Magyar kalapos ujság, 1937 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1937-01-01 / 1. szám
MAGYAR KALAPOS ÚJSÁG 3. oldal , mn. ide. iparíiQyi yYÚHIvzUc*ck 500-1937. 7. Й. Ш. sxátnu cthdUek, а ЬмШЦии&ак cUhalmorzottak munkaiddének szabálywz A 6.660—1935. M. E. számú rendeletben kapott felhatalmazás alapján a textiliparban alkalmazottak munkaidejének, szabályozása tárgyában az érdekelt miniszterekkel egyetértve a következőket rendelem: 1. 1. A jelen rendelet hatálya kiterjed — a második bekezdésben foglalt kivételeket nem tekintve — azokra az ipari üzemekre, amelyek állati, növényi vagy mesterséges anyagoknak s fonási célokra előkészítésével, ilyen anyagokból fonalak gyártásával, fonalaknak) kikészítésével, nemesítésével (csinozásával) és ezeknek vagy más (fém-, gumi-, papiros, stb.) fonalaknak feldolgozásával (cérnáziásal, szövésével, burkolásával, kötésével, szalag, paszomány, gépcsipke, géphímzés és függönyszövet stb. gyártásával), szövetek stb kikészítésével, továbbá vatta, viaszosvászon, nemez, kalaptomp és kalap gyártásával, valamint textilárukból használati tárgyak készítésével (konfekcionálással) foglalkoznak. Ennélfogva a képesítéshez kötött ipari üzemek közül a jelen rendelet hatálya alá esnek a gépi hurkoló, gombkötő és paszományos, kalapos, köteles és hálókészítő, nemez- és szövetsapka készítő, női divatkalapkészítő, lakásos (kéziszövő) és gépiszövő és — a második bekezdés 3. pontjában említett korlátozással — a kelme- és fonalfestőipari üzemek. Nem terjed ki a jelen rendelet hatálya 1. a fém- és gumifonalaikat, továbbá a műanyagot, celofáncsikókat előállító üzemekre; 2. a kendert és a lent kikészítő (áztató, törő, tiloló üzemekre; 3. a kelmefestő üzemekre, amennyiben azok kész használatitárgyakat (ruhát, függönyt stb.), valamint hat méternél nem hosszabb kelméket festenek; 4. a textilanyagokat konfekcionáló ipari üzemek közül a férfiszabó és fiúruhakészítő, a füzőkészítő, a gubás és a szikszabó, a mű- és aranyhimző, az aztsorozó, a női szabó és leányruhakészitő és a paplanom ipari nemekre; 5. azokra az ipari üzemekre, amelyek az első bekezdésben említet tevékenységek valamelyikével csupán munkaegyesités jogán foglalkoznak; 6. az ipartörvény (1884:XVII. és 1922: XII törvénycikk) rendelkezései alá nem eső üzemekre. 2. §. A jelen rendelet hatálya alá eső üzemekben (1. §) alkalmazott ipari személyzet valóságos munkaideje — az alábbi kivételektől eltekintve — a munkaközi szünetek beszámítása nélkül huszonnégy óra alatt nyolc óránál, egy-egyhéten negyvennyolc óránál hosszabb nem lehet Ha valamely ütemben a hétnek egy vagy több hétköznapján nyolc óránál rövidebb munkaidő van megállapítva, más köznapokon a munkaidőt legfeljebb 9 órára, ha pedig egy köznapon szünet van megállapítva, más köznapokon a munkaidőt legfeljebb 11/ órára lehet felemelni. A munkaidő azonban ezekben az esetekben sem lehet több heti negyvennyolc óránál. Ha valamely üzemben vagy annak egy részében a hétnek egy vagy több köznapján anélkül, hogy nyolc óránál rövidebb munkaidő lett volna megállapítva, a személyzet nyolc óránál rövidebb időn át végzett munkát, az elmaradt munkaórákat ugyanannak a hétnek más köznapján vagy köznapjain, avagy a következő hétnek valamelyik köznapján, illetőleg köznapjain nyolc óránál hosszabb munkával lehet pe S. J. FRAENKEL A. G. BEREICWSPORF-BUDAPEST-WIEH Budapesti képviselő : Madaras József BUDAPEST, VII., ERZSÉBET KRT. 27. T.: 1 400 87 Vidéki képviselet: Sugár Kalapgyir BUDAPEST, VII., HAUSÁR-ÚT 28. SZ. kalapok különlegessé te tolni. A felemelt munkaidő azonban ebben az esetben sem haladhat meg napi tíz órát. 3. § Műszaki okokból félbe nem szakítható és a 2 §, első bekezdésében megállapított munkaidő alatt be nem fejezheő munkák folytatása céljából a munkaadó a munkaidőt legfeljebb napi tíz órára, következ