Magyar Kárpitos Ipar, 1916 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1916-01-01 / 1. szám

MAGYAR KÁRPITOS IPAR Az ipartestület közgyűlése. Az 1915 dec. 5-ére összehívott közgyűlés nem volt határozatképes, miért is dec. hó 12-ére újó­lag összehivatott. Riesz Péter ügyvezető alelnök megnyitva a közgyűlést, rövid összefoglalásban ké­pét adja az elmúlt év munkájának és a háborúval in­dokolja, mert csak most tartjuk a közgyűlést, ami­hez egyébként felettes hatóságunk hozzájárult. A közgyűlés az évi jelentést felolvasottnak tekinti és elfogadja. Barta Artur indítványozoa!, szavazzon a köz­gyűlés az elöljáróságnak, az ügyvezető alelnökinek és az iparhatósági biztosnak azért a pártoló műkö­désért, melylyel az országos egyesület munkáját tá­mogatták és azért a lelkes munkáért, melyet az ipar­­testület 1914. év vége óta tagjai érdekében kifej­tett, jegyzőkönyvi köszönetét. A közgyűlés ezt egy­hangúlag elfogadja. Az 1915., 1916. évi költségelőirányzatnál kifogás emeltetett a hivatalos lap pausáléja ellen azon indo­kolással, mnért hogy ez az összeg változatlan, mig min­den más tétel redukálva van és mért nem redukálta ezt is az elöljáróság, holott a lap ritkábban és ki­sebb terjedelemben jelenik meg, mint azelőtt. El­nök válaszában közli, hogy az elöljáróság legutóbbi ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel. Többek hozzá­szólása után a közgyűlés megbízza az Elnököt, hogy ebben a kérdésben lépjen a kiadóval érintkezésbe és az elöljárósággal egyetemben hozzon végérvé­nyes döntést. A költségelőirányzatot a fenti megjegyzéssel a napirend többi pontjaival változatlanul elfogadta a közgyűlés. Az indítványok során ügyvezető alelnök bemu­tatja a kiállítási bútorvásár igazgatóságának átira­tát az elpusztult felvidéken egy kárpitos-, kárpitos- és nyerges-, esetleg kárpitos- és asztalosház felépí­tése tárgyában. Minthogy az ipartestület anyagi ereje ezt a mindenképpen megvalósítandó nemes eszme keresztülvitelét nem bírja el, indítványozza gyűj­tés megindítását. A közgyűlés ehhez hozzájárul és a kitett idén pár perc alatt 200 koronán felül je­gyeztek. A közgyűlés ezután az elnök éltetésével ért véget. „Amint bagatel ez az egész magyar parlament “ Az Országos Iparegyesület közlönyében, a »Ma­gyar Ipar«-nak karácsonyi számában olvashatjuk, ezt a merész mondást: »Amint bagatel az egész ma­gyar parlament.« Merész mondás és nem is találó, mert ha ránk nézve iparosokra áll is ezen elkese­redés szülte merész mondás igazsága, ha ránk ma­gyar iparosokra bagatel is az egész magyar par­lament, de nem bagatel agráriusaink és bankjaink részére. Ne feledjük el, hogy az épületes közjogi vitákon kívül sokat tett és tesz ez a parlament gyak­ran azzal, hogy minden oldalon hallgat­ó agráriu­saink és nagy bankjaink érdekében. Parlamentáris országban és ez a parlamentariz­­mus létjogosultságának alapja, a minisztériumok munkáját a közvélemény, illetve közvetlenül a parla­menti pártok véleménye irányítja. A földmivelésügyi minisztérium dolgozik ilyen irányban, mert az agrár közvélemény nyomást gyakorol rá, de a kereskede­lemügyi minisztérium (?), amögött nem áll közvé­lemény a parlamentben, illetve hogy áll, csakhogy ez is agrár közvélemény és a parlamenti elvnél fogva ennek a minisztériumnak csak arra kell vi­gyázni, hogy a magyar kereskedelem és ipar érde­kében ne tegyen véletlenül olyat, ami a föld urai­nak nem kellemes és akkor létezhet tovább. Ezért bagatel iparos szempontból a magyar parlament és azért nem hiszünk a Németországgal való vám­unióban, mert akkor rá találna ragadni valami kevés érzés a mi parlamentünkre is a kereskedelem és ipar iránt és ezt a mi földünk urai nem óhajtják. Nem lehet nekünk magyar iparosoknak annyi ká­runk a fejlettebb német ipar versenyéből, mint ameny­­nyi hasznunk lehet az ő szellemük térfoglalásából. Talán a velük való szorosabb érintkezésben elkö­vetkezik majd az az idő, mikor a magyar iparosság leghivatottabb lapja nem fogja írni »amint bagatel ez az egész magyar parlament«. Nem hisszük, hogy akár Németországban, akár nyugati ellenségeinknél megtörténhessék az, hogy egy egész iparág kérel­mét, melyet ennek az iparágnak legtehetségesebb tagjai erkölcsi és anyagi felelősséggel támogattak, oly módon merjék elintézni, mint nálunk tették. Ide és tova egy éve lesz, hogy munkanélküli meste­reink a hadba vonultak, műhelyeik és az elesettek özvegyeinek támogatására munkát kértünk és a ga- FREUDIGER MÓZES és FIAI MAGYAR ÁGY­, Kórházak, szegényházak, lelenc­á- BUDAPEST, VI., FEHÉRNEMŰ- ÉS :A!S£w DESSEWFFY.A 34 RUHANEMŰ GYÁR­tói. Mindennemű berendezési és SAJÁT HÁZBAN telefon 29-75, ruházati cikkeknek nagybani raktára, telefon 29-75.

Next