Magyar Közgazdaság, 1935 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1935-02-28 / 10. szám

Budapest, 1935 február 28.5 Újabb tárgyalás lesz márciusban Párizsban a magyar-francia kliringről Részleges megállapodás már létrejön (Az Ő tudósítójától.) Nemrégiben érke-­­zett haza Franciaországból a tárgyalásra kiküldött magyar delegáció. E delegáció-­ nak lett volna feladata tárgyalásokat foly­tatni a magyar-francia klíringszerződés megjavításáról. A megbeszéléseket azonban nem lehetett eredményesen befejezni, mert a vezető francia tárgyaló személyek más kereskedelmi szerződéses megbeszélésekkel voltak elfoglalva. A klíringmegállapodás átalakítására azon-­­­ban feltétlenül szükség van, mert az el­számolásokban állandó fennakadás mutat- ■ kozik és a francia adatok szerint a klíring­­szaldó körülbelül 50 millió frankot mutat­­ most Magyarország terhére, vagyis 50 mil- ' Hó frank elszámolásával van késedelemben a magyar-francia klíring. Az egyenleg fel-­­ gyülemlésének oka az, hogy­­ a m­agyar-francia áruforgalom nem , alakul kedvezően. , 1933 első nyolc hónapjában 39.2 millió­­ frank volt Franciaország vásárlásainak ös­­­­­szege, míg az 1934. év ugyanezen idejében i­s mindössze 26,9 millió frank értékben vásá-­s­roltak a franciák magyar árut. Természe­tes, hogy így a klíring sem lehet folyama­tos, már azért sem, mert a magyar áru­szállítások egy részének elszámolása klírin­­gen kívül bonyolódik le. Franciaország szál­lításainak értéke is csökkent és ugyan­ezen idő alatt 33­4 millió frankról 20,2 millió frankra hanyatlott. Franciaország is szeretne változtatni az eddigi módszeren és értesülésünk szerint részleges megállapodás már létrejött. Eszerint a Franciaországba szállított ma­gyar dohány ellenértékét 50 százalék ere­jéig ezután a klíringben számolják el. Ez ugyan elég jelentős tétel és elsősorban a magyar kivitel növelésére van szükség, hogy a klíring valóban megfelelően működjék. Éppen erre való tekintettel — értesülésünk szerint — a közeljövőben újból kiutazik a magyar delegáció Párizsba, amikoris végle­gesen le tudják bonyolítani a tárgyalásokat. A delegáció kiutazására előreláthatóan március közepén kerül sor. Felmondott tisztviselőinek a Magyar-Belga Ásványolaj­ A brüsszeli központ hír szerint a Magyarországról való kivonulást készíti elől (Az a tudósító­jától.) Az ásványolaj- és benzinpiacon már esztendők óta a Magyar Belga Ásványolajipar R. T. volt az a vál­lalat, amely az árukat legolcsóbban kínálta és sokszor bizonyos árletörés jellegével bírt tevékenysége. Úgy értesülünk, hogy ennél a vállalatnál jelentős változások készülnek.­­A Magyar Belga ugyanis — értesülésünk szerint — felmondott tisztviselőinek ami — a piacon elterjedt komoly hírek sze-­­­rint — a brüsszeli központnak azzal az el­gondolásával van összefüggésben, hogy a Magyar—Belga R. T.-t a magyar piacról kivonultatja. A vállalat már hosszabb ideje veszteséggel dolgozik és ez a körülmény magyarázza a készülő elhatározást. Birtokállományuk 15 százalékát értékesítették a vidéki bankok Egészséges folyamat alakul ki (Az O tudósítójától.) A vidéki pénzinté­zetek az elmúlt esztendőben a birtokukban lévő ingatlanok egy részét kedvezően tud­ták értékesíteni. Ezek az eredmények már a mérlegekben is megmutatkoznak, így legutóbb a Dunaföldvári Népbank jelentette be, hogy sikerült az év folyamán mezőgazdasági ingatlanainak egy részét ér­tékesíteni és ezért mérlegében az ingatlan­tétel már 18 ezer pengővel kisebb összeg­gel szerepel. Hasonló jelentéseket kapunk az ország különböző vidékeiről és a szakkörök számítása szerint az elmúlt esztendőben 15 százalékra tehető az állományból eladott birtokok mennyisége, így tehát a legegészségesebb folyamat megy végbe a bankkézben lévő földek értékesíté­sénél és ha a mezőgazdasági árak továbbra is kedvezőek maradnak, előreláthatóan eb­ben az évben még jelentősebb területeket tudnak értékesíteni a vidéki intézetek. A legérdekesebb azonban, hogy az értékesített földek jó részét készpénzen vásárolták a gazdák. Hötődik is Németország áruszállításának volumenje, ami nagyrészt a magyar szállí­tások terhére történik. Auszria is erőlteti a jugoszláv piacot. Ismételten előfordult már, hogy a magyar tárgyalásokkal egyidejűen Ausztria Jugoszláviával is tárgyalásokat folytatott és Jugoszláviának iparcikkek vá­sárlása esetén igen kedvező feltételeket ajánlott. A magyar gyáriparnak Jugoszlávia fontos piaca és éppen ezért a jugoszláv kivitelben érdekelt tényezők most megbeszéléseket folytatnak, hogy miképpen lehetne a köl­csönös forgalmat újból felélénkíteni. Keresi a gyáripar azokat az eszközöket, amelyek­kel Jugoszláviát a magyar ipar kedvezőbb exportpiacává lehetne fejleszteni.