Magyar Gyáripar, 1940 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1940-01-20 / 1. szám

A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉ NEK HIVATALOS LAPJA XXXI. ÉVF. BÚD HP EST, 1940 JHJSIUHR 20 1. SZHM A MAGYAR GYÁRIPAR megjelenik mlndenhó 20-án Nem tagok részére előfizetési ára egy évre .................................. P 12 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Akadémia-utca 1 Telefon: 124-218 A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai tagsági járulékul kapják Egyes szám ára...................P 1'20 TARTALOM Oldal Ipari kivitelünk fejlesztésének problémái......................1 Ipari anyaggazdálkodás ..................................................2 Az Államvasutak üzleteredményei az 1938/39. üzlet- évben ...........................................................................5 Szlovákia gyáripara ..........................................................6 Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: Id. Chorin Ferenc emlekezete — Leventegya­korlatok beszámítása a munkaidőbe es clijuzasa — A iadaarak megallapitasa — A vállalati gépkocsik motalkóeliátasa ......................................7 Gyáripari hírek: Az egész gyáripar résztvesz az idei Vásáron — Kinevezések es előléptetések — Fuchs líichárd — Az ipari nyersanyagellátás és a külkereske­delem összefüggése —• ütvén éves a »időztelek« — A magyar vas- és gépipar gyártmányai — A miskolci kamara elnökének ünneplése — He- rend és a magyar iparművészet — A Ganz- gyár sikere Jugoszláviában — A magántiszt­viselők hétvégi pihenője —■ A Magyar Racio­nalizálási Bizottság — Iparigazolványok ki­adásának új rendje — Nagykereskedelmi árak december végén — Magyar Ipari Dokumentá­ciós Központ — Farendeletek tára — Adóügyi joggyakorlat — A Magyar Biztosítástudományi Társulat és a Biztosító Intézetek Országos Szö­vetsége — Fizetésképtelenségek az elmúlt esz­tendőben — t>A Lánghegesztő«.........................9 Vámpolitika: Gazdasági tárgyalások Németországgal — Ma­gyarország külkereskedelmi forgalma — Új árucseremegállapodás Belgiummal — Árucsere­egyezmény Belgiummal — Árucsereegyezmény Hollandiával .........................................................IS Szociális politika: Az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árva- sági biztosítás szolgáltatásának elnyerése — Az OTI ingatlanvásárlása — A munkaügyi felső­bíróság gyakorlatából — A társadalombiztosító intézetek részvétele a beruházási kölcsönben — Az OTI újabb bérházai — Mi az eljárás üzemi balesetnél! — A felvidéki és kárpátaljai terü­leteken a társadalombiztosítás rendszere — Az OTI mecseki tüdőbetegszanatóriuma — Az Or­szágos Lakásépítési Hitelszövetkezet.................14 Ipari kivitelünk fejlesztésének problémái Szövetségünk mindig egyik legfontosabb feladatá­nak tartotta, hogy közreműködjék az ipari kivitel fej­lesztésében. A múlt év őszén beállott rendkívüli viszo­nyok megsokszorozták ennek a feladatnak jelentőségét. A külkereskedelmi statisztika szerint az év első 11 hó­napjában ipari kivitelünk ltíü millióról 157 millió pen­gőre csökkent, noha a mezőgazdasági ipari kivitelében némi emelkedés állott be a malataipar és lisztkivitel emelkedése révén. Annál határozottabb az egyéb ipar­ágak: a textilipar, a vasipar, a gép- és villamossági ipar, a kaucsukipar stb. kivitelének csökkenése. A legkülönbözőbb alkalmakkor, egymást követő megbeszéléseken foglalkozott Szövetségünk az ősz óta a kiviteli kérdésekkel. Felhívtuk rájuk az illetékes té­nyezők figyelmét s úgy Varga József iparügyi és ke­reskedelemügyi miniszter úr, mint Baranyai Lipót, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nem egyszer adtak rá alkalmat, hogy előttük, akik e kérdés iránt teljes meg­értéssel vannak, megvilágítsuk az ipari kivitellel kap­csolatos fontosabb részleteket. Ezek közé tartozik a ki­vitel támogatásának kérdése, a tengeri út biztosításá­nak ügye, az addicionális export és így tovább. Az egyik ilyen megbeszélésen szóbakerültek az ipari kivitel admi­nisztratív akadályai is s ekkor azt a megbízatást kap­tuk, hogy ezen akadályok felett szemlét tartva, csökken­tésükre nézve megfelelő javaslatot tegyünk. Az ebben a tárgyban tartott megbeszéléseink ered­ménye a kivitelre nézve röviden a következőkben foglal­ható össze: Tényleg minden kivitelhez engedély kell, vagyis a Nemzeti Bank tanúsítványa s ennek megadásánál külön­böző hatóságoknak van hozzászólásuk, vagy szerepük. Ál­talában a kivitelnél a következő hatósági intézkedésekre, illetve okmányszerű aktusokra van szükség: a kiviteli engedély megszerzésére; a Nemzeti Bank tanúsítványá­nak kiállítására, esetleg az addicionális felár megállapí-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék