékmentesség meghosszabbítása. — A táviratlevélforgalom kiterjesztése. — Tanfolyam szeszgyártulajdonosok és vállalkozók számára. — Krayer E. és Társa....................................................................— Vámpolitika: Az új év kereskedelempolitikai programja. — A tömegáruk vámszemledíjai. — Az új osztrák vámtarifanovella életbeléptetése. — Vámmérséklések a német—jugoszláv kereskedelmi szerződésben ........................................................................14 Közgazdasági irodalom: Budapest statisztikai évkönyve. — Textil Lloyd. — Bádogosok és Szerelők Naptára.........................16 SZEMLE Ami ígéretet a kormány tagjai az ország karácsonyfája alá tettek, attól ez a szegényesen díszített fa nem igen vált ragyogóbbá. Valahogy mintha az a fásultság, mely e pillanatban az országnak egész közéletét, a politikait úgy mint a gazdaságit jellemzi, mintha egész súlyával a kormányra is ránehezedett volna, s azok, akik máskor a ragyogóbbnál ragyogóbb ígéretek aranyláncait aggatták e fára, most valahogy ígérni is kifáradtak, egy-két halvány mondat, amivel az új esztendőre az országot útnak bocsátották. Azok a tárcák, amelyekkel a gyáripari termelés a legszorosabb összefüggésben van, a pénzügyi és kereskedelmi tárca, alighogy megemlékszenek ennek a termelési ágnak jelentőségéről, szükségleteiről, nélkülözhetetlen életfeltételeiről. A pénzügyminiszter úr kijelentette egyik nyilatkozatában, hogy a jövő esztendőben egyetlen pénzügyi jellegű javaslatot sem terjeszt be, a költségvetést kivéve, tehát megfeledkezett arról, hogy két esztendőn keresztül ígérte az ipari hitel megvalósítását. Elfeledkezett arról, hogy két esztendő óta középipari vállalatok egész sora várja ennek az intézménynek a megvalósítását s miközben erős hozzáértéssel, sőt szociális érzéssel megteremtette a mezőgazdasági hitel különböző formáit, a kisipari hitelt s a legjobb úton van arra, hogy a földbirtokreform finanszírozásának lehetőségeit is megteremtse, a hosszúlejáratú ipari hitel ügyét a legcsodálatraméltóbb szórakozottsággal kezeli, mélyen sértő módon nemcsak az ipari termelés érdekei, de érzései szempontjából is. Hát persze ilyenkor, ha az ember a pénzügyminiszter nyilatkozatában nem talál egy barátságos szót az ipar iránt, ezt a kereskedelmi miniszter nyilatkozataiban keresi, ahol sajnos, majdnem olyan kevéssé találja meg. Mi joggal remélhettük, hogy a kereskedelmi miniszter karácsonyi nyilatkozataiban benne lesz erélyes követeléskép az ipari hitel terve, benne lesznek az exporttörekvések alátámasztására alkalmas intézmények kontúrjai.