Magyar Gyáripar, 1937 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-01 / 1. szám
1. szám. MAGYAR GYÁRIPAR 3 Az Országos Iparügyi Tanács tagjainak kinevezése Az 1976. évi ipartörvénynovella »az ipari közigazgatás egyes kérdéseinek szabályozásáról« intézkedő 1986. évi VII. te. az 1907. évi XLIV. és az 1981. évi XXI. te. alapján létesített Országos Ipartanács helyébe Országos Iparügyi Tanács felállítását rendeli el. A törvény értelmében erre az új Iparügyi Tanácsra száll át az Országos Ipartanács hatásköre és ezenfelül az Országos Energiagazdasági Tanács, az Országos Munkaközvetítő Tanács feladatköre, továbbá az Országos Középítési Tanácsnak a feladatköre, amely az iparügyi miniszter hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozik. A tanács elnöke az iparügyi miniszter. A törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott 80.000/1936. számú iparügyi miniszteri rendelet 59—69. §-ai foglalkoznak az Országos Iparügyi Tanáccsal. Ezen rendelkezések szerint a tanács címe: Országos Iparügyi Tanács. Székhelye: Budapest. Pecsétje: az ország címere, melyet a cím övez. A tanács elnöke az iparügyi miniszter, akit az általa megbízott tisztviselő helyettesít. A tanács két alelnökét, a szakosztályok elnökeit, alelnökeit és a tanács tagjait az iparügyi miniszter nevezi ki. A tagokat felerészben az iparügyi miniszter által jelölésre felszólított érdekképvseletek jelöltjei közül kell kinevezni. A kinevezés három év tartamára szól, az időközben kivált tag helyett kinevezett tagsága azonban a többiével együtt szűnik meg. A tanács igazgatási és ügyviteli tennivalóit az iparügyi minszter által megbízott ügyvezető titkár, a szakosztályok ügyviteli tennivalóit ugyancsak az iparügyi miniszter által megbízott szakosztályi jegyzők látják el. A tanács elnöki tanácsban és a feladatkörébe utalt ügyeknek megfelelően alakított szakosztályokban működik. Azokat a tennivalókat is, amelyeket egyes jogszabályok az 1907. évi XLIV., illetőleg az 1931. évi XXI. törvénycikk alapján létesített Országos Ipartanács állandó bizottságának hatáskörébe utaltak, a tanács szakosztályai látják el. Az elnöki tanács az általános érdekű kérdéseket és a szakosztálytól vagy a bizottságtól eléje vitt kérdéseket tárgyalja. Tagjai a tanács elnöke és alelnökei, a szakosztályok elnökei és előadói, valamint az iparügyi miniszter által kijelölt, legfeljebb tíz tag. Az elnöki tanács előadói tisztét a szakosztályban már tárgyalt ügyben a szakosztályi előadó, egyéb ügyben az elnöki tanács ülésein ugyancsak résztvevő ügyvezető titkár látja el. A tanács hét szakosztálya: I. kisipari és háziipari szakosztály, II. gyáripari szakosztály, III. közszállítási szakosztály, IV. munkaügyi szakosztály, V. energiagazdálkodási szakosztály, VI. bányászati és kohászati szakosztály, VII. építésügyi szakosztály. A tanács elnöke osztja be szakosztályokba a tanács tagjait és jelöli ki a szakosztályok előadóit. Egy tag több szakosztályba is beosztható, de egy-egy szakosztálynak húsznál több tagja nem lehet. Valamennyi ülésen részt vehetnek az érdekelt miniszterek kiküldöttei és a meghívott szakértők. Valamennyi szakosztály és bizottság ülésén résztvehet a tanács el- Gysrkémények kazán befalazások ■pan kemencék Schulz Tüzeléstechnikai és Építési rt. Budapest, VII., Aréna út 80. Tel.: 1-329-04 és 1-410-42 nöke, alelnöke és az ügyvezető titkár. Az előbb említett résztvevőknek szavazati joguk nincsen. A tanács elnöke osztja szét az ügyet az egyes szakosztályok között; különleges kérdések tárgyalása céljából különböző szakosztályok tagjaiból bizottságot alakíthat, vagy egy kérdésnek több szakosztályban való együttes tárgyalását rendelheti el. Az elnöki tanács ülését a tanács elnöke, a szakosztályok üléseit a szakosztály elnöke hívja össze. A tagok egyharmadának írásban kifejezett kívánságára az ülést nyolc napon belül össze kell hívni. Az ülések nem nyilvánosak. Az egyes szakosztályok és bizottságok által készített véleményeket és javaslatokat az elnöki tanács csak abban az esetben tárgyalja, ha azt a tanács elnöke szükségesnek tartja. Ha az elnöki tanács álláspontja a szakosztályétól (bizottságétól) eltér, mindkét véleményt, illetőleg javaslatot az iparügyi miniszter elé terjeszti. A tanács ügyvitelének részletes szabályait az elnöki tanács előterjesztése alapján az iparügyi miniszter rendelettel állapítja meg. * A hivatalos lap december 25-i számában jelentek meg az Országos Iparügyi Tanácsba történt kinevezések. E szerint az iparügyi miniszter a tanács alelnökeivé dr. Bod János v. miniszter, országgyűlési képviselő, műegyetemi nyilvános rendes tanárt és dr. Kenéz Béla v. miniszter, országgyűlési képviselő, egyetemi nyilvános rendes tanárt nevezte ki. A tanács szakosztályi elnökei, alelnökei és előadói a következők: 1. Kisipari és háziipari szakosztály elnöke: dr. Laky Dezső műegyetemi nyilvános rendes tanár, az IOKSz. elnöke, alelnöke: Papp József, az IPOK. elnöke, előadója: Dobsa László, az IPOK. igazgatója. 2. Gyáripari szakosztály elnöke: dr. Chorin Ferenc m. kir. titkos tanácsos, felsőházi tag, a GyOSz. elnöke, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. elnöke; alelnöke: dr. Dinchka Győző m. kir. kereskedelmi főtanácsos, a Magyar Posztógyár igazgatója; előadója: dr. Knob Sándor országgyűlési képviselő, a Magyar Munkaadók Központjának igazgatója, a GyOSz. titkára. 8. Közszállítási szakosztály elnöke: dr. Kováts Alajos ny. h. államtitkár, a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal v. elnöke; alelnöke: dr. Fritz Géza ny. miniszteri osztályfőnök; előadója: dr. Vér Tibor műegyetemi magántanár. 4. Munkaügyi szakosztály elnöke: dr. Heller Farkas műegyetemi nyilvános rendes tanár; alelnöke: Pintér József országgyűlési képviselő; előadója: Petainek József országgyűlési képviselő. 5. Energiagazdálkodási szakosztály elnöke: dr. Bod János v. miniszter, országgyűlési képviselő, műegyetemi nyilvános rendes tanár; alelnöke: dr. Varga József műegyetemi nyilvános rendes tanár; előadója: dr. Haidegger Ernő m. kir. kormányfőtanácsos, a Magyar Villamosművek Országos Szövetségének igazgatója. 6. Bányászati és kohászati szakosztály elnöke: Vizer Vilmos m. kir. bányaügyi főtanácsos, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. műszaki igazgatója, alelnöke.