Magyar Gyáripar, 1938 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1938-01-01 / 1. szám

CVABIPAR A MAGYAR GYÁRI PAROS OK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉ NEK HIVATALOS LAPJA XXIX, ÉVF, BUDMPEST, 1938 JTtNUJÍR HÓ 1, SZ7ÍM A MAGYAR GYÁRIPAR mtljtltnlk minden hó 15-én Nem tagok részére előfizetési ára egy évre . , ......................P 12 Szerkesztőség és kiadóhivatal i Budapest, V., Akadémia ucca 1 Telefon: 1-242-17 A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai tagság! járulékul kapják Egyes szám ára . i . . P 120 TARTALOM Oldat Külkereskedelmünk 1937-ben ..................................................1 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: »Szent István éve« — Id. Chorin Ferenc emléke­zete — A munkaviszony egyes kérdéseinek szabályo­zása — Az új illetékkódex tervezete — A közszállítási számlamásolatok illetékmentessége .............................3 Gyáripari hírek: Budapesti Nemzetközi Vásár — Schlick István minisz­teri osztályfőnök — Mezőgazdasági iparok nemzetkor! kongresszusa Budapestéin — Konkoly Thege Gyula ál­lamtitkár — A Országos Ipar ügyi Tanács ügyrendje — Gyárvállal-at al kaim ázott a iént — Elhunyt gyáros — A csepeli szabadkikötő bemutatása — A légoltalmi tervek ág az ipar — A gyáripar hallottal — Szén termelés, bánya- és kohótermelés — A washingtoni racionalizálási kon­gresszus — Üj műegyetemi magántanárok — A Buda­foki Zománcedénygyár és Hajős és Szántó cégek fúziója — A Fried bőrgyár ünnepe — A kartelilletéik Csehországban — Légvédelmi berendezések adómen­tessége — A részvénytársaságok és szövetkezetek üzleteredményének felhasználása — Fizetésképtelen­ségek az elmúlt esztendőben — A hites kötnyvvizsgálók névsora — Első Magyar Repülőműszergyár — A lip­csei vásár budapesti irodája — A Választottbírásko­dási Központ — A Kern és Társa cég — Ajánlat . . 5 Szociális politika: A társadalombiztosítási rendelkezéseket módosító új 33-as rendelet — A társadalombiztosító intézetek le­mondása egyes társadalombiztosítási követelésekről — Társadalombiztosítási orvosok elbocsátása — Kisipari hitel az öregségi biztosítás vagyonából — Az üzemi ellenőrzések hatálya ....................................................,11 Vámpolitika: Francia vámkedvezmény magyar porcellánárnkra — Románia kedvező külkereskedelmi mérlege .......................12 Közlekedés: Az 1938. évi díjkedvezmények — Üzleti levelek ... 13 Közgazdasági irodalom: Üj Irányok az érdekképviseleti politikában — Keniál Atatürk Törökországa — Vasipari és Vaskereskedelmi Zsebkönyv — Bérrendszerek és üzemellenőrzés a tex­tiliparban ...........................................................................13 Külkereskedelmünk 1937-ben Bár világszerte fennállanak még a nemzetközi csere- és devizaforgalom akadályai, a külkereskedelmi forgalom az elmúlt évben mégis az összes piacokon emelkedett; lé­nyegesen megnövekedett árucseréről ad számot a magyar külkereskedelmi statisztika is, mely a Stud decemberi füzetében most számol be az 1937. év forgalmáról. A behozatal az 1936. évi 436.5 millióról 475.9 mil­lióra, a kivitel 504.4 millióról 601.1 millióra, az összes forgalom 940.9 millióról 1077 millió P-re nőtt. Mind a két évben aktív volt a forgalom mérlege. A kiviteli felesleg 1936-ban 67.8, 1937-ben 125.2 millió pengő. A behozatal emelkedése 9%, a kivitelé 19.1% és az összes forgalomé 14.5 százalék. A válság előtti igen kedvező, 1929. évben az összes forgalom 2.102.2 millió pengő volt, tehát csak­nem kétszerese az 1937. évinek. A mennyiség szerint ki­mutatott adatok azonban nem mutatnak ilyen arányú csökkenést, annak jeléül, hogy a nemzetközi forgalom volumenje nem csökkent olyan mértékben, mint az érték. Különösen áll ez Magyarország kivitele tekintetében. Az 1929. évben a súly szerint kimutatott kivitel 27.5 millió métermázsát tett ki, 1937-ben 24.4 millió métermázsát, a csökkenés tehát csupán 11 százalék. Ezzel szemben a kivitel értéke 1929-ben 1038.5 millió pengő, 1937-ben 601.1 millió pengő, a kivitel értékének csökkenése tehát több, mint 42%. Ebben a diszparitásban természetesen elsősorban a mezőgazdasági áruk árcsökkenésének van szerepe, de nem sokkal kisebb árveszteség érte az ex­portpiacokon a magyar ipar termékeit sem. Az 1925—27. évet 100-nak véve, az általános exportárindex az elmúlt év aratása után július hónapban 60.2 és ebből a mezőgazdasági cikkeké 59.2, az eltérés tehát csak 1.2% ; azóta kissé romlott ugyan ez az olló, de még mindig nem több 8%-nál, viszont az utolsó években az ipari export viszonylagos jelentősége különösen távoli s általában transzferálható valutákat szerző piacokon rendkívül erő­sen megnövekedett.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék