Magyar Gyáripar, 1934 (25. évfolyam, 1-12. szám) - Iparjogi Szemle, 1934 (28. évfolyam, 1-5. szám)
1934-01-01 / 1. szám
4 MAGYAR GYÁRIPAR A másik fontos elvi kérdés az egyetemlegesség kérdése. Az alaprendelet értelmében az 1000 pengős minimális illeték és a hozzá esetleg fűződő bírság a kartelben résztvevőket egyetemlegesen terheli. Egyébként a végrehajtási rendelet az egyetemleges felelősséget csak abban az esetben állapítja meg, ha a megállapodásban részes felek közös eladási irodát, vagy a forgalomba hozott áruk vagy teljesített egyéb szolgáltatások ellenértékéül járó pénz forgalmának lebonyolítására szolgáló más közös szervet tartanak fenn. A pénzügyminisztérium előzetes engedélye alapján azonban az egyetemleges kötelezettség más indokolt esetekben is érvényesíthető. Az illeték alapjának bejelentésére szolgáló nyomtatvány mindenekelőtt arra kötelezi a megállapodásban résztvevőket, hogy közöljék a központi díj- és illetékkiszabási hivatallal az iktatószámot, amely alatt a megállapodás a kereskedelmi minisztériumnál bemutattatott. Felsorolandók a megállapodással védett áruk és egyéb szolgáltatások. Ebben a vonatkozásban nyilván lehetőleg az illető áruknak a megállapodásban történt megjelöléséhez kell alkalmazkodni, lehetőleg gyűjtőelnevezéssel foglalva össze a védett áruk egyes csoportjait. Oly esetekben, amidőn valamely vállalat által előállított összes cikkek védett áruk, a felsorolásban az áruk miként való csoportosítása nem is okozhat nehézséget. Nehezebb a kérdés akkor, ha a vállalat oly cikkeket is állít elő, amelyek a megállapodással nincsenek védve, ahol tehát az áruk pontos megjelölése, illetőleg körülírása nagyobb fontossággal bír. A bejelentésre szolgáló nyomtatvány 3-ik pontja kapcsán jelentendő be a védett forgalom körébe tartozó áruk mennyisége és összellenértéke. A végrehajtási rendelet értelmében kikötött ellenérték alatt bármilyen alakban kötelezett mindennemű szolgáltatás együttes összegét kell érteni. Természetesen nem lehet kétséges, hogy visszáru esetében kikötött ellenérték nincsen és hogy bármi címen az eladó részéről nyújtott engedmények az ellenértéket csökkentik. Nehézséget csak az okozhat, hogy a végrehajtási utasítás értelmében a múlt év végéig forgalomba hozott áruk kikötött ellenértéke jelentendő be. Azon áru tekintetében tehát, amelynek ellenértéke az év végéig tényleg nem folyt be, nem lesz megállapítható, hogy mi ezeknek az áruknak kikötött ellenértéke. Bejelentendők a kikötött ellenértéket terhelő közszolgáltatások. Egészen kétségtelen, hogy csak a forgalomba hozott árut terhelő közszolgáltatásokról lehet szó, amilyenek a forgalmiadó, forgalmiadóváltság, fogyasztási adó, kincstári részesedés, kövezetvám, nyugdíjilleték, nyugtabélyeg stb. A kikötött ellenértéknek oly részei ezek, amelyek nem az eladót, illetőleg forgalombahozót illetik meg s ennek folytán a kikötött ellenértékből levonandók. Ugyanez vonatkozik a vámkülföldön forgalomba hozott védett árukra, amelyeknek ellenértéke szintén külön jelentendő be. Ha a megállapodás a vámkülföldön forgalomba hozott árukra nem terjed ki, nem kétséges, hogy a vámkülföldön forgalomba hozott áruknál semmiféle vonatkozásban nem lehet szó a megállapodással védett áruk forgalombahozataláról. De ugyanez a helyzet akkor is, ha a megállapodás bizonyos tekintetben szabályozza a résztvevő cégek exportszállításait is. Ilyen megállapodások sok esetben kereskedelempolitikai okokból, más esetben