­ ­ PERSZE MERT NEMCSAK OICS, de nagyon ízletes és egészséges is. Ezért áldás a nehéz időkben a Kathreiner malátakávé és Franck kávépótlék, amikor a takarékosság elengedhetetlen. Megegyeztek a magyar­­és osztrák üveggyárak Kibővült a magyar kartel ("Az S3 tudósítójától.) Megemlékeztünk már azokról a tárgyalásokról, amelyek a magyar és az osztrák üvegipar között hónapok óta folynak. A szépen fejlődő magyar üvegipar ugyanis a belső piacot érthetően a maga számára kívánja biztosítani és éppen ezért a magyar-osztrák gazdasági tárgyalásokon is azt kívánta, hogy a magyar üvegipar az osztrák importtal szemben a lehetőség ha­tárain belül megfelelő védelmet kapjon. A piacon elterjedt hírek szerint a magyar és az osztrák üvegipar között közvetlen tárgyalások oldották most meg ezt a pro­blémát. A két üvegipar ugyanis megegye­zést kötött, hogy Ausztriából a jövőben a leginkább számbajövő öblösüveg-elvámolás után csak 5 százalékkal lehet olcsóbb a ma­gyar árunál. Ettől a kikötéstől várják ugyanis, hogy az osztrák üvegipar nem dömpingelheti majd a magyar használati és öblösüveget. Egyébként a magyar-osztrák megegyezést nagyarányú megmozdulás előzte m­eg a ma­gyar üvegiparban. Nemrég ugyanis a hasz­nálati és öblösüvegeket előállító magyar gyárak kartelmegállapodást kötöttek. A kar­tel azonban nem volt teljes, ebben a keret­ben csak három nagyobb gyár vett részt, míg a negyedik legnagyobb üveggyár a kar­­teltől eddig távolmaradt. Most, hogy az osztrák és a magyar üvegipar között meg­állapodás jött létre, a kartelkeretből eddig kimaradt negyedik üveggyár is belép­n­ a kör­zetbe. Ezek szerint tehát a kartellal most már mind a négy üveggyár és pedig az ajkai, a salgótarjáni, a tokodi és a parádi üveggyár is helyet foglal, amely vállalatok főleg az osztrák importnál a legnagyobb szerepet játszó használati és öblösüvegeket állítanak elő. Az osztrák gyárakkal való megállapodás további következménye az volt, hogy a négy magyar üveggyár eddigi, szorosan vett kondíciókart­eljét most már egy szélesebb keretű árkart­el váltotta fel. Az üveggyárak árkartelje a használati üve­gek árát 10—25 százalékkal emelte. Új tengerjáró : A Ganz-gyár is két új Duna-tengerjárót épít bonyolítja le a sor­(Az O tudósítójától.) Már ősszel jelez­tük, hogy tavaszra jelentősen megélénkül a Budapestről induló közvetlen Duna-ten­­geri összeköttetés. Tavaly három Duna-ten­­gerjáró indult útra, idén azonban jelentő­sen emelkedni fog a számuk. Értesülésünk szerint ugyanis Burger konzul még egy ha­jót állított forgalomba „Tisza" néven, ez a hajó március első felében érkezik Buda­pestre. A ,Tisza k is Budapest és a földközi­tengeri kikötő között galmaz. Ezenkívül — értesülésünk szerint — ar­ról is szó van, hogy a Ganz-gyárnál néhány új Duna-tengerjárót rendeljenek meg. Két ilyen új hajó megépítéséről lenne szó eb­ben az esztendőben, mert a fokozódó for­galom következtében ezekre nagy szükség van. A gazdasági élet részéről ugyanis sok­kal több a jelentkezés, mint amennyi a ren­delkezésre álló hajótér. Erős versengés a jugoszláv piacért Módot kell találni a magyar ipari export biztosítására (Az Ő tudósítójától.) Jugoszláviával hosszú idő óta teljesen kiegyenlített, sőt néha aktív volt kereskedelmi mérlegünk. A szállítások összege is szépen fejlődik és az érdekeltek nagy meglepetéssel vették tudo­másul most, hogy 1931. év végén körülbe­lül 2­2,5 millió pengő passzívum mutat­kozik a két ország kölcsönös forgalmában Magyarország terhére. Az árucsereegyez­­mény ez év végéig szabályozza a forgalmat , s annak ellenére, hogy ennek konstruk­­k­­­edvező, mégis erős hanyatlás mutat­kozik Jugoszláviába irányuló kivitelünkben. A kinnlevőségek behajtása is nehezebbé vált, ami természetesen szintén visszahat az áruforgalom további