Magyar Gyáripar, 1940 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1940-01-20 / 1. szám
A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA XXXI. ÉVF. BUDAPEST, 1940 JHJSIUHR 20. SZÁM A MAGYAR GYÁRIPAR megjelenik mindenhó 20-án Nem tagok részére előfizetési ára egy évre.................................. P 12 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Akadémia utca 1 Telefon: 124-218 A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai tagsági járulékul kapják Egyes számára...................P 120 TARTALOM Ipari kivitelünk fejlesztésének problémái......................1 Ipari anyaggazdálkodás..................................................2 Az Államvasutak üzleteredményei az 1938/39. üzletévben ...........................................................................5 Szlovákia gyáripara..........................................................6 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: Id. Chorin Ferenc emlekezete — Leventegyakorlatok beszámítása a munkaidőbe es dlijazása — A ladaarak megallapitása — A vállalati gépkocsik mozalkaellátása......................................7 Gyáripari hírek: Az egész gyáripar részt vesz az idei Vásáron — Kinevezések és előléptetések — Fuchs Richárd — Az ipari nyersanyagellátás és a külkereskedelem összefüggése —Hatven éves a »időztetek« — A magyar vas- és gépipar gyártmányai — A miskolci kamara elnökének ünneplése — Herend és a magyar iparművészet — A Ganzgyár sikere Jugoszláviában — A magántisztviselők hétvégi pihenője — A Magyar Racionalizálási Bizottság — Iparigazolványok kiadásának új rendje — Nagykereskedelmi árak december végén — Magyar Ipari Dokumentációs Központ — Farendeletek tára — Adóügyi joggyakorlat — A Magyar Biztosítástudományi Társulat és a Biztosító Intézetek Országos Szövetsége — Fizetésképtelenségek az elmúlt esztendőben — 1.A Lánghegesztő«.........................9 Vámpolitika: Gazdasági tárgyalások Németországgal — Magyarország külkereskedelmi forgalma — Új árucseremegállapodás Belgiummal — Árucsereegyezmény Belgiummal — Árucsereegyezmény Hollandiával.........................................................IS Szociális politika: Az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás szolgáltatásának elnyerése — Az OTI ingatlanvásárlása — A munkaügyi felsőbíróság gyakorlatából — A társadalombiztosító intézetek részvétele a beruházási kölcsönben — Az OTI újabb bérházai — Mi az eljárás üzemi balesetnél! — A felvidéki és kárpátaljai területeken a társadalombiztosítás rendszere — Az OTI mecseki tüdőbetegszanatóriuma — Az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet.................14 Oldal Ipari kivitelünk fejlesztésének problémái Szövetségünk mindig egyik legfontosabb feladatának tartotta, hogy közreműködjék az ipari kivitel fejlesztésében. A múlt év őszén beállott rendkívüli viszonyok megsokszorozták ennek a feladatnak jelentőségét. A külkereskedelmi statisztika szerint az év első 11 hónapjában ipari kivitelünk kít millióról 157 millió pengőre csökkent, noha a mezőgazdasági ipari kivitelében némi emelkedés állott be a malátaipar és lisztkivitel emelkedése révén. Annál határozottabb az egyéb iparágak: a textilipar, a vasipar, a gép- és villamossági ipar, a kaucsukipar stb. kivitelének csökkenése. A legkülönbözőbb alkalmakkor, egymást követő megbeszéléseken foglalkozott Szövetségünk az ősz óta a kiviteli kérdésekkel. Felhívtuk rájuk az illetékes tényezők figyelmét s úgy Varga József iparügyi és kereskedelemügyi miniszter úr, mint Baranyai Lipót, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nem egyszer adtak rá alkalmat, hogy előttük, akik e kérdés iránt teljes megértéssel vannak, megvilágítsuk az ipari kivitellel kapcsolatos fontosabb részleteket. Ezek közé tartozik a kivitel támogatásának kérdése, a tengeri út biztosításának ügye, az addicionális export és így tovább. Az egyik ilyen megbeszélésen szóba kerültek az ipari kivitel adminisztratív akadályai is s ekkor azt a megbízatást kaptuk, hogy ezen akadályok felett szemlét tartva, csökkentésükre nézve megfelelő javaslatot tegyünk. Az ebben a tárgyban tartott megbeszéléseink eredménye a kivitelre nézve röviden a következőkben foglalható össze: Tényleg minden kivitelhez engedély kell, vagyis a Nemzeti Bank tanúsítványa s ennek megadásánál különböző hatóságoknak van hozzászólásuk, vagy szerepük. Általában a kivitelnél a következő hatósági intézkedésekre, illetve okmányszerű aktusokra van szükség: a kiviteli engedély megszerzésére, a Nemzeti Bank tanúsítványának kiállítására, esetleg az addicionális felár megállapít