Magyar Hiradástechnika, 1946 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1. szám
ségű kérdéseknek a megoldását a C.C.I.F. 1945 október 29—30-án Londonban megtartott XIII. teljes ülése az európai nemzetközi távbeszélő összeköttetések általános tervének vegyes bizottságára bízta. A bizottság 1946. március 25—30-ig Párizsban tartott első ülésén a magyar igazgatás — előzetes értesítés és meghívás hiányában — nem vett részt. Ezen az ülésen a bizottság a nemzetközi gyorsszolgálat mielőbbi bevezetését tűzte ki célul. E cél eléréséhez vezető út első lépéseként homogén, nagyszámú összeköttetés létesítésére alkalmas és megfelelően hajlékony nemzetközi távkábel hálózat megteremtését jelölte meg. A hálózat — a vegyes bizottság álláspontja szerint — nagy terjedési sebességű kábeleken és az azokra telepített sokcsatornás vívőáramú berendezéseken alapulna. Ez a javaslat helyes volt. Ha a nemzetközi viszonylatban is a korszerű gyorsszolgálat bevezetése a cél, akkor a várakozás nélküli forgalomhoz szükséges nagyszámú nagytávolságú összeköttetést gazdaságos módon csakis sokcsatornás vivőáramú rendszerrel lehet megteremteni. Ezek alkalmazása pedig koaxiális vagy legalább is terheletlen kábeleknél lehetséges, miután a terhelés okozta határfrekvencia korlátozás miatt terhelt kábelérpárakon a beszédfrekvenciás összeköttetésen kívül legfeljebb három vivőáramú csatornát vihetünk át (1. ábra). Ezért sokcsatornás vivőáramú berendezések alkalmazására terheletlen, vagy ahogyan nevezni szoktuk U-kábelekre van szükség. A terhelés hiánya természetesen a csillapítás növekedését idézi elő, ami az erősítő mezők hosszának csökkentését, vagyis az erősítők számának növelését teszi szükségessé. Általában a terheletlen áramkörök erősítő mező távolsága a fele a szokásos erősítő távolságnak, tehát 35 km. Egyrészt ezért, másrészt az alkalmazandó magas frekvenciák miatt az áthallási veszély nagyobb. Az áthallás különösen ott veszélyes, ahol nagy a nívókülönbség, ez pedig az egymáshoz közel fekvő ellentétes beszédirányú érpáraknál az erősítő mezők végein a legnagyobb. Ezért az U-kábeleknél rendszerint külön kábelt fektetnek a két beszédirány részére. Annak semmi akadálya nincs, hogy mindkét kábel ugyanabba az árokba kerüljön. Ha szükséges, a két egyirányú kábel közül az egyiket terhelt áramkörök vezetésére is fel lehet használni. Ilyen kombinált U-kábelt fektetett a magyar posta Budapest—Miskolc között. Az U érpárak frekvencia csillapítás görbéjét a 2. ábra szemlélteti. 50 kHz-nél szélesebb frekvenciasáv átvitelére a terheletlen kábel gazdaságosan már nem használható. Erre a célra szolgál a koaxiális kábel, amely terheletlen, központosan elhelyezett érből és a körülötte fekvő visszavezetésül szolgáló vékony, csőalakú rézköpenyből áll. A középső réz ér központos helyzetét egymástól egyenlő távolságra lévő alacsony dielektromos veszteségű szigetelő tárcsák biztosítják. A kábel csillapítása főleg a középvezető és a cső egymás közti távolságától függ. A két beszédiránynak két külön koaxiális érpár felel meg, amelyek külön kábelben is lehetnek elhelyezve. Egy kábelben 4 koaxiális érpárt is el lehet helyezni. A köröket érnégyesekkel lehet kitölteni, amelyek jelzésre, távvezérlésre, vagy esetleg árnyékolt érpár formájában rádió átvitelre használhatók fel. A koaxiális kábelnek gyakorlatilag nincs határfrekvenciája. Tekintettel arra, hogy a legmagasabb megengedhető erősítés 7 Néper lehet és az átvitt igen magas frekvenciáknál a kábel csillapítása is már nagyon jelentős, az erősítő távolság csupán 10 km. A koaxiális érpárok elég széles frekvenciasávot visznek át ahhoz, hogy televíziós közvetítés céljaira is felhasználhatók legyenek. Teljesség kedvéért ugyanilyen röviden ismertetem azokat a sokcsatornás vivőáramú rndszereket is, amelyek valószínűleg az európai hírrendszer alapelemeit fogják képezni. Az egyik a 12-csatornás kábel vivőáramú rendszer, a másik pedig a 600-csatornás koaxiális kábelvivőáramú rendszer. A 12-csatornás rendszer adó oldalán (1. a 3. ábrát) a beszédfrekvenciás sávok átültetése a kábelen valóban átvitt frekvencia sávokra két lépésben történik. Első lépésben a 12 beszédfrekvencia modulációja különböző vivőfrekvenciákkal történik. Ezeknek sávszélessége 64-től 108 kHz-ig terjed és a sávköz 4 kHz. Moduláció után az alsó oldalsáv jut tovább, úgyhogy a rendszer a 60-tól 108 kHz-ig terjedő sávszélességet foglalja el. Má KHi. 1. ábra 1 huzalos könnyű terhelésű, pupin áramkör csillapítás görbéje. 2. ábra. Terheletlen (UI) kábel csillapítás görbéje. HangfreherKO Csatorna » moz sovok csop. előtt 108 No 12 41 A2, »73 ] 100 Csatorna mod.írok csop után Csop. carrier 3. ábra. A 12 csatornás kábel vivőáramú rendszer vivőfrekvencia kiosztásának elve. 2