Magyar Kárpitos Ipar, 1916 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1916-01-01 / 1. szám
MAGYAR KÁRPITOS IPAR Az ipartestület közgyűlése. Az 1915 dec. 5-ére összehívott közgyűlés nem volt határozatképes, miért is dec. hó 12-ére újólag összehivatott. Riesz Péter ügyvezető alelnök megnyitva a közgyűlést, rövid összefoglalásban képét adja az elmúlt év munkájának és a háborúval indokolja, mert csak most tartjuk a közgyűlést, amihez egyébként felettes hatóságunk hozzájárult. A közgyűlés az évi jelentést felolvasottnak tekinti és elfogadja. Barta Artur indítványozoa!, szavazzon a közgyűlés az elöljáróságnak, az ügyvezető alelnökinek és az iparhatósági biztosnak azért a pártoló működésért, melylyel az országos egyesület munkáját támogatták és azért a lelkes munkáért, melyet az ipartestület 1914. év vége óta tagjai érdekében kifejtett, jegyzőkönyvi köszönetét. A közgyűlés ezt egyhangúlag elfogadja. Az 1915., 1916. évi költségelőirányzatnál kifogás emeltetett a hivatalos lap pausáléja ellen azon indokolással, mnért hogy ez az összeg változatlan, mig minden más tétel redukálva van és mért nem redukálta ezt is az elöljáróság, holott a lap ritkábban és kisebb terjedelemben jelenik meg, mint azelőtt. Elnök válaszában közli, hogy az elöljáróság legutóbbi ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel. Többek hozzászólása után a közgyűlés megbízza az Elnököt, hogy ebben a kérdésben lépjen a kiadóval érintkezésbe és az elöljárósággal egyetemben hozzon végérvényes döntést. A költségelőirányzatot a fenti megjegyzéssel a napirend többi pontjaival változatlanul elfogadta a közgyűlés. Az indítványok során ügyvezető alelnök bemutatja a kiállítási bútorvásár igazgatóságának átiratát az elpusztult felvidéken egy kárpitos-, kárpitos- és nyerges-, esetleg kárpitos- és asztalosház felépítése tárgyában. Minthogy az ipartestület anyagi ereje ezt a mindenképpen megvalósítandó nemes eszme keresztülvitelét nem bírja el, indítványozza gyűjtés megindítását. A közgyűlés ehhez hozzájárul és a kitett idén pár perc alatt 200 koronán felül jegyeztek. A közgyűlés ezután az elnök éltetésével ért véget. „Amint bagatel ez az egész magyar parlament “ Az Országos Iparegyesület közlönyében, a »Magyar Ipar«-nak karácsonyi számában olvashatjuk, ezt a merész mondást: »Amint bagatel az egész magyar parlament.« Merész mondás és nem is találó, mert ha ránk nézve iparosokra áll is ezen elkeseredés szülte merész mondás igazsága, ha ránk magyar iparosokra bagatel is az egész magyar parlament, de nem bagatel agráriusaink és bankjaink részére. Ne feledjük el, hogy az épületes közjogi vitákon kívül sokat tett és tesz ez a parlament gyakran azzal, hogy minden oldalon hallgató agráriusaink és nagy bankjaink érdekében. Parlamentáris országban és ez a parlamentarizmus létjogosultságának alapja, a minisztériumok munkáját a közvélemény, illetve közvetlenül a parlamenti pártok véleménye irányítja. A földmivelésügyi minisztérium dolgozik ilyen irányban, mert az agrár közvélemény nyomást gyakorol rá, de a kereskedelemügyi minisztérium (?), amögött nem áll közvélemény a parlamentben, illetve hogy áll, csakhogy ez is agrár közvélemény és a parlamenti elvnél fogva ennek a minisztériumnak csak arra kell vigyázni, hogy a magyar kereskedelem és ipar érdekében ne tegyen véletlenül olyat, ami a föld urainak nem kellemes és akkor létezhet tovább. Ezért bagatel iparos szempontból a magyar parlament és azért nem hiszünk a Németországgal való vámunióban, mert akkor rá találna ragadni valami kevés érzés a mi parlamentünkre is a kereskedelem és ipar iránt és ezt a mi földünk urai nem óhajtják. Nem lehet nekünk magyar iparosoknak annyi kárunk a fejlettebb német ipar versenyéből, mint amenynyi hasznunk lehet az ő szellemük térfoglalásából. Talán a velük való szorosabb érintkezésben elkövetkezik majd az az idő, mikor a magyar iparosság leghivatottabb lapja nem fogja írni »amint bagatel ez az egész magyar parlament«. Nem hisszük, hogy akár Németországban, akár nyugati ellenségeinknél megtörténhessék az, hogy egy egész iparág kérelmét, melyet ennek az iparágnak legtehetségesebb tagjai erkölcsi és anyagi felelősséggel támogattak, oly módon merjék elintézni, mint nálunk tették. Ide és tova egy éve lesz, hogy munkanélküli mestereink a hadba vonultak, műhelyeik és az elesettek özvegyeinek támogatására munkát kértünk és a ga- FREUDIGER MÓZES és FIAI MAGYAR ÁGY, Kórházak, szegényházak, lelencá- BUDAPEST, VI., FEHÉRNEMŰ- ÉS :A!S£w DESSEWFFY.A 34 RUHANEMŰ GYÁRtói. Mindennemű berendezési és SAJÁT HÁZBAN telefon 29-75, ruházati cikkeknek nagybani raktára, telefon 29-75.