Magyar Kárpitos Ipar, 1937 (27. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-01 / 1-2. szám

W0 B^t°v^%kö^vti Mr^.«, ■*" ej? e zí nhiíft XXVH. évfolyam _______________________________ Budapest, 1937, január 1. ‘ClJ? 1—2 szám MAGYAR KÁRPITOS IPAR BUDAPESTI KÁRPITOSOK KARPITDISZITOK GOMBKOTOK PASZOMßNYOSOK ES PAPLANOSOK PARTESTULETE .. .. MEGJELENÍK _ HIVATALOS KÖZLÖNYE V. VILMOS CsAsiÁR-ilT 72.H. , FELELŐS SZERKESZTŐ-­TELEroH:,-JM-14 főszerkesztő-- scmrr manó kendi László Országos akciót indít ipartestületünk az uj ipartőrvény novella 15.—Ik szakaszának megváltoztatására a javitási munkaalkalmak visszaszerzésére. December 15.-én a kárpitos ipartestület Schiff Manó ipartestületi elnök kartárs ve­zetésével taggyűlést tartott, melyen az el­nök bevezető szavaival ismertette az uj ipartörvény novella 15-ilc szakaszának a kézműves és kisipar érdekeit mélyen sér­tő hatásait. Rávilágított arra, hogy az 1922 évi XII. t. c. az ipartörvény 45-ik szakaszá­val is elégedetlenek voltunk, mig az uj tör­vény 1 5-ik szakasza ahelyett, hogy orvosolta volna a kisipari sérelmeket, hanem a nagy­üzemek érdekeinek megfelelően még a ja­vitási jogot is biztositotta azoknak, mi­által újabb kisipari munkaterületeket ide- genitett el a kézmüvesipartól. Felkérte dr. Szőnyi Sándor jegyzőt előadása megtartá­sára. dr. Szőnyi ismertette úgy az 1922. XII. t;c. 45-ik szakasza által szabályozott mint az 1936. VII. t.c. 15-ik szakasza által újon­nan létrejött helyzetet, amely határozottan retrográd szellemű a kézmüvesiparosság szempontjából. Behatóan ismertette a kar­bantartás és a javítás fogalmát, végül is megállapító'ta, hogy a karbantartás is el­vonta a képesített iparosok jelentős munka- területét, mig a karbantartási jogon tul­menően a javitási jog, olyan munkalehe­tőségektől is megfosztja a képesített ipar, űzőket, amelyekre ezelőtt gondolni sem lehetett. Utal arra, hogy kávéházak, ét­termek, cukrászdák, mozgó fénykép vállala tok, színházak, bankok, szállodák stb. »ál­landóan« kárpitos segéd szolgákat és kül­döncöket alkalmaznak s igy az amugyis sérelmes végrehajtási utasítást kijátszva vonják el a szakma művelőitől a kereseti lehetőséget. Kéri a kartársakat, hogy minden tudo­másukra jutó munkaelvonás esetét jelent­sék be az ipartestületnél, hogy ezekkel a konkrét panaszokkal is alátámaszthassák a 15-ik szakasz módosítására irányuló akci­ónkat. Előadó szerint országos akciót kell in­Ünnepi cikk Igen. Tudom, még meg kell írni, tárca helyére tördelendő újévi cikket. Közben úgyis hármas ünnep van, majd csak ad­dig eszembe jut valami uj. Mert sabloncik­ket imi a békéről, a szeretetről és a meg­váltásról, amelyek nincsenek, és az ünnep­ről, ami van; meg a jövőbe vetett bizalom­ról, mely nincs és az évfordulóról, amely van, — nem akarok. Valahogy úgy van az ember a jövőbené- zéssel, mint az egyszeri paszományos'mes- ter a színekkel. Látni, csak látunk valamit, de a szint azt mégsem találjuk el, meg azu­tán ahogy a zsinórverőt előre festett fo­nala befolyásolja, a szin meglátásában, úgy vagyunk mi is, a rosszat megírni nem na­gyon igyekszünk, a jót pedig a legjobb akarattal sem látunk a jövőben, legalább is a mai adottságok mellett semmi jó, sem bontakozik ki a horizontból. Kevés munka, még kevesebb haszon, bel- viszályok, megneméxtés, gyűlölködés, egy­más meg nem becsülése, személyi fúrások £s. faragások,, növő anyagárak, csökkenő j vagy stagnáló eladási árak, birtokháborí­tás, szerzett jogoktól való megfosztani aka­rás, a szakmán