Magyar Kelmefestő Ujság, 1913 (5. évfolyam, 1-51. szám) - Fehérnemű és Vegytisztitók Szaklapja, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1913-01-05 / 01. szám

1913 január 5. MAGYAR KELMEFESTŐ ÚJSÁG E. & E. PETERS BROS LONDON. Gőzmosó-, vegytisztító továbbá legújabb vasaló- és egyéb speciális segéd­ GÉPEINK minőség és magas munkaképesség tekintetében utolérhetetlenek. Legújabb szerkezetek: Centrifuga, golyós csapágy, funk­­tiós hajtás. Automatikus elővasaló és négyhengeres vasalógép gallérok és kezelőknek. Ing- és gallérkemé­­nyítő gépek, kallanderek stb. stb. Vasalók, gépek fűtése, világítás komprimált gázzal. Egy csővezetékes rendszer. TELJES TELEPEK TERVEZÉSE, BERENDEZÉSE. Rajzokkal, tervekkel, költségvetéssel és díjtalan szakértői látogatással szolgál SOMLÓ BERTALAN OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPEST, V., FALK MIKSA­ UTCA 3. SZ. vízzel megfolynak. Ez esetben, nehogy ecetsavat alkalmazzunk, mert némelykor csak ugyanazt fogjuk elérni. Ilyen kétes esetekben - ha már mindenkép le kell huzatnunk — legjobb, tiszta destillált vize használnunk. A selymek lehuzatásánál mindenekelőtt arra kell ügyelnünk, hogy a selymet túlságosan ne nedvezzük, mert különben az a száradásnál kemény fogást nyerne, ami nem előnyös. Csak úgy nedvezzük, hogy oly lehuzatásoknál, melyeknek direkt tisztítási céljuk nincsen, az után­­szárítás egyáltalában szükségtelen legyen. Egyes — még beépült sárga foltoknál is —célszerű, hydrogénsuperoxyd „Raspe“-t használni. A foltot hígított szalmiákszesszel megnedvezzük és igyekszünk a rajta tapadó piszkot eltávolítani. Azután tiszta kicsiny pálcikával egy vagy több Raspe-t rácsepeg­tetünk és a legtöbb esetben a régi sárga foltok kifehérednek. A Raspet nem szabad leöblíteni, miután ennek száradás közben fehéríteni kell és nem hagy maga után semmiféle nyomot. A sárga foltokat mindig nagy figyelemmel kell kezelnünk, mert erősebb kezelés által a beépült sárga foltok helyei könnyen keresztül lyukadnak, miután a selyem ilyen helyeken többé-kevésbé már porlasztós. Egyszínű sötét selymek u. m. fekete, kék, vörös, barna stb. detalálásánál jó segédszer az ecetsav. A detasáló vizet eléggé jól meg kell savanyítanunk. A tanoncok baleseti kártalanítása. A tanonckérdés azok a problémák közé tarto­zik, melyeknek célszerű megoldása és hazai viszo­nyainknak megfelelő praktikus rendezése érdekében már sok szó esett. Sok üdvös eszme, sok praktikus terv merült merült már fel ebben a megoldandó kérdésben, de azért a tervezgetések e sorozata kimerítettnek egy­általában nem mondható még. A tanoncok helyzetének és viszonyainak mér­legelésével, bírálatával, a javításra irányuló eszmék­nek minél gyakoribb felvetésével, a felmerülő tervek méltatásával elősegítjük a tanonckérdés helyes és praktikus megoldását s ezzel, valamint magának a kérdésnek felszínen tartásával felfogásunk szerint csak üdvös munkát végzünk. Ebből a felfogásból kiindulva kívánunk rámu­tatni egy olyan körülményre, amely a tanoncok szociális helyzete és jövője szempontjából, de huma­nitárius szempontból is említésre és megszívlelésre méltó. A munkásbiztosításról szóló 1907. XIX. t.-c. tudvalevőleg az összes iparostanoncokra nézve meg­állapítja a biztosítási kötelezettséget. Azonban a bal­eset esetére való biztosítás csak azokra a tanoncokra terjed ki, akik balesetbiztosításra kötelezett üzemek­ben, vagy műhelyekben vannak alkalmazva. A törvénynek ezen meghatározása okozza, hogy az iparostanoncoknak igen jelentékeny kontinense baleset esetén nincs biztosítva, baleset esetén tehát kártérítésre igényt nem támaszthat, hacsak nem fordul a munkaadója ellen magánjogi keresettel. Pontos kimutatásunk a tanoncok létszámáról nincs, azonban abból, hogy a Magyarországon az 1910. évben betegség esetére biztosított 1.007.586 egyén közül 193.654 tartozott az első napibérosztályba és abból, hogy az első napibérosztályba azok soroz­tatnak, kiknek bérük, vagy fizetésük egyáltalában nincs és azok, akiknek napi keresete az egy koronát meg nem haladja, hozzávetőleg megállapítható, hogy a kimutatásban szereplő 193.654 egyén, vagyis az összes biztosítottaknak 19­2 százaléka túlnyomó rész­ben a tanoncsorba tartozik. Abból, hogy az 1.007.586 biztosított közül csak 732.320 van baleset esetére biztosítva, következik az,­ ­ ha elviselt és nagyon bepiszkított selymet detasálunk. Megfigyelhetjük, hogy az ilynemű selyem vízzel való detasálásánál világos lesz és szürke fényt nyer. Erős ecetsavas víz, bizonyos körülmények között felényire is adagolva, ezen bajt eltávolítja; a szín elsötétedik és a selyem finom fogást nyer. A selyem detasálásához egy üveglap okvetlenül szükséges, mert ha fadeszkát használunk, úgy a fának erei könnyen fel­nyomódnak a selyembe és az így beszáradt reliefmintát nem lehet többé el­távolí­tanunk.

Next