racionalizálási okokból — a külföldi piacon az export szervezésére egybekötött sokszor igen jelentős költségek és kockázat megosztása céljából — tehát fontos általános közgazdasági érdekek szolgálatára alakulnak, de védett forgalomkörről nem lehet beszélni. Amidőn az állam az iparcikkek exportját kereskedelempolitikai megállapodásokkal, az iparcikkeket előzetesen terhelő forgalmi adó visszatérítésével, igen számos esetben közvetlen támogatással és minden módon előmozdítani igyekszik, természetesen nem gondolhat arra, hogy ezt az exportot a kartelilleték kiszabása révén megnehezítse. Igen fontos rendelkezéseket tartalmaz a végrehajtási rendelet és ennek kapcsán a bejelentési nyomtatvány is, amidőn annak közlését kívánja, ha a bejelentő fél részese olyan másik hasonló megállapodásban vagy határozatban, amely ugyanazon áruknak vagy szolgáltatásoknak részéről való forgalombahozását, illetőleg teljesítését — habár esetleg csak közvetve (tudniillik a forgalomnak már bármely más szakaszában) — szintén védi és ha részes a védett forgalom mennyiségéből és az ezért kikötött összes ellenértékből, mennyi az, ami a másik megállapodással vagy határozattal védett körbe is beleesik. Nyilván azt kívánja a végrehajtási rendelet ezzel megakadályozni, hogy elkerültessék az illeték kétszeres vagy esetleg többszörös felszámítása olyan esetekben, amidőn ugyanazt a forgalomba hozott védett árumennyiséget több megállapodás védi. Ilyen esetekben természetesen célszerűnek fog bizonyulni, ha a díj- és illetékkiszabási hivatal az ugyanazon védett forgalomkörre vonatkozó megállapodások résztvevőit együttesen hívja meg tárgyalásra, hogy ilyen módon pontosan tisztázható legyen a tényállás és feltétlenül elkerültessék a többszörös illetékkel való megrovás. A bejelentőlap értelmében a bejelentő cégnek javaslatot kell tennie a kiszabandó illeték tekintetében, javaslatának indokolása mellett. Tehát indokolt esetekben javaslat tehető az illetéknek fix összegben való megállapítására vagy az illetékkiszabás alapjául szolgáló öszszeg miként történő megállapítására nézve. Ez utóbbi esetben a 0,25 %-os illeték kulcs alapján történik, azután az illeték végleges megállapítása, amennyiben a díj- és illetékkiszabási hivatal a javaslatba hozott összeget az illeték kiszabásának alapjául elfogadja. A bejelentőlap szerint a karteltörvény értelmében a kereskedelmi minisztériumnál bejelentett kartelképviselő, illetőleg kartelképviselők neve, foglalkozása és lakása szintén bejelentendő, tekintettel arra, hogy sok esetben a bejelentőt a díj- és illetékkiszabási hivatallal folytatandó tárgyalásokkal is azt a képviselőt fogja megbízni, aki az egész kartelt a kereskedelmi minisztériummal szemben a karteltörvény értelmében képviseli. Természetesen minden résztvevőnek fennmarad a joga arra, hogy az illeték kiszabásánál vállalalatát maga, illetőleg megbízott képviselő képviselhesse a díj- és illetékkiszabási hivatal előtt. Minden bemutatott megállapodásra vonatkozóan külön nyomtatvány töltendő ki. Tehát minden cég annyi bejelentést tesz, ahány kartelmegállapodásban részt vesz. Minthogy éppen ilyen esetekben gyakori az a helyzet, hogy ugyanazt a forgalomba hozott mennyiséget több megállapodás védi, nyilván elegendő lesz a ténylegesen forgalomba hozott védett mennyiségnek az egyik bejelentés kapcsán való közlése és a többi bejelentési lapon elég lesz utalás arra, hogy a védett forgalommennyiség már be van jelentve. 1. szám.