belül, — kívül ugyancsak elviselhetetlen gazdasági viszonyok, a szélső jobb és szélső bal politikai irányzatok vi­lágháborús főpróbája a Pirenei félszigéten; az emberi szabadságjogok sárbatiprása vi­lágszerte. Az egyéniségek érvényesülése el­leni hadjárat egész Európán keresztül. Gr. '.Széchenyi István mondotta: »Az okos em­ber nem néz annyira hátamögé, mint in­kább maga elibe« stb. Ugyan ki hiszi el, hogyha ma előre nézünk, bogy a jövőben | egyszersmind kívánatosabbat is látunk. Még sem szabad pesszimistának lenni, I sőt muszáj optimizmussal reménykedni, hin­ni és bízni. No de ezt nem folytatom, mert a végén mégis csak »szokvány«' lesz az ünnepi cikk. Beszéljünk talán szakmai aktualitásokról, csevegjünk szakmánknak komoly problé­máiról könnyedén, nem a hivatalos és min­den szót mérlegelő stílusban, hanem a- l mugy őszintén, magyaros istenigazában. | Az uj ipartörvénynovella 15. szakasza ügyében mondjuk el, hogy a munkaegyesi- tés szabályozásánál a gyáripar és a kéz- müvesipar összeütközéséből a legszélsősé- j gesebb nagyipari győzelem került felül. A j kisipar apja a kézmüvesipar ügyeit lelkén hordó első iparügyi miniszter, megfelejtke­zett rólunk, amit még férfiasán el tudnánk viselni, ha ez nem járt volna olyan kenyér- fosztással, amely szakmánk művelőire néz­ve, katasztrofális. A mai amugyis nagy mérvben lecsökkent munkalehetőségek mel­lett a kárpitosipar művelői nem tudnak le­mondani a kávéházak, éttermek, szállodák, cukrászdák, színházak és mozgófényképvál- lalatok javitási és átalakítási munkálatairól. Az asztalos és kárpitosipari hatásköri ösz- szeütközés kérdésében, álljon itt Cicero egy mondása: »Jogunktól néha valamicskében eláJlani, nemcsak nemes magaviselet, ha­nem olykor hasznothajtó is.« A gyengébbek kedvéért, helyesebben, mert rosszakaróim is akadnak (ugyan ki hinné el, ámde mégis úgy van) még hozzá kell tennem, hogy nem a kárpitosoknak cimzem Ciceró bölcsesé- gét. A kereskedők karteljéről, legyen itt egy idézetre utalás, Jupiterről, a leghatalma­sabb latin istenről és a nemétől megfosztott hasított patáju kérődző famíliából származó cgyedről. Tagadhatatlan, hogy szép és okos, főként a kereskedők részére hasznos dolog volna, ha megtudnák csinálni a kartelt. Dehát ez nem megy, még ennél a nemze­déknél, majd a jövő generáció az talán le­mond majd az egyéniségről és beáll az irányitó gépezet kerekei közé, de a ma élők erre még nem képesek. Egyébként itt van egy fogalomzavar a kartel körül —, de­hát miért legyünk ünneprontók. Megírhatjuk már eleve erről a kartel- ről, hogy még meg sem csinálták és máris érezteti jó hatásait, — annál a cégnél, mely­ről köztudomású, hogy nem akar tagja lenni az »egyezménynek«. Mit áruljunk még el, amiről nem sza­badna irni ebben az ünnepi cikkn-ek a ke­retében? Hát eláruljuk, hogy a Háromkirálykor, január 6-án rendezendő vacsorán, Shakcs- pere-t utánozva, aki »Vizkereszt« cimü da­rabjának mellékeiméként adta a »Vagy amit akartok« kitételt, ingyen ihat kartársaink közül a »hegy levéből« annyit, amennyit csak elbír, mindenki. A január végén tartandó kárpitosbálra és kedélyes estélyre annál inkább jöjjön el mindenki, mert az est hivatásos kon- ferálóján kívül lesz egy konferansz, mely­ben megszólal a Néma levente. Roietta-vászon, matraGotádll, jv DqnnATliQ^ textilkereskedelmi vállalat k. f. t zsineg, jutavászon és heveder <To- „1 dllllUilld Budapest, v„ sas-u. 20-22. Stb. gyári lerakata ' Telefon : 1—235—32, 1—235—33.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék