Magyar Kárpitos Ipar, 1937 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-01 / 1-2. szám

W0 B^t°v^%kö^vti Mr^.«, ■*' ej? e zí nhiíft ‘ClJ? XXVH. évfolyam_______________________________ Budapest, 1937. január 1. 1—2 szám MAGYAR KÁRPITOS IPAR BUDAPESTI KÁRPITOSOK KARPITDISZITOK GOMBKOTOK PASZOMANYOSOK ES PAPLANOSOK PARTESTULETE .. .. MEGJELENIK _ HIVATALOS KÖZLÖNYE V. VILMOS CsAstÁR-ilT 72.H. , FELELŐS SZERKESZTŐ-­TELEroH.,­JM-14 főszerkesztő-- scmrr manó Kendi László Országos akciót indít ipartestületünk az új ipartörvény novella 15.-ik szakaszának megváltoztatására a javítási munkaalkalmak visszaszerzésére. December 15.-én a kárpitos ipartestület Schiff Manó ipartestületi elnök kortárs ve­zetésével taggyűlést tartott, melyen az el­nök bevezető szavaival ismertette az új ipartörvény novella 15-ik­ szakaszának a kézműves és kisipar érdekeit mélyen sér­tő hatásait. Rávilágított arra, hogy az 1922 évi XII. t. c. az ipartörvény 45-ik szakaszá­val is elégedetlenek voltunk, míg az új tör­vény 1­5-ik szakasza ahelyett, hogy orvosolta volna a kisipari sérelmeket, hanem a nagy­üzemek érdekeinek megfelelően még a ja­vítási jogot is biztosította azoknak, mi­által újabb kisipari munkaterületeket ide­­genített el a kézművesipartól. Felkérte dr. Szőnyi Sándor jegyzőt előadása megtartá­sára. dr. Szőnyi ismertette úgy az 1922. XII. t.c. 45-ik szakasza által szabályozott mint az 1936. VII. t.c. 15-ik szakasza által újon­nan létrejött helyzetet, amely határozottan retrográd szellemű a kézművesiparosság szempontjából. Behatóan ismertette a kar­bantartás és a javítás fogalmát, végül is megállapította, hogy a karbantartás is el­vonta a képesített iparosok jelentős munka­­területét, míg a karbantartási jogon túl­menően a javítási jog, olyan munkalehe­tőségektől is megfosztja a képesített iparf űzőket, amelyekre ezelőtt gondolni sem lehetett. Utal arra, hogy kávéházak, ét­termek, cukrászdák, mozgó fénykép vállala­tok, színházak, bankok, szállodák stb. »ál­landóan« kárpitos segéd szolgákat és kül­döncöket alkalmaznak s igy az amugyis sérelmes végrehajtási utasítást kijátszva vonják el a szakma művelőitől a kereseti lehetőséget. Kéri a kartársakat, hogy minden tudo­másukra jutó munkaelvonás esetét jelent­sék be az ipartestületnél, hogy ezekkel a konkrét panaszokkal is alátámaszthassák a 15-ik szakasz módosítására irányuló akci­ónkat. Előadó szerint országos akciót kell in- Ünnepi cikk Igen. Tudom, még meg kell írni, tárca helyére tördelendő újévi cikket. Közben úgyis hármas ünnep van, majd csak ad­dig eszembe jut valami új. Mert sabloncik­ket írni a békéről, a szeretetről és a meg­váltásról, amelyek nincsenek, és az ünnep­ről, ami van, meg a jövőbe vetett bizalom­ról, mely nincs és az évfordulóról, amely van,­­ nem akarok. Valahogy úgy van az ember a jövőbené­­zéssel, mint az egyszeri paszományos­ mes­­ter a színekkel. Látni, csak látunk valamit, de a szint azt mégsem találjuk el, meg azu­tán ahogy a zsinórverőt előre festett fo­nala befolyásolja, a szín meglátásában, úgy vagyunk mi is, a rosszat megírni nem na­gyon igyekszünk, a jót pedig a legjobb akarattal sem látunk a jövőben, legalább is a mai adottságok mellett semmi jó, sem bontakozik ki a horizontból. Kevés munka, még kevesebb haszon, bel­­viszályok, megnem értés, gyűlölködés, egy­más meg nem becsülése, személyi fúrások is­ faragások,, növő anyagárak, csökkenő­­ vagy stagnáló eladási árak, birtokháborí­tás, szerzett jogoktól való megfosztani aka­rás, a szakmán belül,­­ kívül ugyancsak elviselhetetlen gazdasági viszonyok, a szélső­jobb és szélső bal politikai irányzatok vi­lágháborús főpróbája a Pirenei félszigeten, az emberi szabadságjogok sárbatiprása vi­lágszerte. Az egyéniségek érvényesülése el­leni hadjárat egész Európán keresztül. Gr.­­.Széchenyi István mondotta: »Az okos em­ber nem néz annyira háta mögé, mint in­kább maga elibe« stb. Ugyan ki hiszi el, hogyha ma előre nézünk, hogy a jövőben­­ egyszersmind kívánatosabbat is látunk. Még­sem szabad pesszimistának lenni,­­ sőt muszáj optimizmussal reménykedni, hin­ni és bízni. No de ezt nem folytatom, mert a végén mégis csak »szokvány«­ lesz az ünnepi cikk. Beszéljünk talán szakmai aktualitásokról, csevegjünk szakmánknak komoly problé­máiról könnyedén, nem a hivatalos és min­den szót mérlegelő stílusban, hanem a-­­­múgy őszintén, magyaros istenigazában.­­ Az új ipartörvénynovella 15. szakasza ügyében mondjuk el, hogy a munkaegyesí­­tés szabályozásánál a gyáripar és a kéz­­művesipar összeütközéséből a legszélsősé-­­ gesebb nagyipari győzelem került felül. A­­ kisipar apja a kézművesipar ügyeit lelkén hordó első iparügyi miniszter, megfelejtke­zett rólunk, amit még férfiasan el tudnánk viselni, ha ez nem járt volna olyan kenyér­­fosztással, amely szakmánk művelőire néz­ve, katasztrofális. A mai amúgy is nagy mérvben lecsökkent munkalehetőségek mel­lett a kárpitosipar művelői nem tudnak le­mondani a kávéházak, éttermek, szállodák, cukrászdák, színházak és mozgófényképvál­­lalatok javítási és átalakítási munkálatairól. Az asztalos és kárpitosipari hatásköri ösz­­szeütközés kérdésében, álljon itt Cicero egy mondása: »Jogunktól néha valamicskében elállani, nemcsak nemes magaviselet, ha­nem olykor hasznothajtó is.« A gyengébbek kedvéért, helyesebben, mert rosszakaróim is akadnak (ugyan ki hinné el, ámde mégis úgy van) még hozzá kell tennem, hogy nem a kárpitosoknak címzem Ciceró bölcsesé­­gét. A kereskedők karteljéről, legyen itt egy idézetre utalás, Jupiterről, a leghatalma­sabb latin istenről és a nemétől megfosztott hasított patájú kérődző famíliából származó egyedről. Tagadhatatlan, hogy szép és okos, főként a kereskedők részére hasznos dolog volna, ha meg tudnák csinálni a kartelt. Dehát ez nem megy, még ennél a nemze­déknél, majd a jövő generáció az talán le­mond majd az egyéniségről és beáll az irányító gépezet kerekei közé, de a ma élők erre még nem képesek. Egyébként itt van egy fogalomzavar a kartel körül —, de­hát miért legyünk ünneprontók. Megírhatjuk már eleve erről a kartel­­ről, hogy még meg sem csinálták és máris érezteti jó hatásait, — annál a cégnél, mely­ről köztudomású, hogy nem akar tagja lenni az »egyezménynek«. Mit áruljunk még el, amiről nem sza­badna írni ebben az ünnepi cikkn­ek a ke­retében? Hát eláruljuk, hogy a Háromkirálykor, január 6-án rendezendő vacsorán, Shakes­­pere-t utánozva, aki »Vízkereszt« című da­rabjának mellékelmeként adta a »Vagy amit akartok« kitételt, ingyen ihat kartársaink közül a »hegy levéből« annyit, amennyit csak elbír, mindenki. A január végén tartandó kárpitosbálra és kedélyes estélyre annál inkább jöjjön el mindenki, mert az est hivatásos kon­­ferálóján kívül lesz egy konferansz, mely­ben megszólal a Néma levente. Rosetta-vászon, matraGotádll, jv DqnnATliQ^ textilkereskedelmi vállalat k. f. t zsineg, jutavászon és heveder .To- „1 dllllUilld Budapest, va­sas-u. 20-22. Stb. gyári lerakata­­ Telefon : 1—235—32, 1—235—33.

Next