Magyar Gyáripar, 1943 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1943-01-20 / 1. szám
a tásának kötelékeit. Azt mondhatjuk, hogy az alakulás első éveinek eltelte után Hegedűs Lóránt szabta meg a Gyáriparosok Szövetsége belső munkájának irányát, tempóját, stílusát; tudatosan vagy ösztönszerűen ma is az ő bölcs kezdeményezéseit igyekszünk követni s az ő szellemében vélünk cselekedni, midőn a Szövetség minden vezetője s minden munkása teljesen összeforrottnak tudja s tanúsítja magát a magyar gyáriparral. A múlt háborút megelőző években Hegedűs Lóránt új munkakörben, új poszton érvényesíthette már országszerte ismert és becsült közgazdasági tudását a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatójának hívta meg. Tevékenysége itt is elsősorban a bank iparvállalatainak legfőbb irányítására terjedt ki. Ez az új munkakör azonban távolról sem jelentett szakítást Szövetségünkkel. Mint alelnökünk, majd mint tiszteletbeli elnökünk a pénzügyminisztérium élén töltött idő kivételével nemcsak formai összeköttetést tartott velünk, de benső szívbeli kapcsolatot. Nem volt fontosabb gyáripari kérdés, melynek megoldásánál tanáccsal és irányítással ne állott volna oldalunkon. Jelenléte és felszólalása üléseinknek színt és tartalmat adott; tekintélye előtt mindenki meghajolt, közvetlensége mindenkit meghódított. A »munkás, békés« öregségből, melyet a költő hiába óhajtott magának, Hegedűs Lórántnak is csak a munka jutott s az »örök kétely«, mely ezt kísérte. A magyarság sorsa, Erdély sorsa nehezedett lelkére, majd végzetes családi tragédia ropantotta össze törhetetlennek látszó erejét. Ha óvták is tőle, a lelki csapás súlyát nem tudta elviselni. Betegen töltötte élete utolsó hónapjait s január 1-én a sokat szenvedett szív megszűnt dobogni. Nagy magyar s nekünk nagy barátunk távozott el az élők sorából. Kivételes elme, melynek lángja nemcsak világított, de melegével egybeforrasztotta a magyar élet legkülönbözőbb megnyilvánulásait; szintézist keresett és talált ,a magyarság legellentétesebb nagyjai között. A Pantheonban, mely a nemzet legjobbjainak emlékét őrzi, méltó hely jut Hegedűs Lórántnak. Testét átadta a múlandóságnak; lelkének világa, alkotásainak és műveinek halhatatlan sorában él tovább. ★ A nyár folyamán töltötte be Hegedűs Lóránt, hetvenedik életéveit. Már nem volt egészen egészséges, hosszabb idő óta betegeskedett, de azért dolgozott s időnként Szövetségünk ülésein is megjelent. Születésnapja után következett be az a végzetes családiragédia, melynek áldozata felesége és Margit leánya volt. Asúlyos csapást hozzátartozói igyekeztek titkolni előtte, szanatóriumban ápolták s nyugalmát megőrzendő, nem engedték hozzá a külvilág híveit; kétségtelen azonban, hogy ösztönszerűen is érezte, hogyan nehezedik reá a végzet s testi állapota rosszabbodott. Mindazonáltal betegsége nem látszott olyan súlyosnak, hogy a katasztrófától közvetlenül lehetett volna tartani s így halála híre váratlanul érte barátainak és tisztelőinek hosszú sorsát és mindenütt mélyi megdöbbenést okozott. Egy aránylag kisebb műtét után fellépő trombózis, illetőleg embólia volt közvetlen oka a halálnak, mely január 1-én délelőtt 11 óraikor következett be. Haláláról az elhúnyt családja a következő gyászjelentést adta ki: Ocskay Sándorné sz. Hegedűs Jolán és dr. Zsindely Sándorné sz. Hegedűs Mária, gyermekei a magaik és az egész rokonság nevében mélységes fájdalommal tudatják, hogy a legjobb édesapa, nagyapa, testvér, após és rokon, magyarzsákodi dr. Hegedűs Lóránt m. kir. titkos tanácsos, a, Magyar Országgyűlés Felsőházának élethossziglan kinevezett tagja, volt m. kir. pénzügyminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és igazgatósági tagja, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagjai, egyetemi c. ny. rk. tanár, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete elnöklei, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke, stb. stb. keresztyéni türelemmel viselt hosszú szenvedés után, január hó 1-én délelőtt 11 órakor, életének 71-ik évében, nemes lelkét visszaadta, teremtőjének. Drága halottunk földi maradványai 1943 január hó 4-én, hétfőn, délután 3 órakor fognak a Kerepesi út melletti temető halottasházában a református egyház szertartása szerint megáldatni és ugyanazon temetőben lévő családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Budapest, 1943 január hó 1-én. »Mert közülünk senki nem él ő magának és senki nem hall magának.« (Pál róna, XIV. 7.) Hegedűs Sándor, Navratilné Hegedűs Rózsi testvérei; Dr. Zsindelly Sándor veje; Ocskay Sándor, ifj. Zsindely Sándor, Zsindely Zsuzsika unokái. Külön gyászjelenttést adott ki a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete, amelynek az elhúnyt elnöke volt: ja. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Rimamurány Salgótarjáni Vasmű Rt., amelynek alelnökie volt és a többi. Szövetségünk a következő gyászjelentést adta ki: A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége — elnökségével, igazgatóságával és tisztikarával együtt — mély megrendüléssel és gyásszá jeleníti, hogy hosszú éveken át vollt ügyvezető igazgatója és alelnöke, végül tiszteletbeli elnöke, politikai, gazdasági, tudományos és irodalmi közéletünk egyik kitűnősége! magyarzsákodi Hegedűs Lóránt dr., m. kir. titkos, tanácsos, pénzügyminiszter, felsőházi tag, a TIÉBE elnökje, stb. teremtő munkában végigélt a eredményekben és alkotásokban gazdag életének 71 évében újév napján elhunyt. Vele korunk legjobb magyarjainak egyike távozott el az élők sorából, aki páratlanul sokoldalú tudása, az írás és beszéd ragyogó képességei, a nemzetért végzett cselekvő munkája, s a magyarság jövőjében való töretlen hite révén a magyar múlt legnagyobbjaival tartott szellemi rokonságot. Végtelen nagy a mi veszteségeink és gyászunk. Az elköltözött azainak a munkának,, amit négy évtizede végzünk, megszervezője s utóbb egyik legfőbb és legkiválóbb irányítója volt, dísze és ékessége az egész magyar gazdasági életnek s ezen belül a gyáripari termelésnek is. Kivételes egyéniségének emlékét soha meg nem szűnő kegyelettel fogjuk megőrizni. Felejthetetlen halottunkat január 4-én, hétfőn, délután 3 órakor kísérjük utolsó útjára a Kerepesi temetőben. Budapest, 1943 január 2. MAGYAR GYÁRIPAR 1 szám