Magyar Gyáripar, 1942 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1942-01-20 / 1. szám

A MAGYAR GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉ­NEK HIVATALOS LAPJA XXXII. ÉVF. BUDAPEST, 1942 JAANUÁR 20­­. SZJÁM GYÁRIPAR A MAGYAR GYÁRIPAR megjelenik minden hó 20-án Nem tagok részére előfizetési ára egy évre.................................. P 12 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V., Akadémia­ utca 1 Telefon: 124-218 A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tagjai tagsági járulékul kapják Egyes szám­ára . . . . . . . 1.20 TARTALOM A bérpótlék és az árkérdés...............................................1 A német ipar és a háború.........................................................­ Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége: A vezetőállások betöltése — A magyar és kelet­európai árucsereforgalom lebonyolítása — Az erdélyi nyereménykölcsön — A kereskedelmi könyvek és könyvelési szabadívek illetéke — Visszásságok a fő­városi hirdetési szabályrendelet alkalmazása körül —­ A Délvidék gyáriparának szervezkedése — Az új hadi­rokkantak elhelyezése — A budapesti közlekedési nehézségek és az ipari munka reggeli kezdésének meg­változtatása — A zsidótörvény változási kimutatásá­nak benyújtása — Az ügynöki jutalék kereseti adója — Házasság — Az ipari anyaggazdálkodás szakbizott­ságai megbízatásának meghosszabbítása......................5 Gyáripari hírek: Az iparfejlesztési törvény meghosszabbítása — Elő­léptetések az iparügyi és kereskedelmi minisztériumok­ban­­— Herbert Viktor halála — Bányász Jenő — A nehéz testi munkások kenyérellátása — A papiros­gyártás racionalizálása — Kinevezések és előlép­tetések a pénzügyminisztériumban — A Külkereske­delmi Hivatal újra önálló — Halács Ágoston gazda­sági főtanácsos — Kinevezések a közellátásügyi mi­nisztériumban — A Statisztikai Értékmegállapító Bizottság új szakosztályelnökei — A bányanyagbér­­felár rendszeresítése — Vegyészeti laboránsképző tanfolyam — A Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületének jelentése — Külföldi képviseletek köte­lező bejelentése — A vasipari adóváltság a Dél­vidéken — A közhasznú villamosművek áramárai­nak felemelése — A gyermeknevelési pótlék a Délvi­déken — A Mérnöki Továbbképző Intézet tan­folyamai .............................................................................8 Vámpolitika: Külkereskedelmi forgalmunk a múlt év első kilenc hónapjában — Fizetési egyezményünk Horvátország­gal — Magyar-dán árucsereforgalmi és fizetési egyezmény ......................... 11 Szociális politika: Az OTI 1940. évi adatainak összefoglalása — Rögtöni hatályú elbocsátás a társadalombiztosításban .... 13 Közlekedés: A tarifabizottság ülése .......................................................14 Közgazdasági irodalom: Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch 1941 — A Magyar Gyáripar Évkönyve és Címtára 1941 — Malmi rende­letek gyűjteménye — A Szovjetunió a szovjet sajtó tük­rében — Utazás Erdélyben és Erdély körül.....................14 014»­ A bérpótlékok és az árkérdés A rendkívüli fizetési és bérpótlékok ügyében új helyzetet teremtett a 9070/1941. és 9080/1941. M. E. rende­let. Mindkettő a Budapesti Közlöny december 21-iki számában jelent, meg és visszamenően december 1-i ha­tállyal felemelte az eddig érvényben volt 15 százalékos pótlékkulcsot általában 30 százalékra. Életbelépésükkel mindazok a rendeletek, amelyek korábban a fizetési és bérpótlék kérdését szabályozták, hatályon kívül helye­ződtek. A tisztviselői fizetéspótlékot­ szabályozó rendelet évi 8000 pengő illetményig rendszeresítette a 30 százalékos pótlékot Az évi 8000 pengőn felüli, de a 12.000 pengőt meg nem haladó illetményeknél a pótlék kulcsát 20 szá­zalékban állapította meg akként, hogy a pótlékolt illet­mény évi 10.400 pengőre mindenképpen kiegészítendő. A 12.000 pengőn felüli csoportban, 24.000 pengőig a pót­lék kulcsa a rendelet értelmében 10 százalék, de a pótlé­kolt összeg mindenképpen kiegészítendő 14.400 pengőre. A 24.000 pengő illetményen felüli kategóriában nincs Százalékos pótlékkulcs, hanem az illetmény 26.400 pen­gőre egészítendő ki. A visszatért Erdély és délvidéki területeken alkalmazandó kulcs 23 százalék, amely ma­gasabb illetményeknél a fenti csoportosítás szerint 13, illetőleg 5 százalékra csökken. A tapasztalás azt mu­tatja, hogy ez a csoportosítás és az ehhez igazodó vál­tozó pótlékkulcs bizonyos méltánytalanságot okoz egyes alkalmazotti kategóriáknál, különösen ott, ahol az illetmények összege alapján van a tisztviselői stá­tusz megállapítva. Célszerűbb lett volna a magasabb kategóriákban a pótlékot százalékos kulcs mellőzésével fix összegben megállapítani. Új intézkedése a tisztvise­­lői pótlékokat szabályozó rendeletnek az, amely rögzí­tette az 1940. október 5-iki állapot szerint a jutalékkul­csot azoknál az alkalmazottaknál, akik javadal­mazásukat egészben vagy részben ilyen rendszer sze­rint kapták.

Next