Magyar Gyáripar, 1928 (19. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1928 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1928-01-01 / 1. szám

A magyar gyáripar a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége — min­den igény és feltűnés nélkül — valami jótékony ügy­nek költségeit fedezni hajlandó volt. A rendkívüli hidegek alkalmából a Szövetség néhány vezetőemberé­nek az jutott eszébe, hogy ilyen időben emberek hajlék és meleg falat nélkül lehetnek és hogy addig is, amíg ez a kemény hideg tart, ezek érdekében kellene valamit tenni. Senki közülük nem tekintette ezt a kezdemé­nyezést nagy dolognak, nem is prezentálta így s talán az érdekelteken kívül nem is tudott volna más a dologról, ha egyik napilap valami hivatalos közlés alapján nem hoz néhány sort erről az ügyről. Ezt az alkalmat, éppen ezt az alkalmat kiválasztotta a Nép­szava arra, hogy vehemens támadást intézzen a gyár­ipar ellen, a tőke ellen, melynek uralma alatt ilyen dolgok történhetnek. Hát hiszen szomorú, hogy ilyen dolgok vannak és éppen ennek teljes átérzése volt az, ami a Szövetséget erre az éppen nem jelentékeny akcióra késztette, de hogy ezért akár a kapitalisztikus termelési rendszert, akár éppen a gyáripart felelőssé lehessen tenni, ezt az utolsó tíz esztendő szocialista kísérletei után, azok után a tapasztalatok után, melye­ket Oroszországban tettek, maguk a szocialisták sem vehették komolyan. A legjellemzőbb talán a dologban az, hogy ezt az alkalmat jónak találja a munkaadó és munkás közötti mesterségesen ásott szakadék kimélyí­tésére, olyan adatokkal operálván, melyek a tőke nyereségét az iparban a kifizetett munkabérek közel duplájára teszik. Ez nemcsak azért­­jellemző, mert hiányzik itt a megfelelő összehasonlítási alap, hanem azért is, mert adatait egy napilapunk felületességtől és tudatlanságtól hemzsegő, alaposan lecáfolt cikkéből veszi, s akkor, mikor szociális és gazdasági „igazsá­gokat" hímez, nincs annyi igazságérzés (vagy talán készültség!) benne, hogy az adatokat, melyekkel operál, ellenőrizne. Eszünk ágaban sincs ezekről a kérdésekről vitát folytatni le a N­épszavával, aminthogy nyilván nálunknál jobban tudja, hogy mikor és milyen alkalmat kell felhasználni a gyáripari termelés­el­en való pisz­­kolódásra. A múltkor is, amikor az ország visszhangos volt attól a vitától, hogy szükség van-e gyáripari termelésre vagy sem és amikor az agrárok túlzó elemei a gyáripar teljesen felesleges, sőt káros voltát hangoz­tatták, akkor a Népszava a vezércikkében ezt a kérdést azzal a szimpla megállapítással oldotta meg, hogy az egyik kutya, a másik eb. Egy árva szót sem talált az ipari termelés jelentőségének kidomborítására. Annak a megállapításnak a visszautasítására, hogy itt 300—400 ember magánügyéről, szórakozásáról van szó. Amit pedig a vámok dolgában művel, az egyenesen kép­­mutatás. Teljesen tisztában van azzal, hogy vámok nélkül vagy akár lecsökkentett vámokkal ebben az országban ipar meg nem állhat, hogy tehát ez nem­csak a tőkék megseem­sülését, hanem több százezer embernek kenyérvesz­tését, a szociális nyomornak ki­védhetetlen szétáradását jelentené. Jól tudjuk ezt és ha szakszervezetek vezetőivel beszél az ember, őszintén vallják, hogy a vámvédelem az, ami lehetővé teszi, hogy az ország fogyasztása részben a belső termelés révén fedeztessék, tehát lehetővé teszi a termelést, a munkásoknak és tisztviselőknek foglalkoztatását, annyi és olyan munkabérek­ mellett, amilyeneket éppen ez a védelem megenged. De az az erkölcsi bátorságuk, 1. szám, hogy bevallják, hogy ezen a ponton nincs és nem lehet más érdekük, mint a gyáripar vezetőembereinek, ez a bátorságuk nincs meg. Tehát pusztuljon az ipar és éljen a demagógia. ___________________ Az ipar kilátásai Mezőgazdaság és ipar Kartellek írta: FELLNER HENRIK*) Iparunk helyzete az új esztendő küszöbén ke­­vésbbé biztató, mint a múlt év elején volt. Bizonyosra vehető ugyan, hogy nem nagyon m­esz­­szi időben rá kerül a sor az államvasutak részére szükséges beruházási kölcsön felvételére, azonkívül rendelkezésre áll a kormánynak a népszövetségi köl­csön beruházások céljaira szabaddá tett része is. Az állami beruházási program folytatása, az új villa­mos centrále építése, még abban az esetben is, ha a Talbot-féle terv keretében, tehát 40%-ig az angol ipar által történnek, szintén fognak a belföldi ipar­nak foglalkoztatást biztosítani. Bár részben több évre felosztott munkákról van szó, sokat jelentenek a vas- és gépipar, a hídépítőpar, a villamosipar, a cement- és aszfaltipar, a kőtermelés, közvetve természetesen a ruházati és élelmiszeriparok szempontjából is. A föld­­birtokreform céljaira kisajátított földbirtok ellenérté­kének megváltására szolgáló kölcsön tárgyalásai is befejezésükhöz közelednek, ami által mezőgazdasági beruházások és beszerzések céljaira fognak újabb anyagi eszközök rendelkezésre állani. Aki azonban a gazdasági élettel közelebbi vonat­kozásban áll, mégis az az érzése kell, hogy legyen, hogy a konjunkturális viszonyok alakulásában bizo­nyos vontatottság mutatkozik. A magánépítő tevé­kenység, részben a kevésbbé bőségesen rendelkezésre álló hitelforrások miatt, részben pedig azért, mert a lakáshiány enyhült s így tíj házak építése már ke­vésbbé látszik rentábilisnak, határozottan csökkent s valószínűleg a jövő évben sem fog többé az idén ta­pasztalt élénkséggel megindulni, úgyhogy elsősorban a téglaipar termelésében visszaeséssel kell számolni. Ugyanez vonatkozik a cementiparra is, bár az útépí­tési munkálatok intenzívebb folytatása miatt kisebb mértékben. A magánépítő tevékenység csökkenése kell, hogy kihatással legyen a vasiparra is, még ha az államvasutak várható invesztícióit, mint kompenzáló tényezőt figyelembe is vesszük. Végül a megrendelések csaknem valamennyi ipar­ágban (textil, gép, vas, szén, bőr) észrevehetően csök­kentek, s az a véleményünk, hogy a konjunktúrának nincs már meg az a lendülete, amely az elmúlt év elején volt észlelhető. Igazán kedvező ipari konjunktúra előfeltételei egyébként is teljesen hiányoznak. Nálunk ennek elő­feltétele volna a mezőgazdaság kedvező helyzete, vagy erős ipari exporttevékenység, illetve mindkét tényező . Német nyelven megjelent a Pester Lloyd karácsonyi ünnepi számában.

Next