Magyar Gyáripar, 1934 (25. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1934 (28. évfolyam, 1-5. szám)

1934-01-01 / 1. szám

XXV. ÉVFOEVHM BUD TIP EST. 1934 JMNUAB HÓ 1. SZJtM A Magyar Gyáripar megjelenik Szerkesztőség fis kiadóhivatal: I A Magyar Gyáriparosok Országos minden hó 1-én. Nem tagok részére Budapest, V.,Akadémia ucca l.sz. I Szövetségének tagjai tagsági járu- plőfizetési ára egy évre 12 pengő Telefon: Aut. 242-17 1 lékul kapják. Egyes szám ára: 1*20 F TARTALOM Oldal A »Magyar Gyáripar« 25 esztendeje..............................1 A kartelilleték végrehajtási utasítása..........................2 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: Az állásnélküli diplomások kérdése. — A Köz­szállítási Szabályzat revíziója. — A közigazga­tási szállítások nyugdíjilletéke. — A gyári biz­tosítások problémája. — Az új fázisrendeletek. — A kőszállításnál előlegezett vasúti fuvardíjak nyugtáinak illetékmentessége ..................................5 Gyáripari hírek: Wimmer Fiilöp jubileuma. — Az idei Nemzet­közi Vásár. — A kereskedelmi minisztérium új államtitkára. — A vegyészeti anyagok forgalmi- adóváltsága. — A gyáripar halottak — Az alkal­mazottak nyugdíjilletéke. — Jezsovits János h. államtitkár ünneplése. — A Magyar Bőriparo­sok Szövetsége új elnöke. — Kitüntetés. — Sző- nyey Lóránt volt szénkormánybiztos nyuga­lomba vonulása. — A szeszesüvegtartályok hite­lesítése. — A Külkereskedelmi Hivatal és a kül­földi vásárok. — Széntermelésünk novemberben. — A múlt év válságmérlege. — A magyar ipar külföldi propagandája. — Külföldiek iparűzése Magyarországon. — Állami kedvezmények. — Üj gyártmányok. — Anyagbeszerzési szerződé­sek. — Figyelmeztetés. — Vidéki propaganda. — Esti kereskedelmi szaktanfolyam.....................8 Szociális politika: Az OTI közgyűlése. — Az Erzsébet-sugárút és az OTI. — Az üzemutódlás. — A részvénytársa­sági igazgatósági tagok felelőssége a társada­lombiztosítási járulékokért. — A társadalom- biztosítási tartozások fizetésére adott kedvez­mény. — A munkavállaló részére adott kará­csonyi ajándék vagy karácsonyi segély. — A ténylegestől eltérő javadalmazás bejelentése. — A közepes veszélyességi arányszám leszállítása. — Az ÓTI építkezése. — Az otthoni munkások biztosítási kötelezettsége kérdésében. — A mun­kaadó felelőssége téves járulékkirovás esetén. — Az alkalmazottak táppénze.................................15 Vámpolitika: A kereskedelempolitika problémái. — A román áruforgalom. — A magyar-lengyel kereskedelmi kamara, közgyűlése. — A magyar-osztrák keres­kedelmi szerződés. — A magyar-török árucsere. 18 Közlekedés: A nemzetközi árudíjszabások kihirdetésénél kö­vetendő eljárás .....................................................20 Közgazdasági irodalom: A társadalomgazdaság és a magyar közjog át­alakulása. — Az adók legújabb érvényükben. — A tisztességtelen verseny kézikönyve ................20 A „Magyar Gyáripar“ 25 esztendeje írta: FENYŐ MIKSA Huszonöt esztendeje annak, hogy a Magyar Gyár­iparosok Országos Szövetsége elhatározta, hogy a »Köz­lemények« helyett, melyek meg nem határozott időben évente háromszor-négyszer jelentek meg s pusztán a Szö­vetség memorandumait, üléseinek jegyzőkönyveit tartal­mazták, egy publicisztikai orgánumot alapít, amely a toll fegyverével küzdve — informálva, tanítva, vitatkozva — áll azoknak az eszméknek szolgálatában, melyeket a Szö­vetség akkor már kilenc esztendeje szolgált. Huszonöt esztendő óta nemcsak krónikása a »Magyar Gyáripar« ezeknek a törekvéseknek, hanem sok tekintetben pionírja, fáklyavivője, s ma, amikor egy új negyedszázad küszö­bén megpihenve végiglapozzuk a lap huszonöt kötetét, konstatálhatjuk: a magyar nemzet kiegyezés utáni gaz­daságtörténetének egy érdekes fejezete. Huszonöt esztendő előtt, az akkori kereskedelmi mi­niszter, Hieronimy Károlynak írásával indult meg a lap. »Az igazi iparfejlesztés« útjáról, eszközeiről beszél s az 1907 :III. t.-c. végrehajtásáról szólva, érdekesen indokolja meg, hogy miért nem akarja a kormány azt az álláspontot magáévá tenni, hogy a szubvencionált gyárak minden viszonyát kinyomozza és a nyilvánosság elé vigye. Okos tanulság ez ma, amikor adóvizsgálat, árvizsgálat, kartel- törvény úgy kutatja fel az iparvállalatok legbensőbb ügyeit, úgy rángatja azt a nyilvánosság elé, hogy a leg- felelősebb munkának is hírlapi szenzációvá kell lesüly- lyednie. És épp ilyen okosan szól e cikk az iparfejlesztés eszközeinek egyéni alkalmazásáról, arról a koncepcióról, melyre a textilipar fejlesztése dolgában az akkori kor­mány gondolt, végül a Székelyföld iparosításáról, — ter­vekről, melyekre nem tudunk melankólia nélkül gondolni: a textilipart jórészt az ország szétdarabolása hozta meg nekünk, a Székelyföld idegen uralom járma alatt nyög. Hegedűs Lóránt, a Szövetség akkori igazgatója az új év programjáról szólva, elsősorban az állami üzemek verse­

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék