Magyar Gyáripar, 1934 (25. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1934 (28. évfolyam, 1-5. szám)
1934-01-01 / 1. szám
XXV. ÉVFOEVHM BUDAIPEST. 1934 IMMAR HÓ 1. SZJtM A Magyar Gyáripar megjelenik Szerkesztőségis kiadóhivatal: I A Magyar Gyáriparosok Országos minden hó 1-én. Nem tagok részére Budapest, V.,Akadémia ucca l.sz. I Szövetségének tagjai tagsági járuelőfizetési ára egy évre 12 pengő Telefon: Aut. 242-17 lékul kapják. Egyes szám ára: 1*20 F TARTALOM A »Magyar Gyáripar« 25 esztendeje..............................1 A kartelilleték végrehajtási utasítása..........................2 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: Az állásnélküli diplomások kérdése. — A Közszállítási Szabályzat revíziója. — A közigazgatási szállítások nyugdíjilletéke. — A gyári biztosítások problémája. — Az új fázisrendeletek. — A kőszállításnál előlegezett vasúti fuvardíjak nyugtáinak illetékmentessége..................................5 Gyáripari hírek: Wimmer Fülöp jubileuma. — Az idei Nemzetközi Vásár. — A kereskedelmi minisztérium új államtitkára. — A vegyészeti anyagok forgalmiadóváltsága. — A gyáripar halottak — Az alkalmazottak nyugdíjilletéke. — Jezsovits János h. államtitkár ünneplése. — A Magyar Bőriparosok Szövetsége új elnöke. — Kitüntetés. — Szőnyey Lóránt volt szénkormánybiztos nyugalomba vonulása. — A szeszesüvegtartályok hitelesítése. — A Külkereskedelmi Hivatal és a külföldi vásárok. — Széntermelésünk novemberben. — A múlt év válságmérlege. — A magyar ipar külföldi propagandája. — Külföldiek iparűzése Magyarországon. — Állami kedvezmények. — Új gyártmányok. — Anyagbeszerzési szerződések. — Figyelmeztetés. — Vidéki propaganda. — Esti kereskedelmi szaktanfolyam.....................8 Szociális politika. Az OTI közgyűlése. — Az Erzsébet-sugárút és az OTI. — Az üzemutódlás. — A részvénytársasági igazgatósági tagok felelőssége a társadalombiztosítási járulékokért. — A társadalombiztosítási tartozások fizetésére adott kedvezmény. — A munkavállaló részére adott karácsonyi ajándék vagy karácsonyi segély. — A ténylegestől eltérő javadalmazás bejelentése. — A közepes veszélyességi arányszám leszállítása. — Az OTI építkezése. — Az otthoni munkások biztosítási kötelezettsége kérdésében. — A munkaadó felelőssége téves járulékkirovás esetén. — Az alkalmazottak táppénze.................................15 Vámpolitika: A kereskedelempolitika problémái. — A román áruforgalom. — A magyar-lengyel kereskedelmi kamara, közgyűlése. — A magyar-osztrák kereskedelmi szerződés. — A magyar-török árucsere. 18 Közlekedés: A nemzetközi árudíjszabások kihirdetésénél követendő eljárás.....................................................20 Közgazdasági irodalom: A társadalomgazdaság és a magyar közjog átalakulása. — Az adók legújabb érvényükben. — A tisztességtelen verseny kézikönyve................20 Oldal A „Magyar Gyáripar“ 25 esztendeje írta: FENYŐ MIKSA Huszonöt esztendeje annak, hogy a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége elhatározta, hogy a »Közlemények« helyett, melyek meg nem határozott időben évente háromszor-négyszer jelentek meg s pusztán a Szövetség memorandumait, üléseinek jegyzőkönyveit tartalmazták, egy publicisztikai orgánumot alapít, amely a toll fegyverével küzdve — informálva, tanítva, vitatkozva — áll azoknak az eszméknek szolgálatában, melyeket a Szövetség akkor már kilenc esztendeje szolgált. Huszonöt esztendő óta nemcsak krónikása a »Magyar Gyáripar« ezeknek a törekvéseknek, hanem sok tekintetben pionírja, fáklyavivője, s ma, amikor egy új negyedszázad küszöbén megpihenve végiglapozzuk a lap huszonöt kötetét, konstatálhatjuk: a magyar nemzet kiegyezés utáni gazdaságtörténetének egy érdekes fejezete. Huszonöt esztendő előtt, az akkori kereskedelmi miniszter, Hieronimy Károlynak írásával indult meg a lap. »Az igazi iparfejlesztés« útjáról, eszközeiről beszél s az 1907 :III. t.-c. végrehajtásáról szólva, érdekesen indokolja meg, hogy miért nem akarja a kormány azt az álláspontot magáévá tenni, hogy a szubvencionált gyárak minden viszonyát kinyomozza és a nyilvánosság elé vigye. Okos tanulság ez ma, amikor adóvizsgálat, árvizsgálat, karteltörvény úgy kutatja fel az iparvállalatok legbensőbb ügyeit, úgy rángatja azt a nyilvánosság elé, hogy a legfelelősebb munkának is hírlapi szenzációvá kell lesülylyednie. És épp ilyen okosan szól e cikk az iparfejlesztés eszközeinek egyéni alkalmazásáról, arról a koncepcióról, melyre a textilipar fejlesztése dolgában az akkori kormány gondolt, végül a Székelyföld iparosításáról, a tervekről, melyekre nem tudunk melankólia nélkül gondolni: a textilipart jórészt az ország szétdarabolása hozta meg nekünk, a Székelyföld idegen uralom járma alatt nyög. Hegedűs Lóránt, a Szövetség akkori igazgatója az új év programjáról szólva, elsősorban az állami üzemek verse