Magyar Gyáripar, 1936 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1936-01-01 / 1. szám

Macaaü CYAPIPAP A MAGVAD. (^ÁWPAROSOKORSZAGOS SZÖVETSÉGÉ MEK HTVäTALOS LAPJA XXVII. tVF. BUDAPEST, 1936 JBSUítR 1. SZJtM A MAGYAR GYÁRIPAR megjelenik minden hó 15-én Nem tagok részére előfizetési ára egy évre...............................P 12 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Akadémia ucca 1 Telefon: 242-17 A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai tagsági járulékul kapják Egyes szám ára . i . , P 120 TARTALOM Szemle: Ipari árak. — Kartelek .................... Kereskedelempolitikánk 1935-ben ................................ Üj kompenzációs egyezmény Csehszlovákiával .... Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: Egger Gyula. — A Hazai Védjegyegyesület alap­szabályainak jóváhagyása. — Győri fiókunk köz­gyűlése. — A köztartozások teljesítése és a köz- szállítások. _— Portálék és kirakatszekrények épí­tésének^ adómentessége. — A varrógépek javítása és a műszerészipar. — A keményt abehozatal kon­tingensek. — A börtönmunka versenye ............... Gyáripari hírek: Korányi Frigyes báró. — Vargha Imre a Leg­főbb Állami Számszék elnöke. — A Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara újjáalakítása. — Dal­noki Kováts Gyula államtitkár. — A textil ex­portkassza. — Kisipari motorok és munkagépek kiállítása Szófiában. — Tóry Gergely kitüntetése. — A fővárosi gázművek jubileuma. — Meller Ig­nác halála. — Az új textilfázisadó-rendelet. — Űj kormányfőtanácsos. — Jacobi Olivér dr. meg­halt. — Előléptetések az iparügyi minisztérium­ban. — A gyáripari tisztviselők képzettsége. — A jugoszláv karteltörvény módosítása. — Meg- rendelésgyüjtés. — Fizetésképtelenségi statisz­tika. — A Külkereskedelmi Hivatal exportnap­tára. — Kereskedelmi utazók nagygyűlése. — Szakszervezetek taglétszáma az 1934. évben. — Emberi munka, képességvizsgálat, pályaválasz­tás. — Egyiptomi közszállítások. — Az 1936. évi tel-aviv-i vásár. — Bonay Sándor. — Esti keres­kedelmi szaktanfolyam ............................................. Szociális politika: A társadalombiztosítási tartozások elengedése. — Az OTI betegek munkaadói igazolványának díja. — Társadalombiztosítási kölcsönök munkáslaká­sok építésére. —■ A munkaadó speciális felelős­sége az üzemi balesetek által okozott sérülésekért. — A foglalkozási betegségek kártalanítása ........ Vámpolitika: Olaszország külkereskedelme és a szankciók. — A svájci szalámiexport kérdése. — A forgalmiadó­alap megállapítása az Ausztriából érkező áruk­nál .............................................................................. Közlekedés: A tarifabizottság ülése ............................................. Közgazdasági irodalom: A Magyar Iparművészet. — Standard Közlemé­nyek .......................................................................... SZEMLE oid«i ssssssssssssbssssssssí , -----. . "'gga 2 Az ipari árak kérdése esztendők óta a közéleti 3 problémák homlokterében áll. Nem mintha valóban 5 olyan nagy jelentőséggel bírna a kérdés akár a köz­gazdaság egészének, akár a mezőgazdasági termelés­nek szempontjából, hanem azért, mert a legalkalma­sabbnak látszik arra, hogy ai pártpolitikai agitáció rávesse magát, egy szélsőséges demagógiának eszkö­zévé avassa, mellyel a tömegszenvedélyeket felizgatni 7 s a kormányzati politikát olyan célkitűzések irányába kényszeríteni tudja, neki olyan tempót diktálni, melyet komoly felelősség mellett dolgozó kormány nem vállalhat. Politikai kockázata nincs az ilyen felelőtlen iparellenes agitációnak: a gyáripar mögött nem álla­nak szavazó tömegek s a korteskedés, mely százszor meggondolja, hogy propagáljon-e valamit, mely a pu- cerájok érdekeit sérheti, a gyáripar életproblémáin olyan huszáros bravúrral lovagol végig, hogy igazán bámul- nivaló az ellenállóképesség, mellyel a gyáripar eddig e támodásokat állani tudta. Hogy vajon helyes volt-e a tartózkodásnak, a megvetésnek, a kicsinybevevésnek az a politikája, melyet a gyáripar eddig az ilyen lelkü­letű és nívójú támadásokkal szemben folytatott, arról vitatkozni lehet; a »nem éx-demesítjük válaszra« poli- g tikája az lehet igen méltóságos, igen fölényes, de nem mindig hasznos. Mindenesetre felmerül a kérdés, mitévő legyen a gyáripar az olyan támadásokkal szemben, melyek­nél a politikai agitáció célzata ki van zárva, melyek, ha nem is alaposak, mégis olyan helyről jönnek, melynek ko­molyságát és felelősségérzetét nem vonhatjuk kétségbe. Az ^ Országos Mezőgazdasági Kamara közgyűlésén a ka­mara érdemes igazgatója, Koós Mihály, beszámolójá­ban a mezőgazdasági termelés költségeiről szólva a kö- y vetkezőket mondotta: »A termelési költségek között nagy szerepet játszik az iparnak mindaz a produktuma, 15 amelyet a mezőgazdaság részben közvetlenül a terme­lésben, részben pedig a mezőgazdasági lakosság hasz- 15 nál. Mi programunk szerint azt követeltük akkor a

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék