Magyar Gyáripar, 1938 (29. évfolyam, 1-12. szám)
1938-01-01 / 1. szám
2 MAGYAR GYÁRIPAR 1. szám. Az elmúlt évben az ipari kivitel az 1936. évi 196,8 millióval szemben 238,8 millió pengő, a növekvés 42 millió, 21 százalék. A szorosan vett ipari nyersanyagok behozatalának növekvése 16%. A nemzetközi áruforgalom egyes elemeit számszerűen szembeállítani alapjában véve époly indokolatlan, mint különbséget tenni kvalitások szerint az egyes országokkal lebonyolított áruforgalom között. Normális viszonyok között ilyen szembeállításra sor sem kerülhet; az egyes országokban elért eredmények között különbséget tenni teljesen felesleges. Ma azonban a valóságos helyzet az, hogy nem mindegy, — mert nem egyformán használható fel — hogy milyen fogyasztóterületeken érünk el feleslegeket s hogy hol támad tartozásunk, amelyre az előbbi kategóriájú államokban szerzett követeléseinket nem vihetjük át — nem transzferálhatjuk. Ép ily lényeges az, vájjon nyersanyagokat importálunk-e, vagy pedig készárukat, az értéküket aránytalanul fokozó munkabérrel együtt. Ezek a körülmények okozzák, hogy a külkereskedelem eredményeit azelőtt szokatlan szempontokból is igyekszünk megszemlélni, így kerül szembe ipari nyersanyagok és félgyártmányok behozatala egyrészről, ipari termékek kivitele a másik oldalon. Az ipar szükséglete külföldi eredetű nyersanyagokból és félgyártmányokból az utolsó években a következő volt: 1934 1935 1936 1937 millió pengő Ipari nyersanyagok behozatala 102.3 107.4 122.4 143.2 Ipari félgyártmányok behozatala 103.0 110.1 126.2 149.3 Összesen: 205.3 217.5 248.6 292.5 Mielőtt áttérnénk az ipari kivitelre, említsük meg, hogy az ipari nyersanyagok és félgyártmányok behozatalával párhuzamosan növekedett az ipari készáruk behozatala is, 1934-ben 92.2 millió pengő volt, 1935-ben kereken 100 millió pengő, 1936-ban 112.4 millió pengő, 1937-ben 124.8 millió pengő. Ezek a számok azt mutatják, hogy a javuló gazdasági helyzet az általános korlátozások ellenére is érvényesíti erejét; ettől eltekintve növekvő terjedelmű árucsereegyezményeink különböző, államoknak egyre nagyobb készárubehozatali kontingenseket biztosítanak. Lényegesen emelkedett, mint mondottuk, ipari kivitelünk is: 1937-ben az előző esztendővel szemben mintegy 21%-kal. Az utóbbi években az egész kivitel s ebben az ipari kivitel a következőképpen fejlődött: 1934 1935 1936 1937 millió pengőben Magyarország összes kivitele 404.2 451.5 504.4 601.1 Ebből az összes ipari kivitel 167.0 181.2 196.8 238.8 Az ipari kivitel az összes kivitel százaléka 41.3% 40.1% 39.0% 40.0% Az ipari kivitelből a malomipar tétele (millió pengő) 10.2 11.9 10.9 16.0 A számok további analízise azt mutatja, hogy a gyáripari export nagyban és egészben fedezi a gyáripari termeléshez szükséges nélkülözhetetlen importot. Ez az import — ipari nyersanyagok és félgyártmányok együtt — az 1937. évben 292,5 millió pengőt tett ki, amivel szemben az ipari kivitel kevesebb, 238,8 millió pengő s ebből is 16 millió pengő a malomipar kivitele. Az ipari kivitelből azonban nagyobb rész jelent szabad, transzferálható valutát, míg az ipar behozatali szükségletének egy nagy része nemesvaluta felhasználás nélkül kliringen át bonyolítható le. Ilyen kliring-behozatali tételek voltak például 1937-ben: papirosipari nyersanyag 4.7 millió pengő, puha gömbja 9.8 millió pengő; a 28.7 millió pengőt kitevő nyersbőrbehozatal, valamint a 8.6 millió pengőt kitevő vasércbehozatal jelentékeny része, 28.3 millió pengő fűrészelt puhafabehozatal, amelynek nagy része egyébként nem szorosan vett ipari feldolgozás céljait szolgálja, hanem közvetlenül használtatik fel az építkezéseknél és a mezőgazdaságban; a vegyészeti ipar csaknem 18 millió pengős félgyártmány behozatalának jelentős része és így tovább. A behozatal és a kivitel országonkénti elemzése kétségen kívül azzal az eredménnyel járna, hogy az ipari termelés most már szorosan vett külkereskedelmi szempontból is aktív, nem szólva arról, hogy milyen kedvezőtlenül alakulna devizaellátásunk, ha nyersanyagok és félgyártmányok helyett ipari készárukat kellene aránytalanul drágábban behoznunk. Az ipari félgyártmányokra nézve már megjegyeztük, hogy egy részük nem szolgálja közvetlenül az ipari, nevezetesen a gyáripari feldolgozás céljait; ettől eltekintve, a megmaradó mennyiségnek egy részét nem azért importáljuk, mert a gyáripar nem volna képes azokat közvetlenül nyersanyagból előállítani, hanem, mert különböző árucsereegyezmények ezekből is behozatali kontingenseket biztosítanak. Közöltük még a következőkben az ipari kivitel fontosabb részleteit. Végeredményben az 1937. év 601.1 millió pengős kiviteléből — mint mondottuk — kereken 40% az ipar részesedése, 349.1 millió pengő, tehát 58 százalék a mezőgazdaságé s aránylag elég jelentékeny, 13,1 millió pengő, vagyis több mint 2% a bányászati termékeké, melyeknek viszont csaknem fele, 6.4 millió pengő a bauxitkivitel. Az országonkint való megoszlás azt mutatja, hogy a forgalom iránya a múlt évhez képest nem változott lényegesen; körülbelül ugyanazokkal az országokkal passzív a forgalmunk, mint a múlt esztendőben: Csehszlovákiával, Romániával, Jugoszláviával, Németalfölddel, Brit-Indiával, és az Amerikai Egyesült Államokkal. Ezek csaknem mind nyersanyagtermő országok s talán csak Csehszlovákia az, amelynél a behozatali többlet kialakulásában a készárubehozatalnak nagyobb szerepe lehet. Ausztriával növekedett a behozatalunk és kivitelünk is, de a kivitel valamivel kisebb arányban, úgy, hogy az 1936. évi 14,5 millió pengős felesleg 1937-ben 14.1 1934 1935 1936 millió pengő 1937 összes ipari kivitel 167.0 181.2 196.8 238.8 Ebből a malomipar kivitele 10.2 11.9 10.9 16.0 malátakivitel 5.3 7.6 6.7 10.0 cukorkivitel 4.3 1.1 1.3 3.1 a szeszipar kivitele 1.4 2.5 2.2 3.9 textilipari kivitel 12.0 18.3 20.9 22.9 konfekciós ipar 8.2 9.0 15.7 21.9 bőripar 7.7 11.7 11.8 14.4 faipar 3.1 4.1 4.8 6.9 kaucsukipar 2.3 2.4 2.6 3.2 vegyészeti ipar 8.1 9.6 10.6 12.6 üvegipar 0.8 1.7 2.3 2.5 kő- és agyagipar 3.0 3.2 2.6 3.1 vasipar (félgyártmányokkal együtt) 18.0 25.3 25.1 35.6 gépek és készülékek villamos gépek és készül.9 13.8 15.9 26.5 fékek 33.9 27.0 26.2 28.4