Magyar kalapos ujság, 1932 (4. évfolyam, 1-5. szám)

1932-08-01 / 1. szám

IV. évfolyam 1932. augusztus hó MAGYAR KALAPOS ÚJSÁG BUDAPESTI KALAPOS IPARTESTÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Előfizetési díj: 1 évre­pengő I Főszerkesztő: LŐRINCZ JÓZSEF ipt. elnök Az ipartestület­ tagjai díjmentesen I Felelős szerkesztő: KISS LÁSZLÓ ipt. jegyző Szerkesztőség és kiadóhivatal: V.­ Vilmos császár-út 6. sz. Telefon : 17­5-98 MOZGÓSÍTO­ttuk újra az ólombetűk, a gazdasági élet sok-sok millió harcos katonáját, mert iparunk, a magyar kalapos­ipar létéletét nemcsak külső ellenségek, hanem test­vérek ellenséges hadai is elözönlik. Amikor múlt év június havában gazdasági okok, a kartársak indolenciája, nemtörődömsége következ­tében lapunk megjelenését egy időre szüneteltetni kellett, azt írtuk: „bár egyelőre szomorú szívvel és mély elkeseredéssel közöljük olvasóinkkal, hogy a Magyar Kalapos Újság megjelenését egyenlőre be­szüntetjük, és bennünk a remény, hogy belátható időn belül újra a nagy nyilvánosság elé léphetünk és szavunkat tagjaink érdekében felemelhetjük. Tudjuk jól, hogy ez az idő hamar következik be, mert a gaz­dasági élet rosszabbodásának mélypontját még nem értük el, még sok keserű perc és nélkülözés jön felénk az élet országútján. Ha majd azt látjuk, hogy lapunkat a legsúlyosabb anyagi áldozatok árán újra meg kell jelentetni, akkor újra megjelenünk a vár­tán, hogy hitet, reménységet önthessünk a már-már hinni sem tudó lelkek­be.“ Szomorú jóslatunk — sajnos — bekövetkezett, mert ma vásárlóink pénztelenségét csak még vesze­delmesebben húzza alá a kötött devizagazdálko­dás és iparunk összes nyersanyagainak behozatali tilalma. A Magyar Kalapos Újság újra felkeresi az or­szág kalaposmestereit, harcos készségét újra felajánlja, tanító cikkeivel, jól értesült és gyors hírszolgálatai­val, a ma már szinte napról-napra megjelenő rende­letek közzétételével, magyarázásával megbecsülhetet­len szolgálatot tesz az ország kalaposiparosságá­nak. Ezekben a feladatokban a Kalapos Újság azon­ban csak egyik kötelességét teljesíti, mert más ol­dalról fel kell hívni viszont a kormány figyelmét azokra a sére­lekre, panaszokra, melyek bennünket, kalaposokat sújtanak. Egyúttal igyekeznie kell ko­moly, megfontolt javaslatokkal a fájó sebekre gyógy­írt keresni. Végezetül pedig, de nem legutolsó sorban a magyar kézművesipar általános és egyetem égés érdekeiért kell csatasorba állania. Szép, de nehéz feladat, melyet magunk elé tűz­tünk és melynek keresztülverekedéséért minden gán­csot, lekicsinylést, még a fájó sebeket is kitartással tűrjük, mert jól tudjuk, hogy minden egyes betű egy-egy sor, mely lapunkban megjelenve egy-egy falat kenyérrel jelent többet kortársainknak, termő talajba hintett mag lesz, mely magból a magyar kalaposiparosság dús lombozata, sok gyümölcsöt hozó fája csírázik ki. Ehhez a munkához hívjuk, szólítjuk és kérjük a magyar kalaposiparosságot, kicsit-nagyot egy­aránt: „szóval, tettel, írással segítsék lapunkat menni rögös útján.“ Lőrincz József: KÖNIG KALAPGYAP Budapest, VIll., József-körut 23 és 13, VII., Erzsébet-körut 48. szám. KRIMA KV­AFITÁSA, SZFÉRFI NŐI ÉS FÉRFI KATAROK

Next