Magyar kalapos ujság, 1937 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1937-01-01 / 1. szám

MAGYAR KALAPOS ÚJSÁG 3. oldal , mn. ide. iparíiQyi yYÚHIvzUc*ck 500-1937. 7. Й. Ш. sxátnu cthdUek­, а ЬмШЦии&ак cUhalmorzottak m­unkaiddének szabálywz A 6.660—1935. M. E. számú rendeletben kapott felhatalmazás alapján a textiliparban alkalmazottak munkaidejének, szabályozása tárgyában az érdekelt miniszterekkel egyetértve a következőket rendelem: 1. 1. A jelen rendelet hatálya kiterjed — a második bekezdésben foglalt kivételeket nem tekintve — azok­ra az ipari üzemekre, amelyek állati, növényi vagy mesterséges anyagoknak s fonási célokra előkészítésé­vel, ilyen anyagokból fonalak gyártásával, fonalak­nak)­ kikészítésével, nemesítésével (csinozásával) és ezeknek vagy más (fém-, gumi-, papiros, stb.) fona­laknak feldolgozásával (cérnáziásal, szövésével, bur­kolásával, kötésével, szalag, paszomány, gépcsip­ke, gép­hímzés és függönyszövet stb. gyártásával), szöve­tek stb­ kikészítésével, továbbá vatta, viaszosvászon, nemez, kalaptomp és kalap gyártásával, valamint textilárukból használati tárgyak készítésével (konfek­cionálással) foglalkoznak. Ennélfogva a képesítéshez kötött ipari üzemek közül a jelen rendelet hatálya alá esnek a gépi hurkoló, gombkötő és paszományos, kalapos, köteles és hálókészítő, nemez- és szövetsap­ka készítő, női divatkalapkészítő, lakásos (kéziszövő) és gépiszövő és — a második bekezdés 3. pontjában említett korlátozással — a kelme- és fonalfestőipari üzemek. Nem terjed ki a jelen rendelet hatálya 1. a fém- és gumifonalaikat, továbbá a műanyag­ot, celofán­­­csikókat előállító üzemekre; 2. a kendert és a lent kikészítő (áztató, törő, ti­­loló üzemekre;­­ 3. a kelmefestő üzemekre, amennyiben azok kész használati­­tárgyakat (ruhát, függönyt stb.), vala­mint hat méternél nem hosszabb kelméket festenek; 4. a textilanyagokat konfekcionáló ipari üzemek közül a férfiszabó és fiúruhakészítő, a füzőkészítő, a gubás és a szik­szabó, a mű- és aranyhimző, az aztso­­rozó, a női szabó és leányruhakészitő és a paplanom ipari nemekre; 5. azo­kra az ipari üzemekre, amelyek az első be­kezdésben említet tevékenységek valamelyikével csu­pán munkaegyesités jogán foglalkoznak; 6. az ipartörvény (1884:XVII. és 1922: XII tör­vénycikk) rendelkezései alá nem eső üzemekre. 2. §. A jelen rendelet hatálya alá eső üzemekben (1. §) alkalmazott ipari személyzet valóságos munkaideje — az alábbi kivételektől eltekintve — a munkaközi szünetek beszámítása nélkül huszonnégy óra alatt nyolc óránál, egy-egy­­héten negyvennyolc óránál hosszabb nem lehet­ Ha valamely ütemben a hétnek egy vagy több hétköznapján nyolc­ óránál rövidebb munkaidő van megállapítva, más köznapokon a munkaidőt legfeljebb 9 órára, ha pedig egy köznapon szünet van megálla­pítva, más köznapokon a munkaidőt legfeljebb 11/ órára lehet felemelni. A munkaidő azonban ezekben az esetekben sem lehet több heti negyvennyolc órá­nál. Ha valamely üzemben vagy annak egy részében a hétnek egy vagy több köznapján anélkül, hogy nyolc óránál rövidebb munkaidő lett volna megálla­pítva, a személyzet nyolc óránál rövidebb időn át végzett munkát, az elmaradt munkaórákat ugyanannak a hétnek más köz­napján vagy köznapjain, avagy a következő hétnek valamelyik köznapján, illetőleg köz­­napjain nyolc óránál hosszabb munkával lehet pe­ S. J. FRAENKEL A. G. BEREICWSPORF-BUDAPEST-WIEH Budapesti képviselő : Madaras József BUDAPEST, VII., ERZSÉBET­ KRT. 27. T.: 1­ 400 87 Vidéki képviselet: Sugár Kalapgyir BUDAPEST, VII., HAU­SÁR-ÚT 28. SZ. kalapok különlegessé te tolni. A felemelt munkaidő azonban ebben az esetben sem haladhat meg napi tíz órát. 3. § Műszaki okokból félbe nem szakítható és a 2­ §, első bekezdésében megállapított munkaidő alatt be nem fejezheő munkák folytatása céljából a munka­adó a munkaidőt legfeljebb napi tíz órára, következ

Next