Magyar kalapos ujság, 1932 (4. évfolyam, 1-5. szám)

1932-08-01 / 1. szám

Hogy néz ki az együttmunkálko­­dás a két ipartes­tület között? MAGYAR KALAPOS ÚJSÁG béke a kalapos és női divat­­kalapkészítő iparban ? Évek óta azon munkálkodunk, hogy a kalapos és a női divatkalapkészítő ipart űzők között béke és egyetértés jöjjön létre. Ha már a női divatkalap­készítő ipart képesítéshez kötötték s velünk együtt kalapok készítése a feladata, akkor legalább a két iparnak együtt kellene munkálkodni, mert gazdasági érdekeinket igy sokkal jobban volnánk képesek megoldani. A régmúltban ennek bizonyos akadályai voltak, később azonban úgy alakult a helyzet, hogy a két ipartestület együttes erővel lépett fel ott, ahol mind­két ipar érdeke ezt megkívánta. Ebben a reményben ültünk össze a Női Divat­­kalapkészítők Ipartestületének elnökségével, hogy a behozatali korlátozásokkal kapcsolatban, ipartestü­­leteink részére a megfelelő mennyiségű tompok, bársony, szalag stb behozatalát verekedhessük ki. Már a tárgyalások legelején a Divatkalap Ké­szítő Ipartestületek részéről bizonyos hatalmi kérdé­sek kerültek felszínre, melyeket azonban mi nem tartottunk fontosnak, mert az a cél lebegett szemünk előtt, hogy tagjaink mindenképen áruhoz jussanak. Ugyanis, ellentétben a többi iparokkal, kik nyersanyag igényléseit a minisztériumnál kell egyé­nenként benyújtani, azok elbírálása a textilbehozatali bizottság által történik, ez a két büró hosszadalma­­san intézi el a kérvények sorsát, úgy, hogy 1­­2—2 hónap is beletelik, hogy az iparos a kiutalt töre­dékhez hozzájuthat. Nálunk viszont az volt a hely­zet, éppen az ipartestület elnökének és egy-két ve­zetőségi tag agilissága és szemfülessége révén, hogy a két ipar bársony, tomp stb nyersanyagból keretet kapott, amelynek a szétosztása a két ipartestület által közösen del­gált bizottság útján történt, a behozatali engedélyeket pedig a két ipartestület adta ki. Ennek a rendszernek előnye abban állott, hogy 1.) az iparos kérelmét 100 -al jobban honorálhat­tuk, mint a Textibehozatali Bizottság, 2.) a benyúj­tott kérvényeket pár napon belül elintézhettük. A divatkalapkészítő ipartestület kívánságára a felállított központi adminisztrációs irodát náluk he­lyeztük el. Bár az ipartestület presztízse szempontjából már maga ez a tény is sérelmes volt, mert tompot a kalapos ipartestület tagjai 1640 kg.-ot igényeltek, míg a modisztinek 160 kg.-ot, tehát az egész súly­nak alig 10%-át, bársonyból pedig a kalapos ipar­­testület tagjainak 960 kg.-jával sze­m­ben a női divatkalapkészítők eddig összesen 60 kg -ot kértek. Ipartestületünk vezetősége azonban a presztízskér­dést háttérbe tolta a tagok anyagi érdekével szem­ben, mert ez utóbbit sokkal fontosabbnak tartotta. A Női Divatkalapkészítők Ipartestületének elnök­sége nem elégedett meg ezzel, hanem a behozatali korlátozásokat hatalmi kérdéssé akarta átjátszani, arra akarván kényszeríteni ipartestületünket, hogy az egész behozatali kérdést kizárólag az ő ipartes­­tületük intézze és a legkisebb kalapostól a legna­­gyobbig kényszerüljön igénylését az amúgy sem nagy szimpátiának örvendő modisztinek ipartestü­leténél benyújtani és a behozatali engedélyeket ugyancsak ennél a testületnél vehessék át. Nagyon természetes, hogy a Kalapos Ipartes­tület elnöksége ezt a kérést már nem honorálhatta, mert tagjait a másik ipartestületnek nem szolgál­tathatta ki, illetőleg nem kényszerithette őket arra, hogy idegen ipartestülethez forduljanak kérésük el­intézése végett. Ipartestületünk elnöksége több alkalommal kérte a modisztinek vezetőségét, hogy régi módszert tart­sunk fenn s mikor a merev, elutasító álláspont ismételten kijegecesedett, kényszerült az illetékes minisztériumnál és a textilbehozatali bizottságnál az előbb elmondott való tényeket feltárni, rámutat­ván arra, hogy a másik ipartestület vezetősége tisz­tán és kizárólag hatalmi kérdést csinál a behozatali korlátozásokból. Hosszas viták és tanácskozások után igazságos ügyünk győzött, amennyiben a kereskedelmi minisz­térium rendelkezése folytán a két ipartestület közös keretét az eddigi behozatal arányában kettéosztották és úgy a kahipos, mint a modisztin ipartestület külön-külön intézi tagjainak igénylését. Ipartestületünktől azt az információt nyertük, hogy a behozatali kérvények intézése mehetett volna tovább is közös adminisztrációval, mert a testület hangsúlyozta, hogy a szétosztásból nem csinál gom­­lyukkérdést, ha azonban a másik oldalon mégis ultimátumokkal és parancsoló fellépéssel akarták terrorizálni tagjainkat, úgy a kalaposok beketűrése is elfogyott és kellett más rendszerre áttérni. Meg kellett mindezeket írnunk, hogy az ipar­testület tagjai tisztában lehessenek azzal a ténnyel hogy a behozatali tilalom sem elég kényszerítő esz­köz az együttmunkálkodásra, sőt ez is alkalom volna egyeseknek hatalmuk fitogtatására. Felkérjük kartársainkat hogy csakis azon cégek­nél vásároljanak, melyek lapunkban hirdetnek!

Next