alakulására. A magyar kivitel hanyatlásának leg­­erősebb oka a német, osztrák, és cseh verseny állandó fokozódása, Jugoszláviában mind nagyobb tért hódíta­nak a németek, kedvező kereskedelmi meg­állapodásokat kötnek és olyan hitelfeltéte­leket ajánlanak, amelyekkel a magyar ipar-­ a vállalatok nehezen tudnak versenyezni. Fo-to Elindítottad Szentesről Londonba az első container-szállítmányt Baromfexport átrakodás nélke­l (Az O tudósítójától.) Hírt adtunk néhány héttel ezelőtt arról, hogy a közeljövőben megindul a magyar container-gyártás és ezáltal lehetővé válik a magyar exportter­mékek átrakodásmentes útja. Exportkörök­ben nagy érdeklődéssel fogadták híradá­sunkat és most arról értesülünk, hogy a kö­zelmúlt napokban máris útnak indul az első containeres küldemény. Szentesen csoma­golták a baromfit ilyen hűtőtartályba és azt Londonba továbbították. Szentesen a rak­tárban történt az áru csomagolása contai­nerire, azt teherautó szállította a vagonokba és útjára indult a küldemény, amelye ez­úttal már nem kellett háromszor-négyszer átrakodni, mint ahogy eddig történt. Átra­kodás helyett a szállítmányt tartalmazó contained teszik egyik vagonból a másikra, illetve a hajóra és ezáltal a küldemény ál­landó hőfokon marad és szállítás következ­tében nem romlik meg. A szentesi container-küldemény csak kí­sérlet volt, de értesülésünk szerint az ezek alapján szerzett tapasztalatok szerint fogják a jövőben a container-szállításokat általá­nossá tenni. Kiegészítik a gyapjúrend­eletet (Az ő tudósítójától.) A közelmúltban megjelent gyapjúrendelet ügyében a gyap- t­­úfeldolgozó gyárak, kereskedők és a mező­gazdák szerdán délelőtt értekezletet tartot­tak. A hírek szerint az érdekeltek kérni fogják a kormányt, hogy a kiadott rendele­tet részben módosítsák a jutalékkérdésben és más kiegészítésre szoruló kérdésekben. A kormány — értesülésünk szerint — honorálni fogja az érdekeltek kívánságait és rövidesen megjelenik a kiegészítő rende­let. Feltűnő olcsón ajánl telefonfülkéket a postának a Haas és Somogyi-cég (Az EI tudósítójától.) A postavezérigaz­gatóság elhatározta, hogy a vidék nagyobb városaiban is meghonosítja az utcai nyil­vános telefonállomásokat. A telefonfülkék — mint ismeretes — vasszerkezeti építmé­nyek és ezek beszerzése céljából a posta zártkörű versenytárgyalást tartott, amelyre meghívást kaptak az Ajax Acélárugyár, a Wierdl Dezső, a Márkus Lajos és a Haas és Somogyi vasszerkezeti gyárak. A posta egyelőre 20 ilyen utcai telefonfülke szállí­tására hívta fel a gyárakat. A pályázatok nagy meglepetéssel végződtek, amennyiben a Haas és Somogyi­ cég feltűnően olcsón, da­rabonként 425 pengőért ajánlotta a telefon­­fülkéket, ugyanakkor, amikor a Márkus La­jos vasszerkezeti gyár, amely mindenáron szerette volna a postai szállítást elvi okok­nál fogva megkapni, 480 pengőért, az Ajax 592 pengőért, a Wierdl-cég pedig 590 pen­gőért ajánlották fe a telefonfülkéket. Szakmai körökben nagy feltűnést keltett a Haas és Somogyi cég, hihetetlenül elesét ajánlata, mert emlékezetes, hogy annak ide­jén a Magyar Telefonautomata R. T. részére szállított és a fővárosban felállított uleti telefonfülkék darabját éppen a Haas és So­mogyi­ cég ezer pengőjével szállította. Igaz, hogy a vidéken felállítandó telefonfülkék kivitele valamivel egyszerűbb, mint a fővá­rosiaké, mégis szakemberek előtt érthetetlen a Haas és Somogyi-cég olcsó ajánlata. A va­lószínűség ezúttal a drágább ajánlatok rea­litása mellett szól, mert hiszen a Márkus­­cég olcsó ajánlata a Haas és Somogyi-cég­gel való közismert versenyéből származott. Vasipari körökben sokat beszélnek a posta­­vezérigazgatóság versenytárgyalásáról, a Haas és Somogyi-cég olcsó ajánlatát irreá­lisnak tartják. ΣWWMBa—HWtL’AJWI«flW W 1 jtwWfatrSa. Borsod-megye transzferpénzen utat épít (Az ő tudósítójától.) Borsod vármegye közgyűlése a napokban elhatározta a Mező­­kövesd—Szentistván—Tiszabábolna-i u­t ki­építését. A transzferalapból felvett, összeg-­­ből 44.000 pengőt fordít erre a célra a vár­megye és az utat gödörkaviccsal hozzák­ rendes állapotba. A Tisza-hajózásnak ezen a vidéken Pa­t­konya, Ároktő és Tiszabábolna községek lesznek csomópontjai. A kikötőkhöz vezető utakat mindenütt kiépítik a tavasszal.

Next