Magyar kalapos ujság, 1939 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1939-01-01 / 1. szám
A MAGYAR KALAPOS ÚJSÁG kellett, hogy ne tartózkodjék a fogyasztástól, sőt lehetőleg és minél többet, bőségesen vásároljon, mert a termelés megakadását, tehát az ország boldogulását egyenesen veszélyezteti, ha a termelt árucikkeket az ipar értékesíteni képtelen. Az iparügyi miniszter viszont rádión keresztül intézett szózatot az ország fogyasztóközönségéhez hasonló célok elérhetése érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek némi eredménye is lett, mert az év második negyedében a vásárlás és fogyasztás ismét fellendült. Az év negyedik negyedében — eltekintve 1—2 iparágtól — újabb gazdasági visszaesést kellett tapasztalnunk. Ennek okául a müncheni négyhatalmi konferencia előtti háborús hangulatot kell megjelölnünk. Ez a második rendkívül nagy jelentőségű és az ország történelmében mérföldkövet jelentő esemény a trianoni rabbilincs szétszakítása volt. Visszakerült a felvidék egy része, és ezzel mintegy 25.000 rel több iparos vallhatja magát újra magyarnak. A Felvidék visszacsatolásával a nagyobb terület, a több lakosság, ha ma még nem is nagyon érezhetően, de minden bizonnyal már a közeljövőben feltétlenül a termelés kellő fokozását jelenti. Azok a területek, melyek a magyar többség folytán visszacsatoltattak, bár nagyobb ipari városai is vannak —Léva, Losonc, Kassa Érsekújvár, Komárom, Rimaszombat, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász — szakmánk érdekében feltétlenül fogyasztásnak számítanak. A Szent Istváni esztendő harmadik fontos eseménye, melytől a magyar kézművesiparosság egy része keresetének némi megjavulását várta, az Eucharisztikus kongresszus volt. Az a hatalmas szervezet mely hosszú hónapokon keresztül nagy tömegek megmozgatását tűzte ki célul, méltán kelthette bennünk azt a reményt, hogy a megduzzadó idegenforgalom a fogyasztást erősen felfokozza és ennélfogva emelkedik bevételünk. Hogy reményeink nem váltak 100 százalékig valóra, annak újra a zűrzavaros európai politikai helyzet volt az oka. Habár így közvetlenül iparaink prosperitásán ez a megmozdulás nem sokat lendített, azonban a vendéglátó, élelmezési iparok foglalkoztatása révén, közvetett után, némi frisebb vérkeringést mégis csak jelentett számukra is. Az 1938 as esztendő újabb gazdasági visszaeséssel zárult. Hisszük azonban, hogy ez csak átmeneti és a magyar akarás, kitartás, a magyar szorgalom és munkakészség az eljövendő nehézségeket legyűri és a gazdasági helyzet a jövőben olyan lesz, hogy benne nyugodt bolrogulását találja meg a magyar kalapipar is. Az elmúlt év folyamán az Iparügyi Minisztérium vezetésében változás állott be. Az első iparügyi miniszter, Bornemisza Géza megvált e díszes, nehéz, de jól betöltött tisztségétől. Az ő törvényalkotásai a kézművesipar javát is szolgálták. Az Iparügyi Minisztérium működését az ő azonnali cselekvő szelleme, a kézművesiparosság bajait, panaszait orvosolni vágyó és tudó akarása jellemezték Az új iparügyi miniszter — Kunder Antal — fiatal, tetterős ember, kiben bizhatunk és akinek munkálkodása elé nyugodtan tekinthet a magyar kézműves iparosság. II. A kalapos helyzete. Amennyiben az ország iparosainak gazdasági körülményei sok kívánni valót hagytak hátra, úgy, hogy elmondhatjuk, hogy szakmánk gazdasági helyzete nem volt rózsás. Ez természetes, hiszen iparunkat a nagy magyar kézművesipari családtól elvonatkoztatni nem lehet. Iparaink a dolog rendjéből folyólag szerves részét képezi a magyar kézművesiparnak, az egésznek. A gazdasági élet vérkeringésében beállott zavarokat éppen úgy megérzi iparunk, mind a többi. Voltak mégis olyan különleges okok, melyek a többi iparoktól elvonatkoztatva, iparaink helyzetét különösen megnehezítették. Rendkívül súlyos kritikák hangzanak el naprólnapra az értékesítés terén. A vállalkozási árakban mutatkozó kilengések — különösen a lefelé mutatkozó eltérések — nagymértékben nehezítették tagjaink megélhetési lehetőségét, különösen azért, mert a termelési költségek, a munkabérek, a megélhetési lehetőség mind-mind emelkedett, az eladási árak pedig többször csökkentek, mint az elmúlt év nívóján maradtak. Még azok az iparosaink is, akik 15 - 16 munkással dolgoznak, a hét végén sokszor szomorúan tapasztalták, hogy a munkabérek kifizetése után nem mindig maradt meg részükre annyi, amennyit valamelyik jobb munkásának kifizetett. Ezt a megállapításunkat alátámasztja a Magyar Gazdaságkutató Intézet statisztikája is, amely azt a szomorú helyzetet mutatja, hogy iparosaink 4- 8! □□ m Alapittatott 1 868. Telefon: 1 6 3 366. Gross és Weiss Rt. kalap- és tompgyér, kalapfelszerelési cikkek gyára Budapest, III. kerület Bécsi út 100. sz. □□ □□ ЭОП